Tavaly nagyon sok szó esett a rasszizmusról az USA-val kapcsolatban. Általában az afroamerikaiakat, a bennszülötteket és a latin-amerikaiakat érő hátrányos megkülönböztetésről beszéltek, és figyelmen kívül hagyták az amerikai romák elleni diszkriminációt. Magyarországon sem jobb a romák helyzete, itt is előítéletekkel küzdenek, és nagy különbségek mutatkoznak az iskolázottság, a lakhatás és a munkaerőpiaci lehetőségek terén a roma és nem roma lakosok között.    

Sok roma telepedett le az USA-ban a XIX. század végén, XX. század elején, a bevándorlási hullámban érkeztek a földrészre dél- és kelet-európai romák is. A kitűnő roma tudós, Ian Hancock szerint sok amerikai romának az ősei között romániai rabszolgák is vannak, akiket 1856-ban szabadítottak fel. De léteznek bizonyítékok arra is, hogy romák éltek az USA-ban már évszázadokkal korábban. Korai feljegyzésekben dokumentálták, hogy roma embereket szállítottak a brit ültetvényekre Virgínába a XVII. században.

Manapság mintegy egymillióra teszik a számukat az USA-ban, a legnagyobb csoport Los Angelesben, San Franciscóban, New Yorkban, Chicagóban, Bostonban, Atlantában, Dallasban, Houstonban, Seattleben és Portlandban van. A közösség folyamatosan tapasztalja az éles előítéletet napjainkban is, ahogyan évtizedek óta.

A megbélyegzés napja

Az aberdeeni Northern State University 106 éve minden évben szervez egyhetes eseménysorozatot, aminek a vége egy G*psy Days Parade. A parádén kigúnyolják a romák történetét, szatirizálják szokásaikat. Ennek tükrében nem csoda, hogy amerikai roma aktivisták, tudósok és támogatóik élesen kritizálják az eseményt, és e-mailben, valamint online petíciókban követelnek bocsánatkérést és névváltoztatást. Bár az egyetem nem reagált a tavaly augusztusban elkezdett e-mail-kampányukra, viszont annyit megtett, hogy lecserélte az esemény címét.

Alacsony szociális státuszba sorolják őket

Az egyetem hozzáállása a roma emberekhez nem egyedülálló, tapasztalható hasonló magatartás szerte az Államokban. Az amerikai romákat hosszú ideje a legalacsonyabb szociális státuszú népcsoportként tartják számon az országban. Az 1964-ben és 1989-ben végzett közvélemény-kutatásokban a megkérdezettek alacsonyabb szociális státuszba sorolták a romákat a mexikóiakkal és a Puerto Rico-iakkal együtt, mint egy kitalált népcsoportot.

Egy 2020-as tanulmány, amit egy amerikai non-profit szervezet jegyez, széleskörű romaellenességet dokumentált. A 363 megkérdezett roma 80 százaléka mondta azt, hogy az amerikaiak diszkriminálják a roma származású embereket. A résztvevők 14 százaléka tapasztalta ezt a szociális szférában dolgozók esetében, és több mint a felük érzett megkülönböztető bánásmódot az éttermekben, boltokban vagy más szolgáltatások esetében. A roma eseményeken is általános, hogy inzultálják a roma amerikaiakat. „Nézd ezt a fekete tehenet” – mondta valaki egy bulgáriai roma koncerten az egyik résztvevőre.

A médiában is megjelenik a megkülönböztetés

A médiában is hasonló a magatartás. Az amerikai komikus és politikai kommentátor, Bill Maher a műsorának egyik epizódjában azt mondta, hogy Trump is annyira üdvözlendő egy temetésen, mint egy g*psy nő, aki járja az éttermeket és elad rózsákat.

Ilyen rasszista kijelentések általánosak az amerikai romák esetében. A megkérdezettek 68 százaléka számolt be kellemetlen, gyalázkodó megszólításokról, mint például „csirketolvajok”, vagy „hol van a kristálygömböd?” megjegyzésekről.

A romaellenesség átjárja az oktatást, a foglalkoztatást, megjelenik az elszállásolásnál. A megkérdezett tíz emberből négy mondta azt, hogy tapasztaltak rasszista profilalkotást a rendőrségnél. Nem meglepő, hogy a kutatásban résztvevők háromnegyede arról számolt be, hogy gyakran elrejti a roma származását, mert így szeretné elkerülni a megbélyegzést.

A magyar helyzet

Magyarországon a bolgár, a roma, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán a hivatalosan elismert nemzetiségek. A 2011. évi népszámlálás szerint a magyarok 84 százalékkal alkotják a legnagyobb etnikai csoportot, őket követi a roma közösség 3 százalékkal, a német népcsoport 1 százalékkal, a szlovák közösség 0,3. százalék, a román közösség 0,3 százalékkal és a horvát közösség 0,2 százalékkal. A szociológiai kutatások adatai azonban eltérően ítélik meg a roma lakosság számát a 2011-es népszámlálás adataihoz képest. A magyarországi roma népesség számát például 2008-ban 620 ezerre becsülték, míg egy 2017-es tanulmányban azt írják, hogy 2013-ban 876 ezer fő volt a számuk.

A hazai romák marginalizálódása rendszerszintű probléma, és hosszú évtizedekre nyúlik vissza. A roma népesség hátrányt szenved az oktatás, a foglalkoztatás területén, továbbá a lakosság is előítélettel viseltetik irántuk.

A Tárki kutatása szerint napjainkban már nem az általános iskola befejezése a kérdés, hanem az érettségi megszerzése a választóvonal. Ennek a megszerzése vagy elhagyása miatt alakul ki nagy különbség a roma és nem roma fiatalok között, és így a munkaerőpiaci helyzetük is romlik. Az alacsony iskolázottság miatti alacsony foglalkoztatottságból következik, hogy szegénységben élnek a hazai romák. „A TÁRKI Háztartás Monitor vizsgálata alapján hétszer annyi roma volt relatív értelemben szegény 2012-ben, mint nem roma, ugyanis a romák 76 százaléka, míg a nem romák 12 százaléka a szegénységi küszöb (azaz az ekvivalens háztartásjövedelem mediánjának 60 százaléka) alatt él.”

Az Amerikában letelepedő romák vitték magukkal a feléjük irányuló előítéletességet, és ez az évszázadok múltán sem csökkent velük kapcsolatban. Magyarországon is nyilvánvaló a romák hátrányos helyzete, kirekesztettsége. Ehhez járul hozzá az alacsony iskolai végzettség, ami párosul gyenge munkaerőpiaci lehetőségekkel. Ezeken kívül a lakhatásukban is hátrányt élveznek és az egészségi állapotuk sem megfelelő, ami tovább rontja az esélyeiket arra, hogy normális, kiegyensúlyozott életet élhessenek.

Kiemelt kép: Ildiko Nova, címe: Juli

#szótkérek #érték #romák