Egymás után láttak napvilágot a médiával, újságírókkal kapcsolatos, hétköznapinak egyáltalán nem mondható információk az elmúlt napokban. Pár nappal ezelőtt közöltek cikkeket a nagyobb hírportálok arról, hogy 50 ezer telefont figyelhettek meg világszerte az izraeli NSO Pegasus nevű kémszoftverével, ami az eszköz összes tartalmához hozzáfér, és azokat egy harmadik félnek közvetíti. Az érintettek között vannak magyar újságírók és médiatulajdonos is. A kémszoftveres hír előtt volt téma, hogy Vaszily Miklós üzletember, a Pesti TV-t üzemeltető médiavállalat társtulajdonosa vizsgálatot helyezett kilátásba a tévés műsorgyártásra elköltött pénzek miatt. Ezeket is érintettük Polyák Gáborral, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetőjével folytatott beszélgetésben, amiből az is kiderült, hogy a hazai helyi rádiók hogyan töltik fel tartalommal a hírblokkjaikat.
„Nem tudjuk, hogy eddig hova vezettek a lehallgatások. Az európai uniós szabályrendszerben az Emberi Jogok Európai Bírósága nagyon szűkre szabja azt a kört, amiben az újságírók lehallgathatók, mivel védi az újságíró forrásait, ami kiemelten fontos része a sajtószabadságnak” – mondja Polyák Gábor. Az is tény, hogy az ilyen kutakodásokból származó, az információt adó személyekre vonatkozó adatok nem használhatók fel jogszerűen.
Az oknyomozó újságírók cikkeit leközlik az újságok, tehát fény derül arra, milyen témán dolgoztak. „Ami viszont nem derül ki a közölt írásból, az az információk forrása, akiket a jog Magyarországon is véd. Ebből következően pedig, ami kideríthető egy lehallgatásból, az mind illegális.”
Polyák Gábor a megfélemlítésre is felhívja a figyelmet. Egy ilyen eset után, még akkor is, ha nem bizonyosodik be teljesen a lehallgatás ténye, rosszul érzi magát egy újságíró. „Az jár a fejében, hogy éppen lehallgatják-e, amikor beszél az informátorával, vagy mit tudnak meg a magánéletének olyan részéről, amiről nem szeretné, hogy bárki tudjon.”
Ezzel a kémszoftverrel ugyanis nem célzottan gyűjtenek adatot, hanem minden információt ki tudnak nyerni a telefonokból. Polyák Gábor éppen ezért fontosnak tartja hangsúlyozni: „nemcsak ez a kérdés, ki adhatott erre engedélyt, hanem az is, hogy lehetett-e olyan engedélyt adni, ami nem célzott, hanem teljes körű, a digitális kommunikáció egészére kiterjedő megfigyelést foglal magában”.
Ha bizonyosságot nyer a lehallgatások ténye, akkor az EU nem fogja tudni szó nélkül hagyni a történteket. A magyar ügyek azért is rosszul érintik az uniót, mert már több mint 10 éve folyamatosan probléma van nálunk a sajtószabadsággal. „Azt nem tudom mondani, hogy más országokban nem hallgatnak le újságírókat, ez még a demokráciákban is megtörténik. De ezek mindig necces történetek.”
A kutató azt is hozzáteszi „nagyon nehéz beilleszteni a demokratikus gondolkodásba, hogy megfigyelnek médiával foglalkozó vállalkozókat, akik nem értenek egyet a kormány politikájával, illetve olyan oknyomozó újságírókat, akik hatékonyan lepleznek le kormányzati visszaéléseket”.
Kilátásba helyezett pénzügyi vizsgálat
A hír, miszerint a Pesti TV egyik társtulajdonosa, Vaszily Miklós vizsgálatot helyezett kilátásba a tévénél, nem igazán lepte meg Polyák Gábort. „A Pesti TV-ben a műsorkészítők remekül elszórakoztatják egymást, mint egy kocsmában. Kezdettől az volt a véleményem, hogy erre nincs közönségigény.” Az eddigi műsorokból és a nézettségi adatokból is az látszik, hogy néhány esetleges kiugrás ellenére nem nézik sokan a televíziót. Most a résztulajdonos üzletember irányába kell valamilyen módon indokolni, hogy miért nem tudja hatékonyan megszólítani a fiatalokat a nekik szánt média.
