Minden ötödik nő szenved el fizikai bántalmazást a párkapcsolatában hazánkban az Európai Alapjogi Ügynökség (FRA) 2014-es reprezentatív kutatása szerint.
A Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület (NANE) becslései szerint a bántalmazottak száma 223 ezerre tehető, miközben a rendőrségi statisztikában az esetek mindössze 5 ezreléke jelenik meg.
A Kantar Hoffmann által 2021-ben Magyarországon is elvégzett nagyszabású nemzetközi kutatásból az derült ki, hogy a magyarok kétharmada nagyon is tisztában van a probléma súlyosságával, 5-30 százalék közé becsülik a párkapcsolati erőszakot elszenvedők arányát.
A online reprezentatív kutatás a 18 és 65 év közötti korosztályra terjedt ki, és ezerötszázan vettek részt a magyar felmérésben.
A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy milyen folyamatok vezetnek a lelki, verbális erőszaktól a fizikai erőszakig, valamint, milyen sztereotípiák és tévhitek táplálják a bántalmazást. Tolnai Gábor, a kutatócég marketing vezetője a prezentációjában elmondta, hogy a hazai társadalom többsége nagyon jól becsülte meg, milyen gyakori a családon belüli erőszak, amikor azt válaszolta, hogy 5 és 30 százalék az érintettség. Ugyanakkor az általános pesszimizmus jellemzi a válaszadókat abban, hogy ebből mennyi lesz bírósági ügy, a kétharmaduk szerint ugyanis 1000 esetből 50-nél is kevesebb jut el ebbe a szakaszba.
A válaszadók több mint fele gondolja azt, hogy a párkapcsolati erőszak lelki, fizikai, társadalmi vagy gazdasági változata 50-60 százalékban jelenik meg a bántalmazásnál, a legmagasabb, 60 százalékot a lelki abúzus teszi ki. A szexuális erőszak esetében ez az arány jóval alacsonyabb, 32 százalék. „Az eltérést az magyarázza, hogy ez a terület különösen érzékeny, ráadásul jelentős a rejtve maradó esetek száma” – vázolta Tolnai.
A válaszadók kisebb részére, csak 10-20 százalékára jellemző, hogy tévhitek alapján mond véleményt a kapcsolati erőszakról. A többség, például 83 százalék gondolja téves elképzelésnek, hogy a diplomások nem lesznek családon belüli erőszak esetén sem elkövetők, sem áldozatok, továbbá abban sem hisznek, hogy ez a magyar kultúra része. A megkérdezettek túlnyomó része azt sem gondolja, hogy az első gyermek érkezésével megszűnnek a bajok, mint ahogy azt sem hiszik, hogy a homoszexuális kapcsolatban nem fordul elő bántalmazás.
Az átlagosnál szélesebb körben elterjedt tévhitek közé sorolható, hogy a szenvedés az erőszaktevő elhagyásával véget ér, ezt a válaszadók 36 százaléka így látja, holott a legveszélyesebb időszak gyakran éppen ekkor kezdődik, mert az elkövetőnek lehet, hogy nincs már vesztenivalója, esetleg bosszúra szomjazik, büntetni akar. A válaszadók ötöde a kapcsolati erőszakot a fizikai bántalmazással azonosítja.
„A szexuális élethez való jog erős beágyazottsággal bír Magyarországon, a többség, 51 százalék azt mondja, hogy a férfiaknak joguk van a szexhez. Slussz, passz” – fogalmazott a szakember.
További példák a sztereotípiákra a válaszadók arányával:
- Az áldozatok indokolatlanul félnek attól, hogy nem hisznek nekik (59 százalék)
- Sok nő bosszúból vádolja partnerét erőszakkal, ami meg sem történt (40 százalék)
- Ha az áldozat nem lép ki a kapcsolatból, ő is felelős az erőszakért (60 százalék)
A ritkább, de továbbra is jelen lévő sztereotip gondolkodás gyakrabban fordul elő a férfiak, az alacsonyabb iskolai végzettségűek és a fiatalok körében.
Ezek a – különösen a mélyen gyökerező – tévhitek azért veszélyesek, mert erősítik a látenciát, elodázzák a probléma hatékony kezelését, ugyanakkor oktatással lehet ezeken változtatni.
A kutatás eredményei szerint a válaszadók 90 százaléka egyetért azzal, hogy az áldozatoknak speciális segítségre, szolgáltatásokra van szükségük. Ugyancsak jelentős többségük (83 százalék) gondolja úgy, hogy az üggyel az egész társadalomnak szembe kell néznie. A résztvevők 71 százaléka látja úgy, hogy az áldozatok nem is ismerik fel, hogy valójában áldozatokká váltak. Ami szintén megnehezíti a küzdelmet a jelenség ellen.
A kutatást az IKEA rendelte meg, ugyanis a cég törekvése, hogy a pozíciójukat a helyi piacokon tovább erősítsék, és szakértői szerepet töltsenek be az „Élet otthon” piacon is. A kutatási eredményeket a november 16-án tartott sajtótájékoztatón mutatták be.
Frissítve: 2021.11.18. 08.44
Kiemelt kép: Nataliya Vaitkevich fotója a Pexels oldaláról
Cikkünk a témában.
