Sehol egy szirénázó mentőautó? Nézek körbe, amikor odaérek a XV. kerületi Őrjárat utcai mentőbázisra. A kék épületek körül rendezett minden. Nyírott fű, gondozott virágok, és az udvaron ott díszeleg a Mentő utca tábla, ami emléket állít a MÁV-telepen egykor volt mentőállomásnak is. Mint kiderült, Glasz Richárd, a mentőállomás vezetője lehúzott ott tizenhárom évet, és az átköltözés előtti utolsó élménye az, hogy már mállottak az állomás falai.

A mosolygós mentőtisztnek már csak emlékeiben él a régi állomás, most egy nyitott garázsból jön elém, ahol éppen egy mentőautót nézeget belülről a pár érdeklődő, aki eljött a mentősökkel ünnepelni.

Az udvaron már kikészítették azt a bábut, amin majd gyakorolhatjuk az életmentést. Kicsit szürreálisan néz ki a baba. Nincs se karja, se lába, pont úgy fest mint, akit már nem is lehet újraéleszteni.

Az Országos Mentőszolgálat 74. születésnapján többek között a XV. kerületi négykocsis mentőállomáson azért szerveztek újraélesztési képzést, hogy az érdeklődő laikusokat megtanítsák, mit kell tenniük, ha ájult, magatehetetlen embert látnak. Ugyanis azt is megtudjuk, hogy míg a gyerekeket a légzésleállás fenyegeti, a felnőtteknél jellemzőbb a keringés összeomlása. „Az újraélesztést azért fontos a keringésleállástól számított 5 percen belül elkezdeni, mert akkor van esély a túlélésre” – magyarázta a mentős.

Aki nem tudja, hogy mit kell tennie ilyen krízishelyzetben, annak segítséget tud nyújtani az újraélesztésben a mentésirányító. Ilyenkor kihangosított telefonon keresztül mondják meg az életmentőnek, hogy mit kell csinálnia.

Ha már szóba került a beszélő telefon, akkor már megkérdezem, hogy a beszélő defibrillátorokat használják-e a mentők, de kiderült, hogy ők professzionálissal dolgoznak. A beszélő szerkezeteket például üzletközpontok, metrómegállókban rakták ki, és  ezzekkel a hétköznapi ember is elboldogul baj esetén.

Az újraélesztési képzés előtt azt is megtudjuk, hogy az állomáson mentőkocsik, kiemelt mentőkocsik és esetkocsik parkolnak, amiken mentőtisztek, mentőápolók és gépkocsivezetők dolgoznak. Érdekesség, hogy az összes gépkocsivezető szakképzett mentőápoló is egyben. A tisztek jártasak, például a gyógyszeres ellátás és külső pészmékerezés területén is. Ezen az állomáson rohamkocsi nincs, így orvos sem tartozik az állományhoz, ugyanis ezekben a mentőautókben ők dolgoznak.

A mentőállomáson levő kocsikban bármilyen szintű beteget el tudnak látni, például szülést le tudnak vezetni, az infarktusos beteget is kezelni tudják. És, hogy melyik kocsit küldik ki egy esethez? Azt mindig a központban döntik el a felsorolt tünetek alapján.

Persze az is szóba kerül, hogy állandó téma, mennyi idő alatt ér ki egy mentő a helyszínre. Glasz Richárd elmondja, a központban priorizálnak a kikérdezett információk alapján, és ennek megfelelően küldik a közelben levő, szabad esetkocsit. Ha a betegtől vagy a baleset helyszínétől távolabb van az autó, akkor hosszabb időt vehet igénybe a kiérkezése. „Ameddig kevesebb mentőautó van, mint beteg, addig így lesz.”

A XV. kerületi mentők sem csak a kerületben dolgoznak. Például, ha a János Kórházba visznek egy beteget, és egy II. kerületi balesethez a rákospalotai kocsi van közelebb, akkor ezt küldik a helyszínre. Egyébként Észak-Pestet fedik le a kerületi mentősök az újpesti, mátyásföldi és a Róbert Károly kőrúti kilenckocsis mentésirányítási központtal együtt. Zuglónak tehát nincs mentőállomása, de a körülötte levő kerületekből el tudják látni az ottani eseteket is.

Az elmondott információhalmaz után kicsit elhallgatunk, nézelődünk. Csendesnek tűnik az állomás. Meg is kérdezem, hogy mindig ekkora a nyugalom? Glasz Richárd nevetve mondja, a négy kocsiból három terepen van, ez az egy van bent, ami mellett állunk. Azonban az sem sokáig időzött a garázsában, egyszer csak mozgolódás támad, mert kiderült, hogy hívásra Fótra kell menniük.

Indulás Fótra

Ahogy a három mentős bepattan az autóba, nekem eszembe jut, hogy mi a helyzet a dolgozók fluktuációjával. Glasz elmondja, hogy a gépkocsivezetők vándorolnak el inkább a jobb kereset reményében. Az ápolóknál pedig sokszor abból adódik a fluktuáció, hogy kitanulja a mentőtisztséget és máshova mennek át dolgozni. Mivel a kerületi állomás kis létszámú ezért a kollégák pótlása viszonylag gyors. Egyedül gépkocsivezetőt nagyobb kihívás találni.

Így kell újraéleszteni

Ahogy leejti a hangsúlyt már fordulunk is ki az udvarra, és megyünk a kar- és lábnélküli bábút újraéleszteni. Az állomás vezetője rutinos a képzésben, egymás után sulykolja a legfontosabbakat. „Az újraélesztés akkor válik szükségessé, ha a keringés megáll, és ezt öt percen belül el kell kezdeni. Ha nem kezdődik el, akkor az agy visszafordíthatatlanul károsodhat. Ha laikusok élesztenek újra, akkor ezt az 5 percet kell áthidalni, amíg a mentők ki nem érkeznek a helyszínre.”

Az első lépés, hogy biztonságos helyen megvizsgáljuk a magatehetetlen embert. Hátrahajtjuk a fejét és meghallgatjuk, nézzük, hogy lélegzik-e. Ha nem emelkedik a mellkas, nem szuszog, akkor elkezdjük a mellkasi nyomást.

Ebben a videóban minden fontos mozzanat megnézhető.

Fotók: Szotkerek.hu