Az tény, hogy a Pesti TV nagyon új kezdeményezés, de azt ne felejtsük el, hogy a brand, a Pesti Srácok jelentős múltra tekint vissza, kialakult olvasótáborral rendelkezik. „A Pesti TV az indulásakor a jelentős büdzsé mellé még azt is megkapta, hogy az összes nagy kábelszolgáltatónál bekerült az alapcsomagba. Ha indítanál egy tévét, akkor évekig kellene bizonyítanod, hogy van a médiádnak létjogosultsága. Amennyiben ilyen induló feltételek mellett sem sikerül nézett csatornát összerakni, akkor ott a tartalommal van a baj.”
Okos beszélgetések helyett könnyed tartalom
Ha az országos hallgatottsági adatokat tekintjük, akkor naponta a leghallgatottabb rádiók első három helyét 2021 első negyedévében a Retro, a Rádió 1 és a Kossuth foglalta el a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnál (NMHH) fellelhető adatok szerint. Ezek a rádióadók fideszes hátterű céghez köthetők, illetve a kormányzathoz kötődő közszolgálati médium. Polyák Gábor elmondja, hogy a Mérték Médiaelemző Műhely kutatása szerint 2018-2020 között kiírt NMHH frekvenciapályázatok mindössze 14 százalékán tudtak független, kis helyi vállalkozások nyerni, nem pedig például a Rádió 1 vagy más jobboldalhoz köthető hálózatok.
Ezzel együtt Budapesten az állomások 81 százalékában, vidéken a rádiók 95 százalékában szólt dominánsan kormánypárti híradás 2018-ban. Vidéken a helyben készült Rádió 1-es hírműsortól eltekintve egyeduralkodó volt a kormánypárti hangvétel. Ennek fő oka, hogy a kisvárosokban egy-két helyi adás mellett csak az MTVA és valamelyik vallási tematikájú rádióhálózat adásai voltak foghatók. Még a független rádiók jó részéből is az MTI által kifejezetten a helyi rádiók számára összeállított hangos hírek szóltak. „Ennek az az oka, hogy jóval olcsóbban jutnak ehhez a kész anyaghoz hozzá a rádióadók, mintha fizetniük kellene hírszerkesztőt, bemondót a műsorok gyártásához.”
Pedig a helyi kisvállalkozások által üzemeltetett rádiók hatalmas előnye az országos médiumokkal szemben, hogy ismerik a helyi közönség igényeit, ezért a tartalmat is ehhez tudják igazítani. „A megyei lapok mélyrepülése mutatja meg, hogy nem lehet egy fővárosi központból megmondani, miről szóljon a pécsi újság. Ez a helyi közönség szempontjából teljesen téves stratégia.”
Érdekesség viszont, hogy a Mérték hírfogyasztás-elemzésében, annak ellenére, hogy zenei adóról van szó, a Retro Rádió a rendszeresen fogyasztott hírforrások között a harmadik helyet foglalja el. Ez azért lehet, mert a hallgatók úgy gondolják, hogy a két zeneszám között elhangzó hírekből is tájékozódnak. Ebben a hárommondatnyi hírben pedig nyilván az fog elhangzani, amiről a kormány tájékoztatni akar. „Ez egy nagyon fontos eszköz, olyan, mint az egyperces híradó a sportközvetítések szünetében.”
A rádiózás ugyanis mindig háttértevékenység volt és valószínűleg marad is. „Hiába hallgatnál okos dolgokat, nem megy át az üzenet, mert nem figyelsz oda.” Az, hogy a Kossuth Rádiónak ilyen magas a hallgatottsága, az egyértelműen a 65 év feletti közönségnek köszönhető. A nyugdíjasok relatíve sok időt töltenek otthon, ahol folyamatosan szól a rádió, és tudnak figyelni arra is, hogy mit mondanak a műsorban. A másik „beszélős adó”, az InfoRádió esetében nem a nyugdíjasok a célközönség, hanem az aktív, magasabb státuszú hallgatók. Ők azonban nem kapcsolják be egész napra rádiót, ezért is ilyen alacsony az adó hallgatottsága.
„Az emberek nem úgy működnek, hogy a figyelmük nagy részét okos beszélgetésekre fordítsák, alapvetően a könnyed tartalmakat fogyasztják a médiában. Éppen ezért a zenei rádiók verhetetlenek a napi hallgatottsági mutatókban, és maradnak még a jövőben is.”
/////////
Friss hír: az NMHH a július 20-i ülésén úgy döntött, hogy a Best FM hálózatba kapcsolódhat a Pécs FM-mel, és a pécsi adó 101,7 MHz-es frekvenciáján a Best FM adása szólhat majd. Naponta néhány órányi helyi tartalom lesz a 101,7 MHz-en, de a műsorfolyam nagy része a Best FM budapesti központjából érkezik.
Via, Média1
