Tüntetés, tanácsadói lemondások, felháborodás, Alaptörvény-módosítás. Ilyen hullámokat vet Novák Katalin tavaly április 27-ei döntése. A pápalátogatás ürügyén ugyanis megkegyelmezett a bicskei gyerekotthon egykori igazgatóhelyettesének, K. Endrének, aki kényszerített egy, az igazgató által szexuálisan bántalmazott gyereket, hogy vonja vissza a terhelő vallomását.

Az ügy akkor robbant, amikor a 444.hu egyik olvasója felhívta a figyelmet egy, a Kúria által hozott tavaly szeptemberi végzésre, amiben elnöki kegyelemről szóló határozat is szerepelt. Köztük volt K. Endre elnöki kegyelme is.

K. Endre főnöke, a bicskei gyermekotthont volt igazgatója, V. János 2004 és 2016 között legalább tíz kiskorú fiút zaklatott. Különböző kedvezmények fejében orális szexre kényszerítette a gondozására bízott gyerekeket. Erről 2016-ban több egykori bántalmazott gyerek is nyilvánosan vallott. A zaklatás következményeként az egyik áldozat öngyilkos lett, s a többiek ma is a cselekmény hatása alatt állnak.

K. Endrét kényszerítésért 2019-ben első, majd 2021-ben másodfokon is bűnösnek találták, és 3 év 4 hónap börtönre ítélték. Az igazgatót nyolc évre ítélték.

Az egész társadalom felelős

Az ilyen döntések mindig ráébresztenek minket arra, milyen sok dolgunk van még. Fel kell hívni az emberek figyelmét arra, hogy a gyerekekkel szembeni szexuális visszaéléseket komolyan kell venni – írja a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány.

Mindenkinek tudnia és értenie kell, hogy az ilyen cselekmények súlyos nyomokat hagynak a gyerekek életében, felnőtt kapcsolataikban, testi és lelki jóllétükben. Nem szabad félvállról venni. Nem szabad az elkövetők felelősségét relativizálni.

Azt is meg kellene érteni, hogy a szexuális erőszak gyermekáldozatainak nagyon fontos a környezet reakciója. Az, hogy a többi ember támogatja vagy elítéli-e a velük szemben elkövetett visszaélést. Ez azt is befolyásolhatja, hogy a bántalmazással okozott trauma súlyosabb vagy enyhébb lesz.

A gyermekkori szexuális visszaélések túlélőinek joguk van ahhoz, hogy emberi méltóságukat a társadalom és minden döntéshozó tiszteletben tartsa. Joguk van az együttérzésre, a támogatásra, és arra, hogy az elkövetők felelősséget vállaljanak a tettükért és elnyerjék méltó büntetésüket.

A gyermekekkel szemben elkövetett bántalmazásokért az egész társadalom felelős.

Ez az ember nem kerül be a „pedofil nyilvántartásba”

Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakember azt írta a wmn-en megjelent cikkében: „S ha ez még nem lenne elég, úgy részesül kegyelemben, hogy nemcsak a hátralévő büntetését engedik el, de mentesítik a foglalkozástól eltiltás büntetés-végrehajtása alól is, tehát az az ember, aki tisztában volt vele, hogy abban az intézményben, ahol dolgozik, gyerekeket zaklatnak szexuálisan, és a főnöke védelmében hamis vallomást gyártott a gyerekek nevében, majd annak aláírására akarta kényszeríteni őket, a jövőben szabadon elhelyezkedhet bárhol, akár gyerekekkel foglalkozó intézményben is.

Iskolában, óvodában, gyerekotthonban, a gyermekvédelem bármely részén… Ez az ember sosem került be a „pedofil nyilvántartásba”… A büntetett előélethez fűződő hátrányok alól pedig mentesíti az elnöki kegyelem.

Ő nem nyúlkált gyerekek bugyijába, nem maszturbált közösen kisfiúkkal, nem húzta le a nadrágjukat, nem fogta meg a nemi szervüket. Ő nem csinált ilyet. És amikor kiderültek számára a gyerekekkel szembeni szexuális visszaélések, akkor sem csinált semmit.

