A helyiek “bébivulkán”-nak hívják az Izlandon kitört tűzhányót, és önkéntes mentőcsapatok már kijelöltek biztonságos túraútvonalakat a lávömlés körüli területen. Milyen egy fortyogó vulkán közelében élni? Erről a szigeten lakó Kiss Kata Zsófia számolt be.  

A hatóságok a tavalyi földrengések alapján nem tudták előre megmondani, hogy lesz-e kitörés idén, ugyanis Izlandon, ha megmozdul a föld, az nem feltétlenül jelent vulkáni aktivitást. Ez lehet csupán a tektonikus lemezek mozgásának a következménye, vagy a termálvíz felhasználásakor is vannak olyan eljárások, amik ezt eredményezhetik. “Pont ezek miatt a vulkanikus aktivitásról csak akkor tudtak a hatóságok bizonyosságot szerezni, amikor a földrengéssorozatok elkezdődtek márciusban, illetve a föld mérhetően kezdett emelkedni. Egészen addig óvatosan használták ezt a kifejezést” – vázolja Kata.

Lakatlan területen fortyog

A vulkánkitörés nem jelent veszélyt az ott lakókra, és emiatt nem kellett evakuálni senkit. A lakatalan területen fortyogó vulkántól a legközelebbi település, Grindavík is nagyjából 10 kilométerre található, így tehát nem jelentett közvetlen veszélyt senkire.

Azonban az is tény, hogy ha a vulkáni aktivitás változik, a hatóságok átgondolják a helyzetet, de egyelőre stabilnak tűnik a tűzhányó, és úgy viselkedik, ahogyan ezt várják tőle. A tűzhányó esetében a legnagyobb veszélyt a mérgező gázok okozhatják, és ezért időnként lezárják a hozzá vezető túraútvonalakat egy napra, mert ha a szél nem fúj annyira erősen, hogy eltűntesse a gázokat, akkor ezek megrekedhetnek a hegynél levő völgyben.

A vulkáni hamuról viszont nem tudott beszámolni Kata, mivel ez a tűzhányó más típusú, mint amilyen a 2010-ben kitört Eyjafjallajökull. Ennek a kitörése nem jár robbanásszerűen, magasra kilövelő lávával, hamuval, mert ez egy úgynevezett shield vulkán, ami a lemezek közötti repedést töltötte fel lávával, és ez az oka annak is, hogy nem egy hasadékról beszélünk, hanem akár 8-ról is. “A látogatásomkor ezek közül 6 volt aktív, és a legaktívabb nyílásból átlagosan olyan 10-15 méterre lövelt fel a láva.”

Évekig is eltarthatnak a kitörések

Április utolsó hetében a legtöbb hasadék inaktív lett, és csak egy aktív nyílásból lövel ki a lávát, ami így igen magasra tör fel. “Ez a helyzet azonban  folyamatosan változik,  akár 1-2 nap alatt is megfordulhat minden. Azt sem lehet tudni, hogy meddig fog működni, lehet ez 2 nap vagy 2 hónap, de akár kisebb-nagyobb szünetekkel évekig is eltarthatnak a kitörések.”

A lávakitörésekkel kapcsolatban a hatóságok rendszeresen tartanak sajtótájékoztatót, és lezárják az útvonalakat, ha nem találják biztonságosnak a hegy környezetét. A helyiek egyébként már hozzászoktak a vulkánkitörésekhez, nem volt pánikhangulat az ideinél sem, “bébivulkánnak” becezik a tűzhányót.

Két túraútvonalat jelöltek ki

Kata azt is megemlíti, hogy Izlandon önkéntesek alkotják a mentőosztagokat, akik adományokból végzik a munkájukat, és ezek az önkéntes csapatok összefogtak és kijelöltek túraútvonalakat, azért, hogy a hosszú, fárasztó, veszélyes utak helyett ellenőrzött csapásokon lehessen megközelíteni területet. “Jelenleg két túraútvonal van, mindegyik nagyjából 2 órás és helyenként meredek út vezet fel. Semmilyen baleset nem történt, néhány kificamodott bokánál nagyobb gond nem volt.”

Arról, hogy mennyi túristát vonzott a vulkánkitörés Kata szerint nem igazán lehet képet alkotni a járvány idején. A szigetre érkezőknek 5 nap karanténba kell vonulniuk – amennyiben nem oltották be őket, vagy nem estek már át a COVID-on -, tehát valószínűleg nincs még sok külföldi. Nyáron azoban már lényegesen több túristára számítanak.

Képek forrása: Gláser Kitti