Globálisan a dolgozók 23 százaléka keres külföldön állást, ez az arány a magyarok körében 15 százalék. A magyar kiköltözők többek között a magasabb fizetés, a biztosabb jövő miatt mennek külföldre dolgozni, de az is szempont, hogy nem bírják elviselni a honfitársaik gondolkodásmódját.

A 188 országot érintő online kutatásból kiderült, hogy a külföldi munkát keresők számára Ausztrália, az Egyesült Államok, Kanada, az Egyesült Királyság és Németország a legnépszerűbb célország, a városok között pedig London, Amszterdam, Dubaj, Abu Dzabi és New York.

A 2018-as felmérés idején a magyarok 7 százaléka keresett aktívan külföldi munkát, ez az arány két évvel később már 9 százalék, 2023-ban pedig 15 százalék volt. Ezzel párhuzamosan a nemzetközi trendekhez hasonlóan Magyarországon is megnőtt azok száma, akik virtuálisan vállalnának munkát külföldön. Az érintettek köre a 2020-as felmérés óta globálisan 57-ről 66 százalékra, Magyarországon pedig 60-ról 67 százalékra nőtt.

Az elemzésben arra is kitértek, hogy a külföldi munkavállalásban gondolkodók számára a legfőbb motiváció pénzügyi és gazdasági ok. A magyarok 76 százaléka (globálisan 64 százalék) ezt említette elsőként. A költözés melletti szempont lehet a jobb életminőség, ami miatt a magyarok 72 százaléka, (globálisan 55 százalék) menne külföldre dolgozni.

Az Egyensúly Intézet is végzett kérdőíves felmérést a magyarok külföldi munkavállalásáról 2024-ben. Ebből kiderül, hogy a kivándorlás fő okai:

  • a külföldön elérhető magasabb fizetés,
  • a bizonytalan, kiszámíthatatlan otthoni jövő,
  • a hazai politikai helyzet negatív megítélése,
  • a honfitársak mentalitásával való elégedetlenség,
  • az anyagi problémák.

Ragaszkodunk a rokonainkhoz

Magyarországon leginkább a diákok érdeklődnek a külföldi munkavégzés iránt, a közszférában dolgozóknak a harmada, az IT területen dolgozóknak pedig a negyede dolgozna más országban. A magyarok leginkább Ausztriában, Németországban és Svájcban vállalnának munkát.

A BCG és a Profession.hu közös közleménye idézi Tüzes Imrét, a Profession.hu üzletfejlesztési igazgatóját, aki elmondta: kutatásukban arra is rákérdeztek, a magyarok mit várnak el a munkáltatójuktól, ha külföldre költöznek. Legnagyobb arányban a lakhatási támogatást jelölték meg a válaszadók itthon és nemzetközi szinten is. Míg azonban a magyarok a nyelvi támogatást és képzést várják el másodikként, addig a globális mintában ez csak a negyedik helyen szerepel a vízum és munkavállalási engedély, illetve a költözési támogatás után.

Vizsgálták azt is, hogy mi az oka a külföldi munka elől való elzárkózásnak. A magyar és a globális válaszok alapján a legtöbben azért nem mennének külföldre dolgozni, mert nem tudnák magukkal vinni a családtagjaikat. Globálisan 33 százalék, Magyarországon 37 százalék a maradás okaként a szülőhazájához való erős kötődést említette, és Magyarországon 43 százalék (globálisan 27 százalék) mondta, hogy a nyelvtudás hiánya miatt maradna.

A kiment magyarok nem akarnak alacsonyabb fizetésért visszajönni

Az Egyensúly Intézet is végzett vizsgálatot a munkaerőkivándorlás területén és megfogalmazott szakpolitikai ajánlásokat a munkaerő hazacsábítására. A tanulmányukból kiderül, hogy az aktív korú (20–64 éves) magyarországi kivándorlóknak a korosztályukhoz viszonyított aránya 2010 és 2020 között több mint háromszorosára emelkedett: 2020-ban 4,4 százalék volt (260 ezer fő), de a koronavírus-járványt megelőzően, 2017-ben már elérte az 5,6 százalékot is, ami 339 ezer munkaképes korú kivándorlót jelentett. Az európai országokban munkát vállalók a hazai 4,7 millió foglalkoztatott 7 százalékát teszik ki.

A külföldre távozók három legvonzóbb célpontja Németország, az Egyesült Királyság és Ausztria. Az ausztriai munkavállalási helyzetről külön cikkben is írtunk. A három országban összesen mintegy 281 ezer magyar él és dolgozik.

A hazaköltözés ellen ható fő motivációk:

  • az alacsony fizetés,
  • a gazdasági bizonytalanság,
  • a külföldi élettel való általános elégedettség.

A külföldön élők nagyjából öthatoda nem vagy legfeljebb a nagyon távoli jövőben tartja valószínűnek a hazatérést, ám mintegy 15–17 százalék azt tervezi, illetve elképzelhetőnek tartja, hogy a következő 5–10 évben hazaköltözzön.

Az Egyensúly Intézet előrejelzése szerint 2028-ra a külföldön élő magyarok létszáma 770 000-ről 750 000-re, míg hazautalásaik összege a GDP 2,2 százalékáról 1,4 százalékra fog csökkenni. A 2004 után elsősorban munkavállalási célból kivándorolt, aktív korú állampolgárok 10 százalékának hazatérése 2028-ig évi 0,02–0,12 százalékpontos, 25 százalék hazatérése 0,05–0,3 százalékpontos, míg 33 százalék hazatérése 0,06–0,45 százalékpontos növekedési többletet eredményezne.

Javaslat: egyszeri hazatérési támogatás

Az intézet javaslatokat is kidolgozott arra, hogy a külföldön élő, hiányszakmákban dolgozó munkavállalókat foglalkoztató vállalatok kapjanak egyszeri hazatérési támogatásra és/vagy bérkiegészítésre fordítható támogatást. Ezt akkor kapnák meg, ha az érintettek vállalják, hogy meghatározott ideig Magyarországon fognak dolgozni. Azt is szorgalmazzák, hogy az állam adókedvezménnyel ösztönözze a külföldről hazatért magyar munkavállalók foglalkoztatását a hazai kkv-knál.

A globális tanácsadó cég a BCG, a The Network, a The Stepstone Group és magyar partnere, a Profession.hu közös globális tanulmánya 188 ország több mint 150 ezer munkavállalójának bevonásával készült 2023. október és december között.