Új részleget alakítottak ki a Vadaskert Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Kórház és Szakambulancián, ahol a 12 év alatti, mentális és pszichés problémákkal küzdő gyerekeknek nyújtanak segítséget. Hamarabb tudják diagnosztizálni a fejlődési zavarokat is.

Tárnok Zsanett, a kórházat működtető Vadaskert Alapítvány igazgatója közölte, a koronavírus-járvány miatt döntöttek a részleg kialakításáról, a pandémia idején ugyanis megnőtt a szorongással, hangulatzavarokkal, maguk ellen forduló gyerekek száma.

A probléma elsősorban a 10-12 év felettieket érinti, de a 12 év alattiaknak is szerettek volna koncentráltabban segíteni, ezért döntöttek fél évvel ezelőtt az átalakítást mellett – mondta el. Ezzel a megoldással sokkal hamarabb tudják diagnosztizálni a fejlődési zavarokat, az autizmust, az ADHD-t, a figyelemhiányos hiperaktivitási zavart.

Baji Ildikó, a Vadaskert kórház igazgatója elmondta, hogy kialakítottak új betegszobákat, családi szobákat, speciális orvosi, pszichológus- és gyógypedagógiai szobát, valamint létrehoztak olyan szociális teret, ahol a gyerekek kikapcsolódhatnak, és a szakembereknek is megfigyelhetik őket a diagnózisok felállításához.

Korai, specifikus fejlesztés

Mátyás-Péter Anna részlegvezető főorvos arról beszélt, hogy a szülők általában akkor fordulnak hozzájuk, ha észreveszik, hogy a gyerekük elmarad a fejlődésben, vagy valamilyen viselkedési probléma – agresszió, érzelmi kitörés – jelenik meg nála.

A diagnózis a szülőben sokszor szorongást okoz, mert fél a stigmatizációtól, pedig a korai diagnózis fontos útmutató, hogy minél korábban és minél specifikusabban kezdődjön a fejlesztés.

A Vadaskert Alapítvány legfontosabb célja, hogy segítséget nyújtson pszichés betegségekkel küzdő gyerekeknek és családjaiknak. Feladata az 1989 óta működő Vadaskert Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Kórház és Szakambulancia fenntartása, működtetése és fejlesztése.

A pszichológusok is érzékelték a problémát

Salát Luca pszichológus nyilatkozott a Szótkérek-nek a gyerekeket érintő poszt-Covid szindrómáról, a szakember elmondta, hogy az óvodásokat és a kamaszokat viselte meg leginkább a járvány miatt bevezetett karantén. Mind a két korosztály normális esetben a szülőkről való leválás időszakát élte volna meg, helyette sokszor kénytelenek voltak otthon maradni az otthonról dolgozó szüleikkel. Akiket pedig nagyon meggyötört ez a helyzet, azoknál a járvány mérséklődésével most jönnek elő a kényszerű összezártság pszichés következményei.

Salát Luca azt is elmondta, hogy „vannak olyan kamasz pácienseim, akik megfertőződtek, de csak egynél jöttek elő teljesen egyértelműen a betegség utóhatásai. A vírus bizonyítottan okozhat depressziót a kamaszoknál, amit a poszt-Covid-ambulancián tudnak kivizsgálni”.

Felőröl a folyamatos bizonytalanság

A legrosszabb hatással mégsem a betegség és az ehhez társuló karantén volt rájuk, hanem a folyamatos bizonytalanság. Eltűnt a kiszámítható világba vetett hitük, nem az volt a legfőbb gondjuk, hogy pár év múlva mi lesz, hanem az, hogy holnap mi fog történni.

„A karantén alatt online is tartottam órákat, de furcsa módon, akkor jelentek meg nálam a nagyon rossz állapotban levő kamaszok, amikor elkezdődött a nyitás. Ugyanakkor nemcsak, hogy rossz állapotban voltak, hanem egyre fiatalabb kamaszok kerestek meg. Más pszichológus kollégától is azt hallom, hogy megnőtt az igény a munkánk iránt.”

Kiemelt kép: illusztráció, Fotó: Ron Lach