Magyarországon minden negyedik 18 és 30 év közötti lakosnak van tetoválása. A tetkók nyáron még feltűnőbbek a kezeken, lábakon, hiszen ilyenkor kevesebb ruha takarja a testünket. Mit gondol a tetoválásokról egy bőrgyógyász szakorvos, és miért varrat egy fiatal lány magára például egy galambmotívumot, majd később még egy csillárra hajazó mintát is? Erről is beszéltek az interjúalanyok.  

A tetoválások alapvetően több csoportba oszthatók, léteznek amatőr, professzionális, kozmetikai és orvosi tetoválások. Ezek közül talán az orvosi tetoválás az, ami kevéssé ismert. Ezt akkor alkalmazzák, amikor például egy páciens krónikus betegségére, a diabéteszére, epilepsziájára, szívbetegségére, ritka vércsoportjára akarják felhívni a figyelmet, hogy baj esetén hatékonyabban tudjanak segíteni az illetőn. A másik fajtája, amikor például mellplasztika után tetoválással „pótolják” a mellbimbót. „Az orvosin kívül az ajkaknál és a szemöldöknél felvitt kozmetikai tetoválást vagy a hennás festést tartom elfogadhatónak. A tetoválással ugyanis idegen anyagot, adott esetben be nem vizsgált festéket vihetnek be a bőrünkbe. A környezetből így is elég sok toxikus anyag kerül a szervezetünkbe, nincs szükség eggyel többre” – mondja dr. Kuroli Enikő patológus, bőrgyógyász szakorvos. Ha mégsem lehet eltántorítani valakit valamelyik porcikájának tetováltatásától, akkor a szakember azt ajánlja, hogy régebb óta működő, profi szalont keressen, és kérje ki azoknak a véleményét, akik már jártak ott. „Azt érdemes tudni, hogy 18 év alatt szülői engedély kell a tetováltatáshoz.”

A tetoválószalonok pedig egyre népszerűbbek. A szakember szerint Magyarországon minden negyedik 18 és 30 év közötti lakosnak van tetoválása már, és várhatóan a számuk csak nőni fog. Döntően a nők körében divat, de egyre több férfi is készíttet motívumokat a testére.

Az anyajegyekre ne tetováltassunk!

A bőrbe rajzolt képek elkészítése aprólékos, odafigyelést igénylő hosszabb folyamat. A tetoválás során festékanyagot juttatnak a bőr középső rétegébe, a hám alatti irhába. A szakember hangsúlyozza, oda kell figyelni arra, hogy a bőr különböző jóindulatú elváltozásaiba, például anyajegyekbe ne tetováltassunk bele. A motívumokkal borított bőrfelületet pedig érdemes folyamatosan ellenőrizni, hogy nem alakult-e ki ott rosszindulatú elváltozás. „Egy frissen tetovált felületnél mindenképpen javaslom az UV-elleni védelmet. Ez friss sebnek tekinthető, és ennek megfelelően óvni kell.”

A szakorvos azt is elmondja, hogy a tetováltatás után jelentkezhetnek vírusos, gombás, bakteriális fertőzések. Allergiás reakciókat is kiválthat a PPD (para-fenilén-diamin), amit a festékszáradás gyorsítására, a szín elmélyítésére használnak. A bőrbe vitt festék a meglevő bőrbetegséget is fellobbanthatja, és úgynevezett szarkoidózis, azaz csomó is megjelenhet a tetoválásban és környékén.

Arra is oda kell figyelni, hogy vannak kizáró tényezők, amik miatt nem szabad tetováltatni. Ilyen a cukorbetegség, a terhesség, a vérzékenység, az epilepszia, vagy ha valakinek volt szervátültetése, illetve kigyógyult a bőrdaganatból.

A lézer hatékony, de nem tud mindent eltüntetni

Előfordul, hogy valaki úgy dönt, már nem szeretné látni a tetoválásait a bőrén, és keres egy szakembert, aki eltávolítja ezeket. Kuroli Enikő ezzel kapcsolatban felhívja a figyelmet, hogy nyom nélkül nem lehet leszedetni a tetoválásokat, „még a könnyebben eltüntethető fekete-szürke rajzolat esetén is marad nyoma a bőrön”.

A legegyszerűbb módszer, hogy a sebész kimetszi a mintát, ám ez hegesedéssel jár. Arra is van mód a nagyobb felületű tetoválások esetén, hogy ezt lecsiszolják a bőrről, de ennél is maradnak hegek a beavatkozás után, mint ahogy a kémiai úton történő eltávolításkor is fennáll ennek a veszélye.

„Jelenleg a lézeres eltávolítás a legelfogadottabb, de ennek sikeressége nagyban függ attól, hogy színes vagy fekete-szürke a rajzolat, és milyen mélyen vitték be a bőrbe, mennyi pigment van benne és milyen a kémiai összetétele.” A világos színű tetoválásokat nagyon nehéz eltávolítani, mert sötétednek a lézer hatására, a sötét árnyalatokkal már jobban megbirkóznak a szakemberek. A lézer azért is szerencsésebb beavatkozás, mert a rajzolatnál a környező szöveteket nem, csak a festékszemcséket célozza, amiket fragmentumokra bont, és ezek a nyirokkeringéssel távoznak a szervezetből. Hegesedés nem lép fel, viszont azzal számolni kell, hogy fájdalmas lehet a beavatkozás. Általában a lézeres kezelések hosszabb időt, több hetet vesznek igénybe, és drága beavatkozásnak számítanak.

