A nyomtatott házaké lesz a jövő pár éven belül

Fotó: Krepler Benedek

A 3D betonnyomtatók teljesen új dimenziókat nyitnak az építőiparban – mondja Krepler Benedek fejlesztőmérnök, akit egyetemista kora óta érdekel a betonnyomtatás, és olyan hazai cégnél is helyezkedett el, ami ezek fejlesztésével foglalkozik. A berendezéssel például az épületek szerkezetét lehet a hagyományos technológiával építetthez képest sokkal fantáziadúsabb alaprajzzal elkészíteni. Az sem utolsó szempont, hogy az építőiparban jelentkező szakmunkáshiányt is mérsékelni lehet ezzel a megoldással.

Pár évvel ezelőtt építették meg az első kétszintes betonnyomtatású épületet a Közel-Keleten, és nemrég jelentette be egy dán cég, hogy egy háromemeletes, ötlakásos házat nyomtat egyben, azaz az alapjától a tetejéig ezzel a technológiával épít meg. De készítettek már ilyen módon gyalogoshidat Japánban és Hollandiában, Kínában pedig mesterséges csatornagátfalat alakítottak ki betonnyomtatott elemekből, és építettek négyszintes lakóházat betonmodulokból. Európában egy dán cég a szélturbinák felállításához nyomtat 30-50 méteres alapokat. A technológia hatalmas előnye, hogy ezzel át lehet hágni a formai korlátokat, szabadságot ad a tervezésben is. Könnyedén lehet nyomtatni vele akár íves falakat, amiket a hagyományos megoldásokkal nagyon nehézkes lenne megépíteni.

A nyomtatáshoz azonban más összetételű betont használnak, mint a hagyományos építkezéseknél. A betonnak ugyanis elég hígnak kell lennie ahhoz, hogy szivattyúzható legyen. Ugyanakkor, amikor kijön a nyomtatófejből, elég hamar kell szilárdulnia, továbbá a rétegek közötti kohéziónak is megfelelőnek kell lennie ahhoz, hogy ne roskadjon össze, és rá lehessen nyomtatni a következő réteget. Ezeket a tulajdonságokat különböző adalékanyagok hozzáadásával érik el, ilyen például mészkőliszt, amivel tömörebb betont tudnak létrehozni.

A nyomtató üzemeltetéséhez egy technikus és egy segédmunkás elegendő, akik egy szerkezetkész házat két-három nap alatt fel tudnak építeni a géppel. Ez csak a nyílászárók nélküli falakat jelenti, de a technológia arra is lehetőséget ad, hogy a tervben szereplő közműkiállások, vezetékek helyét ki lehessen nyomtatni. Így elkerülhető, hogy ezeket utólagosan kelljen kivésni. Mindezeken túl pedig az építkezés is felgyorsul, hiszen két emberrel és egy géppel el lehet végezni azt a munkát, amihez a hagyományos technológiánál több emberre és több időre lenne szükség. „Az építőipar a mai napig rettentően munkaerőigényes, gyakorlatilag ugyanúgy építkezünk, mint elődeink több ezer évvel ezelőtt”- mondja a szakember.

 

A betonnyomtató tehát felgyorsítja az építőipart, és a géppel kiváltható az iparból hiányzó kőművesek, segédmunkások munkája, továbbá garantálható ezzel az állandó minőség is. Az egyre kevesebb és ezzel párhuzamosan folyamatosan dráguló munkaerő, valamint a technológia olcsóbbá válása miatt a következő 3-5 évben költség szempontjából pénztárcabarátabb megoldás lesz a betonnyomtatás. „Ha a gépesített technológiáról beszélünk, akkor az ipar más területei már a 4.0-nál tartanak, míg az építőiparnak a 2.0-ra kell fellépnie úgy, hogy három ipari lépcsőt megugrik. Ehhez segítséget nyújt például a BIM és 3D betonnyomtatás – véli Krepler Benedek.

Az is tény viszont, hogy még vannak hiányosságai a technológiának. A kinyomtatott betonmodulokból épített társasházakat utólagosan hőszigetelni kell, és szintén megoldásra vár a hangszigetelésük. A jövő kihívása az is, hogy a betonnyomtatáskor komplett gépészeti egységeket tudjon elhelyezni a gép, szemben azzal, hogy most csak a helyét hagyja meg a későbbi szerelésekhez. A technológia hátránya még, hogy csak bizonyos időjárási körülmény között lehet alkalmazni, részben ez is oka, hogy még nem terjedt el széles körben. Mindezeken túl a betonnyomtatásra vonatkozó építésügyi szabványok sem alakultak még ki, így az építőipari felhasználása, ha nem is sokat, de még várat magára.