Milyen érzés, amikor felhív az egyik családtagod azzal, hogy most nyúltak le tőlük internetes csalók egy raklap pénzt és gyere segíteni? Gyomorszorító. Először fel sem fogod, hogy ilyen van, aztán arra gondolsz, hogy ez nem veled történik. Mikor megérkezel és hallgatod, ahogy kétségbeesetten próbálja letiltani a bankszámlát, akkor válik valósággá a rémálom. A vesszőfutás pedig csak most kezdődik…

Reggel fél 9-kor csörrent meg a telefon, egy 30-as számról hívták a csalók K-t. Közölték vele, hogy a bankjától telefonálnak azért, mert háromszor 350 ezer forintot akartak leemelni a számlájáról és most ellenőriznék, biztonságos-e a banki utalási felülete. K.-ban azonnal elkezdett dolgozni a reggeli kóma mellett az ijedelem is, és minden kérdésre önként és dalolva válaszolt. Megkérték, hogy telepítsen egy programot először a telefonjára. Ez az AnyDesk volt. Hosszú percekbe telt, mire átküzdötték magukat az angolnyelvű telepítési útmutatón, de sikeresen letöltötték a programot a telóra.

Majd megkérdezték az addigra teljesen összezavarodott, gyanútlan „ügyfelüktől”, hogy honnan szokott átutalást indítani. Hát az asztali számítógépről, jött a válasz. Ekkor azt javasolták, hogy akkor oda is telepítse az AnyDesket, mert így teljesen biztonságos lesz a rendszer. Sikerült a telepítés, majd kikérdezték a jelszavakról. Mindenre készségesen válaszolt, sőt még arra is megkérte a kedves, segítőkész telefonálót, hogy az OTP-nél vezetett másik számláját is helyezzék biztonságba. Ennek is megadta az összes adatát.

A hívó persze megnyugtatta, hogy minden rendben lesz. Aztán azt közölte, hogy most a két számláról indítanak egy-egy próbautalást. Ha kap üzeneteket a banktól, akkor kérték, hogy diktálja be az utaláshoz szükséges kódokat, mert szeretnének megbizonyosodni a rendszer működőképességéről. Mire mindennel végeztek, a telefonáló közölte, hogy rendben van, most már biztonságban vannak a bankszámlái.

A majdnem kétórás telefonbeszélgetés után egyszer csak megcsörrent újból K. telefonja és az OTP jelentkezett. K. nem akarta elhinni, hogy velük beszél, hiszen nemrég tette le a telefont a bank biztonsági szolgálatával. Az ügyintéző nagy nehezen átverekedte magát K. kétségein és közölte, hogy több millió forintos átutalást indítottak az OTP-nél vezetett két számlájáról. Megkérdezte, biztos, hogy ő utalt-e. Ekkor jött a felismerés és az összeomlás. A reggeli több órás beszélgetést valójában telefonos csalókkal bonyolította, akik rátelepítettek egy távoli hozzáférést mind a telefonjára, mind az asztali gépére és lepucolták mind a két bankszámláját.

Letiltás és rohanás

Ezt követően most már az igazi banki ügyintéző megkérdezte, hogy felfüggessze-e a számlákat. A válasz igen volt, sőt K. bejelentést is akart tenni a banki csalásról. Innentől kezdve még egy óra volt, mire az összes adatot felvették, a körülményeket tisztázták. A banki munkatárs aztán közölte, hogy mindenképpen menjen be az egyik OTP fiókba és kérje el a bejelentések másolatát. Ezekkel pedig tegyen feljelentést a rendőrségen.

A bankfiókban az ügyintézők és a fiók vezető helyettese rémülten és sajnálkozva kezdték az ügyintézését. Közben azt is elmondták, annyira kifinomult a csalók módszere, hogy még egy banki alkalmazottat, aki nap mint nap találkozik ilyen átverésekkel, is sikerült majdnem lehúznia egy szélhámosnak. Ez a mai modern bankrablás. Már nem mennek be fegyveres rablók a pénzintézetekbe, hanem a rendszer leggyengébb pontján, az ügyfélnél próbálkoznak, többnyire sikerrel. Mire a bankban minden papírt összekészítettek, K. aláírta, eltelt újabb egy óra.

Nyálcsorgatva adjuk át az adatokat

A rendőrségnél nem csodálkoztak az ügyön, viszont hiába volt K. a sor végén, szinte azonnal fogadták. A rendőr kikérdezte minden részletről. Idővonalat próbált felállítani a mikor és mi történt kérdéssorral. K. arra emlékezett, hogy fél óra alatt lepörgött a csalóval a beszélgetés. A telefon adatai azonban megmutatták, hogy majdnem két óráig tartott a szélhámos játszmája.

A rendőr meg is jegyezte, hogy még nem is volt annyira sok idő, mást három-négy óráig tartanak fel, mire minden adatához hozzájutnak.

A részletekbe menő kikérdezés, milyen programot telepítettek, milyen számról hívták, mikor és hányszor, közben a rendőr megjegyezte: igazából nem is érti, hogy mi történik ilyenkor a károsultakkal. Mindenhonnan az folyik, hogy vigyázni kell, a bank ilyen módon nem kér sem banki, sem személyes adatot az ügyfelektől. Hiába a sok figyelmeztetés, mégis nyálcsorgatva adják át ezeket az információkat. A becslések szerint az utóbbi években több milliárd forint körül van a banki csalások összege. Arra is utalt, hogy nemzetközi csalóhálózat áll az ilyen akciók mögött. Rá is kérdezett, volt-e akcentusa a telefonálónak, de mint kiderült, ékes magyarsággal beszélt a simlis férfi.

