Frissítve: 2022.03.11. 14.59

Moszkva február 24-én teljes körű támadást indított Ukrajna ellen. Az, hogy az offenzíva hol fog megállni, a cikk megírásakor még nem tudható. Most csak arra tudunk kísérletet tenni, hogy összeszedjük a helyzethez vezető út legfontosabb állomásait. A konfliktus alapja az Ukrajnától elszakadni akaró köztársaságok kijevi elismerése, amit a minszki megállapodásokban rögzítettek az oroszok és az ukránok. Az oroszok azt kommunikálják, hogy megszállni nem akarják Ukrajnát, békefenntartóként lépnek fel, arra viszont törekszenek, hogy demilitarizálják. Antonio Guterres ENSZ  főtitkár szerint Moszkva „elferdítette a békefenntartás fogalmát.” Amikor egy ország csapatai annak beleegyezése nélkül belépnek egy másik ország területére, ahogyan az orosz erők tették, azokat nem lehet pártatlan békefenntartóknak nevezni.

Az oroszok ukrán offenzíváját az előzte meg, hogy Moszkva szerint Kijev nem tekinti érvényesnek a minszki megállapodásokat, amiket az Ukrajnától elszakadó köztársaságok orosz elismeréséig a térség rendezésének alapját képezték – közölte Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő. A történet 2014 tavaszáig nyúlik vissza, ekkor a donyecki és a luhanszki területeken önálló népköztársaságot kiáltottak ki, és saját kormányt alakítottak orosz ráhatással.

Vlagyimir Putyin orosz elnök február 21-én bejelentette, hogy Moszkva elismeri a két délkelet-ukrajnai régió függetlenségét. A szakadár területek vezetőivel barátsági, együttműködési megállapodást írt alá. A szerződést a donyecki és a luhanszki népköztársaság parlamentje február 21-én ratifikálta, és ezt megtette az orosz törvényhozás is.

A már említett minszki megállapodásoknak kellett volna rendezniük a csapatszétválasztástól a Donyec-medence különleges státusának alkotmányos rögzítésén át a helyi hatalom szerveinek megválasztásáig minden fontos kérdést. A megállapodások azt követően születtek, hogy az ukrán vezetés 2014-ben és 2015-ben sikertelen kísérletet tett a konfliktus fegyveres megoldására a Donyec-medencében. A szakadárok az ukrán offenzívákat orosz fegyverszállítmányoknak köszönhetően és „önkéntesek” támogatásával állították meg.

Az utóbbi időben azonban arról folyt a vita, hogy az ukrán álláspont szerint előbb a katonai helyzetet kellett volna rendezni, utána következhetett volna a politikai, az autonómia kérdése. A másik fél azonban nem bízott abban, hogy ha leteszik a fegyvert, akkor az ukrán hatalom a fegyvertelen közösséggel szemben végrehajtja azt, amit egyébként is meg kellett volna tennie.

Kisebbségi jogok visszaállítása stabilizálná a térséget

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöksége is megszólalt és nyilatkozatban fejezte ki aggodalmát az Ukrajna körül fokozódó háborús feszültség miatt február 22-én, és rámutattak arra, hogy „az atomfegyverek korában fegyveres úton nem lehet rendezni a felgyülemlett konfliktusokat”.

A dokumentumban arra is kitértek, hogy Ukrajna utóbbi években elfogadott törvényei nem teszik lehetővé a kisebbségvédelem terén kötött nemzetközi egyezmények végrehajtását. „Az ukrajnai kisebbségek nyelvi, oktatási jogainak visszaállítása jelentős mértékben hozzájárulhatna a béke és a stabilitás megőrzéséhez”.

Felhatalmazás az offenzívára

Aztán február 22-én felhatalmazást adott az orosz parlament felsőháza Vlagyimir Putyin elnöknek a fegyveres erők Oroszország határain kívül történő bevetéséhez, ugyanis meg akarják védi Ukrajna szakadár területeit, amelyek függetlenségét elismerték. Moszkva az ukrán Donyeck és Luhanszk megyének az ukrajnai belháború előtti közigazgatási határát ismerte el államhatárnak.

Putyin a sajtóértekezleten azt is elmondta, hogy a válság legjobb megoldása az lenne, ha az ukrán vezetés lemondana a NATO-tagságról, és a semlegességet választaná, emellett fontosnak nevezte az ország demilitarizálását. Hozzátette, hogy az orosz-ukrán kapcsolatok rendezéséhez az is szükséges, hogy a Nyugat ismerje el Szevasztopol és a Krím lakosságának akaratnyilvánítását – vagyis a függetlenség, majd az Oroszországhoz történő csatlakozás melletti döntését.

Az orosz vezető arra is kitért, hogy Oroszország a Szovjetunió széthullása után elismerte az átalakult geopolitikai helyzetet, és együttműködésbe kezdett a posztszovjet térségben megjelent összes független állammal. Moszkva és Kijev kapcsolatai azt követően romlottak meg, hogy Ukrajnában 2014-ben „államcsíny” és „törvénytelen hatalomátvétel” történt.

Rendkívüli állapot Ukrajnában

Látva az orosz fél lépéseit Ukrajnában február 23-án rendkívüli állapotot vezettek be 30 napra parlamenti jóváhagyással. A korlátozások régiónként eltérőek az országban. Szükség esetén Volodimir Zelenszkij elnök meghosszabbíthatja ezt. A döntést az országot Oroszország részéről érő fenyegetések indokolják, és a belső destabilizálódást hivatott megakadályozni.

A Donyec-medencei orosz katonai műveletnek csak az időpontja volt a kérdéses, sejteni lehetett, hogy eszkalálódni fog a helyzet. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én hajnalban különleges katonai művelet végrehajtását rendelte el a térségben.

Megindult a támadás

A támadás napján Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Oroszországi Föderáció állampolgáraihoz fordult videoüzenetében, és elmondta, hogy Ukrajna népe békét akar. Azt is kifejtette egy újabb üzenetben, hogy ismét telefonmegbeszélést kezdeményezett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, amire nem kapott választ.

Zelenszkij aztán február 25-én a közép- és kelet-európai NATO-tagállamok által létrehozott, Bukaresti Kilenceknek nevezett csoporthoz fordult azzal a felhívással, hogy segítsenek tárgyalásokra kényszeríteni Oroszországot. „Háborúellenes koalícióra van szükségünk” – hangoztatta az elnök a Twitter-bejegyzésében.

A Bukaresti Kilenceknek nevezett országcsoportnak a tagja Magyarország is, valamint Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Csehország. A csoport célja a katonai együttműködés elmélyítése a NATO keleti szárnyához tartozó országok között és kulcsfontosságú biztonságpolitikai kérdések megvitatása – írta az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására.

Az orosz erők Ukrajna más térségeiben, így a fővárosban is támadtak katonai célpontokat, repülőtereket, civil célpontokat, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területekről. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A felek halálos áldozatokról és sebesültekről is beszámoltak. A nyugati világ elítélte az orosz hadműveletet, és súlyos szankciókról döntött Oroszország ellen.

Forrás: MTI

Fotó: AFP