„Az elmondottak alapján tehát érdemes meggondolni a tetováltatást. Szép rajzolatokat tudnak készíteni, de ezek egy éltre szólnak, és ha valaki mégis megbánja, hogy belement ebbe, akkor nemcsak fájdalmas, de költséges is az eltávolításuk.”

A jó szakember látja az ügyfelet

„Nekem mindig is tetszettek a tetoválások. A felrakott motívumok, képek már a részemmé váltak, ugyanúgy, mint egy anyajegy. Van, hogy rápillantok és eszedbe jut, hogy mikor, vagy miért csináltattam” – mondja Tori, aki az első tetoválását még 14 éves korában csináltatta, amikor ott kellett hagynom a művészeti gimnáziumot. „Ez akkora törés volt, amit nehezen tudtam kezelni. Ekkor fogalmazódott meg bennem, hogy szeretnék egy tetoválást. Azért kellett, hogy ne felejtsem el, mi is a célom. Hogy mindenképpen valamilyen művészettel kapcsolatos területen helyezkedjek el.” Azóta sem bánta meg, hogy a csípőjére felkerült az egyszerű, stilizált galamb, ami a reményt és a visszatérést is jelképezi.

Szerinte az a jó tetováló, aki maga is rajzol, és az ügyféllel közösen találja ki a hozott ötlet alapján, hogy mi kerüljön fel a bőrre. A galamb formáját is együtt gondolták ki. „Nyolcvan emberre ugyanazt a mintát felrakni, az sem a tetoválónak, sem a vendégének nem jó, mert mindenkinek más az egyénisége, másfajta motívum áll jól. Ezt látnia kell egy jó szakembernek.”

Életérzést őrző tetkó

A galamb után Torinál eltelt egy kis idő, mire az újabb motívumra rászánta magát, akkor már egy merészebb lépéssel az oldalát varratta ki. „Az elején úgy választottam meg a képek, formákat, hogy legyen oka, jelentése a számomra, később pedig lettek olyanok, például egy csillárra emlékeztető motívum, amikről azt gondoltam, hogy egyszerűen csak szépek.” Nála általában a kisebb rajzok nagyobb jelentőséggel bírnak, mint a nagyobb képek vagy formák. Ezek életérzéseket jelenítenek meg, amik előjönnek, amikor rájuk néz. Például az ujján levő pici rombusz arra az időszakára emlékezteti, amikor kamaszként a barátok jelentették számára a családot. „Legutóbb az egyik nagyon kedves barátom miatt egy szivárványt varratam fel. Ez nekem az elfogadásról szól.”

Tori azt is elmondja, hogy mivel világos a bőre, neki sokkal jobban tetszenek a fekete-szürke tetoválásai. Színeseket csak azért varratott magára, mert ezek a képek megszínezve néztek ki jól. „Viszont arra vigyázok, hogy a nőiesség határain belül maradjak, például a bal karomat nem fogom kivarratni, és az arcomat, bár tetszik az arctetoválás, nem fogom tetováltatni.”

Az előítélet még dolgozik az emberekben

Azt is hozzáteszi, hogy igyekezett olyan területekre rakatni a motívumokat, képeket, amik nem feltűnőek, mert nem akarta, hogy ezekből problémája legyen. Véleménye szerint ugyanis ugyanúgy diszkriminálják ma is a tetovált embereket, mint 20 évvel ezelőtt. Van olyan ismerőse, akit a tetkói miatt nem alkalmaztak egy munkahelyen. „Nem akartam, hogy ebből valamilyen hátrányom származzon, bár így is lett. Az egyik cégnél közölték velem, hogy csak zárt ruházatban dolgozhatok, hogy ne látszódjanak a tetoválásrészleteim.”

Tori azt is hozzáteszi, hogy sokak agyába beleégett az, miszerint tetoválása csak a prostituáltaknak és a bűnözőknek lehet. Ezt a fajta előítéletességet elsősorban a középkorúaknál tapasztalja, ami szerinte abból fakadhat, hogy „a tetovált emberekbe minden olyat belelátnak, amit ők sohasem mertek megtenni”. Az idősebbek ugyanis vagy elfogadják, vagy nem foglalkoznak ezzel a kérdéssel, a fiataloknak pedig tök mindegy. „Szerintem sokkal több embernek van tetoválása, mint amennyinek kellene, hogy legyen. Sokaknak ez nem jelent mást, mint divatot. Csak ezzel az a baj, hogy örökre megmarad.”

Kiemelt kép forrása: Tori

Képek: Bethany Ferr  és Pavel Danilyuk fotója a Pexels oldaláról