Visszakerült egy 50 centis kristálycsoda a Sátorkőpusztai-barlangba

Magyarországon példátlan, hogy egy barlangi kristályt visszavigyenek az eredeti helyére. A Dorog és Esztergom határában található Sátorkőpusztai-barlangba április elején egy, az 1970-es években begyűjtött 50 centiméteres kristálycsoda került vissza.

„A tatai gyűjteményről a 2010-es évek elején szereztünk tudomást, aztán egy eseményen vettünk részt a művelődési házban és akkor vettük észre a példátlan szépségű, barlangunkat reprezentáló képződményeket” – mondta Lieber Tamás, a dorogi Benedek Endre Barlangkutató és Természetvédelmi Egyesület (BEBTE) elnöke, aki az egyesület munkatársaival közösen évtizedek óta óvja és gondozza a Sátorkőpusztai-barlangot.

A barlangba most visszakerült különleges kristály a tatai Megalodus Barlangkutató és Geológus Szakcsoport ásvány- és ősmaradvány-gyűjteménye darabja volt, amit évtizedekig a tatai Magyary Zoltán Művelődési Központ aulájában volt látható. Aztán a mintegy 300 darabos gyűjtemény védelme és frissítése érdekében a tatai Kuny Domokos Múzeumhoz került. Ennek egy részét végül a Vármúzeumban állították ki 2022-től.

„A tatai látogatás után kerestük a módját, hogy ez az anyag miként kerülhetne vissza oda, ahonnan annak idején összeszedték. Különösen egy 50 centiméteres, elefántagyarra emlékeztető, hajlott gipszképződményt szerettünk volna visszaszerezni, ugyanis ez a formakincs azóta teljesen eltűnt a barlangból. Erről a közelmúltig csak ábrándozhattunk, aminek elsősorban az volt az oka, hogy tulajdonosai ragaszkodtak a tatai kiállítás anyagához” – mondta Lieber Tamás.

A tatai kiállítás bontásáról értesülve a BEBTE tagjai felvették a kapcsolatot a Kuny Domokos Múzeum vezetőségével 2023-ban. Ennek folyományaként Kürthy Dóra geológus, az intézmény igazgatóhelyettese felkereste a Sátorkőpusztai-barlangot, hogy megnézze, milyen módon lehetne a keletkezési helyén ismételten bemutatni a kristályokat.

„A célunk, hogy a gyűjtemény egyben maradjon. Hosszú távú terv pedig egy látványraktár kialakítása, ahol az egészet méltó módon lehetne bemutatni. Addig pedig lehetőségeinkhez mérten igyekszünk minél többet megmutatni belőle, ezért is örültünk a BEBTE megkeresésének” – mondta Kürthy Dóra.

A barlangba még 2021-ben mi is leereszkedtünk, hogy megnézzük a szépen csillogó vagy a természeti erők szeszélye folytán érdekes formába kövült gipszképződmények többszintes üregét. A barlang függőleges kiterjedése 50 méter, és ebből körülbelül 30 méter az, ami jelenleg látogatható. A szőlőfürtszerűen gömbformákkal tarkított üreget a földből feljövő meleg víz oldotta ilyen szépre az évmilliók alatt.

A Sátorkőpusztai-barlangot 1946-ban fedezték fel a pilisi Nagy-Strázsa-hegyben, s kristályos képződményeinek köszönhetően hamar ismertté vált. Sajnos a felfedezést követő évek során a barlang majd 70 százalékban károsodott, képződményeit a gyűjtők, valamint a térségben állomásozó katonai alakulatok sem kímélték. A helyzet némiképpen javult a dorogi Kadić Ottokár Barlangkutató Csoport 1959-es megalakulásával, akik Benedek Endre vezetésével sokat tettek a barlangért, de a vandalizmust – bár mértéke csökkent – ők sem tudták megállítani. A BEBTE 1989-től vette át a barlang gondozását, kutatását, néhány évvel később pedig a barlang szervezett bemutatása is megkezdődhetett. Az 1990-es évek közepétől egyre inkább tért hódított a barlangászok körében az a fajta szemlélet, ami a barlang védelmét helyezi előtérbe és bemutatását is ennek rendeli alá. A 2010-es évek második felében végzett barlangkiépítés is ennek szellemében történt.

Kiemelt kép: Varga Edit