Hazánkban a lakosság mintegy harmada szenved magas vérnyomásban, a halálozások 49 százalékát szív- és érrendszeri betegségek okozzák. Emiatt a KSH 2020-as adatai szerint 2019-ben mintegy 64 ezer ember hunyt el Magyarországon. Ez havonta átlagosan több mint ötezer halálesetet jelent. Februárban tartják a Szívtudatosság hónapját, ennek kapcsán Bakk Brigitta, dietetikusa mondott néhány tippet az egészségmegőrzésről.

Ezekből fogyasszunk többet

Bakk Brigitta szerint a szívbetegségek megelőzésének kulcsa – a rendszeres testmozgás mellett – az egészséges étkezés. Érdemes például a mediterrán diétával megismerkedni, és ezen belül is ajánlott néhány élelmiszer. Napi 400-600 gramm (4-5 adag) zöldség és gyümölcs fogyasztása ajánlott, nyers és főtt formában egyaránt. Ezek amellett, hogy vitaminokat, ásványi anyagokat tartalmaznak, fedezik a napi rostbevitelt is. Például a bogyós gyümölcsöknek magas az antioxidáns-tartalmuk, így preventív hatásuk miatt is ajánlottak.

Emellett fontos a jó minőségű (telítetlen) zsírsavak bevitele is, mert ezzel is csökkenthetjük a sztrók kockázatát. A jó minőségű növényi olajok, például repceolaj, olívaolaj, margarinok fogyasztása is eredményesen javítja a jó és a rossz zsírsavak bevitelének arányát.

Inkább kerüljük el a sok sót

A fent ajánlott élelmiszerek bevitele mellett fontos bizonyos összetevőket elkerülni, vagy a bevitt mennyiséget csökkenteni. A mérsékelt napi sófogyasztás például bizonyítottan jótékony hatással van a vérnyomás szabályozására.

Az ajánlott mennyiség maximum napi 5 grammot (körülbelül 1 teáskanál) jelent. A különböző késztermékek (sajtok, felvágottak, kenyerek, konzervek) kerülése nagyban hozzájárul a sócsökkentéshez, mivel a sóbevitelünk 80 százaléka ezekből a gyakran igen magas sótartalmú termékekből származik.

A cukorbevitel csökkentése szintén jótékony hatású lehet, hiszen a normál testtömeg megtartásában is segít, ami elengedhetetlen egészségünk megőrzéséhez.

Egy kis plusz odafigyelés

Az étkezési szokások mellett életmódbeli változásokkal is sokat tehetünk a szív egészségéért. Ilyen például

  • a rendszeres testmozgás,
  • a mentális egyensúly megőrzése,
  • a stresszkezelés,
  • a mérsékelt alkoholfogyasztás,
  • a dohányzás mellőzése,
  • a normál testtömeg megőrzése.

Ezenkívül 45 éves kor felett érdemes szűrővizsgálatokra járni, főleg ha nagyon stresszes munkát végzünk, illetve rizikót jelentő társbetegségek esetében, mint a magas vérnyomás, vagy a cukorbetegség.

A jó példa is sokat segíthet

Mivel az étkezési, életmódbeli szokások gyermekkorban alakulnak ki, érdemes minél korábban elkezdeni foglalkozni a helyes táplálkozással. Ha ekkor egészségtelen szokások alakulnak ki, később ezeket jóval nehezebb lesz megváltoztatni.

Jó megoldás lehet, ha játékos formában tanítjuk meg a gyerekeknek az egészséges étkezés szabályait, így könnyebben elsajátítják őket – például készíthetünk vidám formákra vágott gyümölcsökből saslikot, vagy színes zöldségekből mártogatóst. Ilyenkor nagy szerepe van a szülők, rokonok által mutatott példának is, hiszen hiába magyarázzuk a gyereknek, hogy egyen gyümölcsöt, ha mi magunk nem így táplálkozunk.

Mi a helyzet a koleszterinnel?

A szívegészség témájában gyakran merül fel a koleszterin kérdése, azonban a legújabb kutatások szerint az ételekkel bevitt koleszterin mennyisége nem befolyásolja a vér koleszterinszintjét. Az elfogyasztott ételek zsírsavtartalmának összetétele azonban hatással van a koleszterinre, így bizonyos élelmiszereket növényi változatra cserélni is jó megoldás lehet.

Az állati eredetű élelmiszerek esetében a telített, vagyis „rossz zsírsavak” nagyobb mennyiségben fordulnak elő, így érdemes ezekből a termékekből a sovány, zsírszegényebb változatokat keresni, vagy növényi alternatívára váltani.