Nem tett feljelentést. Nem emelte fel a szavát a gyerekek érdekében. Amit tett: az az, hogy utolsó utáni pillanatban is az intézményt, a főnökét védte, meg persze önmagát, és nem a gyerekeket. És neki jár a kegyelem.”

Gyereket nem bántunk, nem alázunk meg

Tiltakozók gyülekeztek az Országos Közös Akarat elnevezésű csoport szervezésében február 9-én a Belügyminisztériumnál és a Sándor palotánál. A demonstrálók az ellen szólaltak fel, hogy Novák Katalin államfő kegyelmet adott a bicskei gyermekotthon kényszerítés miatt elítélt volt igazgatóhelyettesének. Egyúttal követelték a köztársasági elnök lemondását, valamint hogy Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter távozzon a közéletből. Varga Judit volt az, aki ellenjegyezte többek között K. Endre kegyelmi kérvényét.

Simkó Edit pedagógus, aktivista az eseményen azt hangsúlyozta, hogy „gyermeket nem bántunk, nem alázunk meg és nem zsarolunk meg”. Novák Katalin és Varga Judit annak adott kegyelmet, aki a legkiszolgáltatottabbakat bántotta – tette hozzá. Úgy vélekedett, „lehullott a propaganda leple, megláthattuk a rezsim rongy erkölcsiségét, hamis hitét”. Novák Katalin és Varga Judit pedig arcai voltak ennek az aljasságnak, és mindezt anyaként tették.

Kiss Gergő, az Egységes Diákfront elnökségi tagja azt mondta: Pintér Sándor belügyminiszternek és a nyomozóknak dolguk van még az ügyben, a rendőrségnek nyomoznia kell tovább. Az állam többszörösen cserben hagyta a gyerekeket, ezért legalább kárenyhítést kell nyújtani – írja az MTI.

Frissítés: Lemondott Novák Katalin és a Varga Judit is február 10-én. Novák ezzel indokolta a döntését: “Hoztam egy olyan kegyelmi döntést, ami sokakban értetlenséget és békétlenséget váltott ki… egy ember életéről kell dönteni, a kegyelmi kérvény és a rendelkezésre álló információk alapján. Tavaly áprilisban abban a hiszemben döntöttem a kegyelem mellett, hogy az elítélt nem élt vissza a rábízott gyermekek kiszolgáltatottságával. Hibáztam, mert a kegyelmi döntés és az indokolás hiánya alkalmas volt arra, hogy a pedofíliára vonatkozó zéró tolerancia kapcsán kételyeket ébresszen. Márpedig itt nincs és nem is lehet kétely.”

Varga Judit pedig ezzel indokolta döntését: “A rendszerváltoztatás óta az elnök egyéni kegyelmi döntésének érvényességéhez az igazságügyi miniszter ellenjegyzése szükséges. Én folytattam azt a több, mint 25 éves gyakorlatot, miszerint az igazságügyi miniszter tudomásul veszi az elnök kegyelmi döntését. Az elnök döntésének ellenjegyzéséért a politikai felelősséget vállalom.”

Módosítják az Alaptörvényt

Orbán Viktor miniszterelnök február 9-én este benyújtotta a parlamentnek az alaptörvény tizenharmadik módosításáról szóló javaslatot. Ennek elfogadása esetén a köztársasági elnök nem gyakorolhatja egyéni kegyelmezési jogát a kiskorúak sérelmére elkövetett szándékos bűncselekmények esetén.

„Aki kiskorú gyermek kárára szándékos bűncselekményt követ el, az semmilyen indokkal nem mentesülhet a tettei következményei alól. Egyértelműen ki kell zárni annak a lehetőségét, hogy a gyermekek kárára szándékos bűncselekményt elkövetők kegyelem útján mentesüljenek a büntetésük hátrányos jogkövetkezményei alól, és újra büntetlen előéletűvé válhassanak” – áll a javaslat indoklásában.

Kiemelt kép: Pexels, a kép illusztráció.

Frissítés: 2024. február 11. 12.02