Pestújhely megalakulása után nem sokkal a helyi ipartestület is megalakul az 1910-es években. Aztán a testület székházat is épített egy izgalmas csere folytán.
„A század elején az ellátatlan öregség, a rokkantság, az elhagyatottság rémületében élő köztisztviselők bizonytalan sorsuk és várható szűköcske nyugdíjuk ellensúlyozására kigondoltak egy várost” – írja Vészi Endre, a Népszava újságírója. Pestújhely alapításáról szóló cikkében arra is kitér, hogy a település „egy jószimatú ügyvéd üzleti érzéke hozta létre, bizonyos dr. Bezsilla Nándor nevezetű szerezte meg az egykori Széchenyitelepet s látott neki a 246 katasztrális hold terület parcellázásának”.
A telepen társadalmában meghatározó szerepet játszottak az ipari munkások és a helyben dolgozó iparosok. Az elszakadás utáni első évben megalakul az iparoskör és az induláskor még a kereskedőket is soraikba fogadták. Az első lapot is alapító Németi Elemér kezdeményezte a testület megalapítását. Az elnök Balogh Béla, a titkár Németi lett. Az alapítók 1912-ben új nevet választanak, Pestújhelyi Iparosok és Kereskedők Egyesülete lett. „Két év múlva, a háború küszöbén, újabb változás, felbomlik a régi egység, kiválnak az iparosok, megalakul a Pestújhelyi Általános Ipartestület.”
Az ipartestületnek székház is jár. Az iparosok 1927-ben megvásárolták a József Attila utca 31. szám alatti telket. A szomszéd azonban felajánlotta, ha kinéznek egy másik telket, ő azt megvásárolja az ipartestületnek cserébe a 31. szám alatti telekért. Végül lényegesen jobb fekvésű telek, a mai Pestújhelyi út sarkához közel a 49. szám alatti lett az iparosoké. Ezen már állt egy épület, amit az iparosok a vásárlás után lebontattak.
Aztán 1929-ben Lakits Nándor helybeli kőműves vállalkozó terveit vásárolták meg és ez alapján hozzá is fogtak a drága és nagy székház építéséhez. A tervekben vetítő, táncterem, irodák szerepeltek. Az ipartestület székháza nemcsak egy hivatali épület volt, hanem kultúrház is egyben.
A második világháború azonban nem kímélte a székházat. A Vitéz Báthory Kornél elnök és Szappanyos Rezső titkár, a Pestújhelyi Általános Ipartestület vezetőinek folyamodványában arról ír, hogy 1944. szeptember 19-én a székházat „bombatalálat” érte. Hasznavehetetlenné vált, ezért helyiségeit nem tudják bérbe adni. Erre hivatkozva kérik az újpesti adóhivatalt, hogy kapjanak mentességet az adó fizetése alól. Arról végül nincs információ, hogy kaptak-e haladékot. Az viszont tény, hogy a háború után évtizedekig az ideiglenesen helyreállított, romos épületben számos gyűlést és ülést tartottak. Kulturális eseményeknek is helyet adott.
Forrás: Google
Az épület az 1970-es évek óta folyamatosan pusztul. Az önkormányzat a rendszerváltozás után adta el. Az épület 2012 óta helyi védettséget élvez.
Források:
Buza Péter: Pestújhely emlékkönyve (Pestújhely, 1997), kiemelt kép: az ipartestület vezetősége a székház előtt
Népszava, 1949. május 29.
(Frissítve: 2023. 10. 12. 18.44)
