Világszerte alvásproblémákat okoz a globális felmelegedés, különösen a nőket és a súlyos betegségekkel küzdő idős embereket viseli meg.

A jó alvás kulcsfontosságú az egészség és a vitalitás szempontjából. A globális felmelegedéssel azonban az éjszakai hőmérsékletet gyorsabban nővekszik, mint a nappali, ez pedig megnehezíti az alvást. A The Guardian által ismertetett tanulmány szerint egy átlagos ember már most is évente 44 órát veszít az alvásidejéből, ami 11 olyan éjszakát jelent, amikor hét óránál – a megfelelő alvásmennyiségnél – kevesebbet alszik.

Alváskarkötővel készült a kutatás

A kieső alvásidő a felmelegedéssel tovább fog nőni, és ez egyes csoportokat sokkal jobban érint, mint másokat. A plusz egy fokra jutó alvásveszteség körülbelül negyedével magasabb a nőknél, mint a férfiaknál, kétszer magasabb a 65 év felettieknél, és háromszor magasabb a szegényebb országok lakosainál.

A kutatók 68 országból 47 ezer ember által 7 millió éjszaka alatt használt alváskövető karkötők adatait dolgozták fel a tanulmányban.

Korábbi kutatások kimutatták, hogy az emelkedő hőmérséklet károsítja az egészséget, és nincs jele annak, hogy az emberek képesek lennének alkalmazkodni a melegebb éjszakákhoz, ami aggasztó.

„Az életünk mintegy egyharmadát alvással töltjük. A világ számos országában azonban egyre többen nem alszanak eleget” – magyarázta Kelton Minor, a Koppenhágai Egyetem munkatársa, a kutatás vezetője.

Mentális és szívporblémákat okozhat az alváshiány

Az egészségügyi kockázatkoról beszélt Francesco Cappuccio, a Warwicki Egyetem szív- és alvásszakértője is, aki szerint az elégtelen alvás miatt idővel drámaian megnőhetnek a mentális és a szívbetegség, a stroke és a rák kockázata – írja az Axios.

Orvosi kutatások összefüggésbe hozták az elégtelen alvást az elhízással, a depresszióval, a szorongással, sőt a szívelégtelenséggel és a demenciával is.

A tanulmányok szerint az alváshiány az egészségünk megtartására fordított költségeket növelheti, ugyanakkor nem tudunk jól teljesíteni a munkahelyünkön. Azok a munkavállalók, akik nem pihennek eleget, sokkal valószínűbb, hogy nem koncentrálnak, napokat hagynak ki a munkából, vagy balesetet szenvednek a munkahelyükön.

Az alvás regenerál – mondja Cappuccio. „Olyan, mintha a számítógépen megnyomnánk a mentés gombot.” A test ilyenkor javítja a szöveteket, strukturálja a gondolatokat és frissíti a memóriát.

A meleg rossz hatással van az alvásra

A tanulmányukban először bizonyítják be az egész világra kiterjedően, hogy az átlagosnál melegebb hőmérséklet rossz hatással van az emberi alvásra. Minor szerint ráadásul lehet, hogy csak a jéghegy csúcsa, amit leírtak.

A melegebb éjszakák miatt csökkent alvásidő hatalmas tömegeket érint. Egy 25 Celsius-fok feletti éjszakán egy egymilliós városban 46 ezerrel több ember alszik kevesebbet. „Ha megnézzük a jelenleg Indiában és Pakisztánban tapasztalható hőhullámot, akkor több milliárd emberről beszélünk, akiknek a körülmények miatt várhatóan jelentősen csökken az alvásideje” – mondta Minor.

A One Earth című folyóiratban publikált tanulmány a 2015 és 2017 között gyűjtött alvási és időjárási adatokat elemezte, és megállapította, hogy a magasabb hőmérséklet miatt később tudtak elaludni az emberek, és ez csökkentette az alvásidejüket. Az emberi testnek le kell hűlnie az elalváshoz, ez nagy melegben nehezebb.

A nők és az idősebbek szenvednek

A nőknek átlagosan több a bőr alatti zsírszövetük is, ami lassabbá teszi a lehűlést. Az idősebb emberek köztudottan kevesebbet alszanak éjszaka, és rosszabb a testhőmérsékletük szabályozása, ami magyarázhatja a fogékonyságukat. A szegényebb országokban élők pedig kevésbé férnek hozzá az olyan hűtőberendezésekhez, mint az ablakredőnyök, a ventilátor és a légkondicionáló, ezért nagy melegben veszíthetnek az alvásidejükből.

A tanulmány kimutatta, hogy a melegebb éjszakák hatása az alvásra minden országban tetten érhető függetlenül attól, hogy hidegebb vagy melegebb az éghajlat. A meleg alvásra gyakorolt hatása egyértelmű volt, amikor az éjszakai hőmérséklet 10 fok fölé emelkedett.

Minor aggasztónak nevezte, hogy az alvásidő csökkenése a melegebb éghajlaton élőknél is jelentkezett a hőmérsékletemelkedés minden fokával. Náluk arra számítottak, hogy ezek az emberek jobban alkalmazkodnak.

Minor hangsúlyozta, hogy az alacsonyabb jövedelműek alulreprezentáltak a kutatásban, az alváskarkötőket főleg középkorú, tehetősebb emberek viselték, akik kevésbé voltak kitéve a melegnek. A szakember szerint további kutatásokra van szükség, különösen azokon a helyeken, amelyek már most is a világ legmelegebb térségei közé tartoznak, mint például Afrika, Közép-Amerika és a Közel-Kelet nagy része.

De milyen a jó alvás?

Meg kell találni a legjobb alvási időintervallumot.

Az egyik legjobb módja annak, hogy javítsunk az életvitelünkön, ha kitaláljuk, melyik a legjobb időpont a lefekvésre. Az éjjeli bagolyok vagyunk vagy korán kelő madarak, vagy valahol a kettő között? Ehhez kell szabni az alvási rendet és ezt tartani kell következetesen.

Gondolni kell az „alváshigiéniára”.

A környezet, amelyben alszunk, befolyásolja az alvás minőségét. Fontos a rendezett szoba, a kevés fény, az alacsony zajszint és a meghatározott lefekvési rutin.

Élvezzük a napfényt!

Az elegendő D-vitamin bevitele és a napközbeni mozgás kifáraszt.

Óvakodni kell az alvás ellenségeitől.

Az éjszakai alkohol- és koffeinfogyasztás csökkentheti az alvás minőségét. A hosszú szunyókálások álmatlanságot okozhatnak (a szakértők szerint a legjobb a 20 perces vagy annál rövidebb alvás).

Kapcsolódjunk ki.

A mobil, a számítógép által kibocsátott fény felboríthatja a ritmust. A National Sleep Foundation azt ajánlja, hogy lefekvés előtt 30 perccel már ne használjuk ezeket.

Kiemelt kép: Axios