Ha láthatatlan munkáról esik szó, sokan rögtön a háztartási munkára asszociálnak, pedig a munkahelyen is megjelenik ez. Mind a két munka esetében azt jelenti, hogy a feladatot el kell végezni, de semmilyen honorárium, megbecsülés nem jár érte. Ilyen lehet a mosás, főzés vagy az idős hozzátartozó ápolása, illetve a munkahelyen az, amikor nagyobb energiabefektetés kell egy feladat elvégzéséhez, mint amennyit az valójában ér.

A láthatatlan munka (invisible work) fogalmát Arlene Daniels szociológus használta egy 1987-ben írt cikkében, és ezt a nem megfizetett munkával azonosította, ami észrevétlen, nem ismerik el, és ilyenformán szabályozatlan is.

Megnéztem, hogy egy hónapban végzett láthatatlan munkám, például mosás, főzés, bevásárlás értéke mennyi lenne, ha fizetnének érte, és bizony elég jelentős, mintegy 200 ezer forint körüli összeg jött ki a kalkulátor szerint. De ilyen munkát nemcsak otthon, hanem a munkahelyünkön is végzünk.

Láthatatlan erőfeszítés

A munkahelyen láthatatlan munkának számít például a 17 órán át tartó kutatás három oldalnyi rövid kivonat megírásához. Vagy az az energiabefektetés, amit arra fordítunk, hogy mint egy spirituális vezető motiváljuk vagy tanácsokkal lássuk el a kollégáinkat. De ilyen az is, amikor hatszor írunk át egy vezetői prezentációt. A láthatatlan munka az az erőfeszítés, amiért nem kapunk jutalmat, mert senki sem tud a létezéséről.

Bosszúságok forrása

A bosszúságok forrása is lehet a láthatatlan munka, és ennek következtében mérgezi a csapatszellemet, eltorzítja azt, ahogyan érzékeljük a saját erőfeszítéseinket és a másokét. Ha egy csoportban mindenki végez valamilyen láthatatlan munkát, és közülük sokan azt érzik, hogy másoknál keményebben dolgoznak, akkor előállhat a frusztráció, az önsajnálat és a neheztelés.

Ennek negatív hatását úgy tudjuk mérsékelni, ha pár hétig listába szedjük, hogy szerintünk, mi a legfontosabb vagy nehéz és időigényes láthatatlan feladat, amit a munkánk során el kell végezzünk. Ezt pedig érdemes aztán megbeszélni a kollégákkal, hogy tudjanak róla és lássák, nincsenek egyedül a saját gondjaikkal, adott esetben segítsenek a megoldásban.

Láthatatlan munka otthon

A láthatatlan munka súrlódásokhoz vezethet a családon belül is. Ki végezze el az otthoni feladatokat, a háztartási munkát, vagy ki ápolja az idős rokont. Az elmondható a KSH 2018-as kiadványában szereplő adatok alapján, hogy a nők összességében többet dolgoznak a háztartásban, mint a férfiak.

A 2009 és 2010 között felvett adatokból kiderül, hogy Magyarországon a 15–84 éves lakosság körében a saját háztartásban végzett munka egy évben 10,3 milliárd óra, azaz napi átlagban 205 perc/fő. Ennek fele az élelmezéssel (49,7 százalék), negyede a lakhatással (24,6 százalék), ötöde a gondoskodással (19,1 százalék) és mindössze 6,6 százaléka kapcsolatos a ruházkodással.

A vizsgált napon a 15–84 éves lakosság 79 százaléka végzett élelmezéssel, 58 százaléka lakhatással kapcsolatos házimunkát saját háztartása számára, azaz azok a tevékenységek képviselnek nagyobb arányt, amelyeket szélesebb körben és/vagy hosszabb ideig végeznek.

A kisegítő tevékenységek az összes munkaidő mintegy 60 százalékát (évi 6111 millió óra, illetve 122 perc/nap) jelentenek. Ennek több mint a fele (évi 3461 millió óra, illetve 69 perc/nap) a takarításra, mosogatásra, mosásra fordított idő.

Azt viszont a saját bőrömön tapasztalom, hogy a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások idején többet dolgozom a háztartásban, mint előtte. Az időm jelentős részét főzéssel és takarítással töltöm, és gyanítom ezzel sokan vannak így. Azoknál a családoknál, ahol pedig a gyerek otthoni tanulását is meg kell oldani, vélhetően még többet fordítanak az idejükből a láthatatlan munkára.