Végezetül mondott azért egy jó hírt is, valószínűleg meglesz a pénz, ugyanis ilyenkor a gyorsaság számit. A csaló által indított tranzakció időpontjától számított 24 órán belül még meg lehet fogni a pénzt. Ebben az esetben megvolt az ellenoldali bankszámla, ahová utalták az összegeket. Ezeknél a bankoknál azonnal foglalásokat kezdeményezett.

Még egy adalék a bankszámlákról. Az utalást fogadó számlák is feltört számlák. Ezeket az elkövetők arra használják, hogy összegyűjtsék a különböző helyekről csalással leemelt pénzeket, majd egy összegben kiszedik a bankjegyeket.

Az okozott kár meghaladja a tízmilliárd forintot

A véletlenek összjátéka, hogy az eset másnapján sajtótájékoztatót tartott a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, Rétvári Bence. Ezen elmondta, hogy az elmúlt években megszaporodtak az internetes és telefonos csalások, ezért a banki adatainkat, pénzügyi hozzáférési adatainkat nem szabad ismeretleneknek kiadni.

Az online térben elkövetett csalások egyre nagyobb léptékűek, a bűnelkövetői hálózat pedig nemzetközivé vált. Szerinte a minisztérium a rendőrséggel és a bankszektorral együttműködve egyre eredményesebben lép fel a csalások ellen.

A rendőrség a múlt évben létrehozott egy csaknem 300 tagú, kifejezetten az internetes csalásokra specializálódott egységét. A csoport igyekszik megelőzni ezeket a bűncselekményeket, valamint felderíteni a kicsalt pénz útját és a lehető leghamarabb visszaszerezni azt.

Tipikus módszerek:

  • Az elkövetők sokszor banki ügyintézőnek adják ki magukat, SMS-ben, e-mailben próbálnak banki adatokat vagy pénzt kicsalni,
  • Társkereső oldalakon férkőznek a leendő áldozatok bizalmába. Utóbbi esetekben akár hónapokat is rászánnak a csalók a szoros érzelmi viszony kialakítására.
  • Hamisítják a hívószámot és olyan történetet adnak elő, amelytől a sértett ideges lesz. Ilyen például, hogy gyanús tranzakciót észleltek a számláján. Ebben az állapotában nem tud racionálisan gondolkodni, és olyan döntést hoz, amit higgadtan nem tenne.
  • Az SMS-csalásoknál az üzenet valamiféle nem létező tartozás – bírság, csomag utáni vám, lejárt szolgáltatói díj – befizetésére akar rávenni, és egy linken keresztül vezet az adathalász oldalra. Ebben az esetben sem szabad megnyitni az SMS-ben kapott linket.
  • Gyakori a befektetési csalás is – folytatta -, itt kriptovaluta befektető cégek nevében keresik meg az embereket. Az első időben „gigantikus hozamot” mutatnak fel nekik.
  • Vannak úgynevezett nigériai típusú csalások, amikor megtévesztő kommunikációval vesznek rá valakit arra, hogy pénzt utaljon át.

Alapvető szabályokat kell betartani. Ismeretlen feladótól érkező üzenetben senki ne nyissa meg a linket, mellékletet, gyanús eseményekre, gyanús e-mailekre ne reagáljon, az abban levő utasításokat, kéréseket ne teljesítse!

Nem megbízható internetes oldalakon ne adja meg sem a bankkártyájának az adatait, sem a személyes adatait, sem pedig a bankszámlájának az adatait.

A banki adatait soha, semmilyen módon ne adja senkinek.

Ismeretlen személynek, ismeretlen szervezetnek ne utaljon pénzt, és ami nagyon fontos, hogy ismeretlen, nevezetlen, tervezetlen alkalmazást ne telepítsen a telefonjára.

Töreki Sándor, az országos rendőrfőkapitány bűnügyi helyettese rámutatott arra, hogy 2023-ban a csalások 72 százalékát, mintegy 14 ezer bűncselekményt követték el az online térben. Az okozott kár meghaladja a tízmilliárd forintot. Jelenleg 2500 ilyen jellegű eljárás van folyamatban. Eddig 436 gyanúsítottat hallgattak ki, közülük 56 ember előzetes letartóztatásban van, egy pedig bűnügyi felügyelet alatt áll.

A 300 tagú speciális egységen túl létrehoztak egy 12 fős nyomozócsoportot, amely kifejezetten a határon túli elkövetői körök felderítését szolgálja. Az elmúlt évben döntés született egymilliárd forintos technikai eszközfejlesztésről is, amelynek szakmai kidolgozása folyamatban van.

Bucsek Gábor, az OTP Bank bankbiztonsági ügyvezető igazgatója elmondta, átszervezésbe kezdtek a banknál, kriminalisztikai ismeretekkel rendelkező kollégákat vettek fel. Az új monitoringrendszerben másodpercek alatt tudnak reagálni az ügyfelektől beérkező panaszokra.

A megismert elkövetési módszereket megosztják a rendőrséggel és ezzel be tudja építeni a felderítési folyamatába. A két szervezet vissza is csatolja egymásnak az információkat.

Az OTP szeretné kiterjeszteni az együttműködést a többi magyarországi pénzintézetre is.  Azt akarják elérni, hogy az egymás között másodpercek alatt végbemenő utalásokat meg tudják fogni és vissza tudják irányítani.