Nem is gondolnánk, de 2020-ban 63 aktív vulkánt számoltak össze a kutatók a Földön. A vulkánkitörések jövőre folytatódni fognak, és ha az előrejelzés beválik, akkor Izlandon is újra működésbe léphet egy tűzhányó. Harangi Szabolcs, az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoportjának vezetője, az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézetének igazgatója arról is beszélt, mennyi vulkán van a Földön és miből tudják megmondani a kutatók, hogy ezek mikor törhetnek ki. 

„Sok aktív vulkánnal búcsúztattuk a 2020-as évet, és izgalmas lesz a 2021 is, ugyanis jó eséllyel fogadnék arra, hogy az egyik izlandi tűzhányó felébred. Itt az ideje, mert utoljára 2015-ben volt vulkáni működés a szigeten, ezt megelőzően 2010 és 2011-ben észleltek ilyet” – mondja a kutató. A szakembernek minden alapja megvan arra, hogy ezt feltételezze, ugyanis tavaly nem sokon múlott, hogy Izlandon is legyen kitörés. A nagyon népszerű turistahelyen, a Kék Lagúna közelében a fővárostól délre lévő Reykjanes-félszigeten egy hosszú és ismétlődő földrengésraj indult el, valamint a felszín is emelkedni kezdett. Ebből arra lehetett következtetni, hogy magma nyomult fel, ami azonban végül nem jött ki a felszínre. Ezt nevezik egyébként megakadt vulkánkitörésnek.

Hatvanhárom vulkán működött tavaly

Az adatok szerint tavaly 63 vulkán működött a Földön, és nyugodtan nevezhetjük az évet a felébredő vulkánok évének, ugyanis ezek közül 22 hosszabb hallgatás után kezdett el ismét aktiválódni. A szakemberek számon tartanak folyamatosan működő és hosszú nyugalmi időszakot követően ébredő tűzhányókat. Ez utóbbi volt a Fülöp-szigeteki Taal vulkán, ami tavaly 43 év után hatalmas robbanás közepette kezdett el ismét dolgozni. Ez azért is okozott nagy riadalmat, mert a vulkán több mint 40 éves hallgatása miatt a hegy 60 kilométeres körzetében élő kétmillió ember veszélyérzete csökkent, így a tűzhányó ébredése nem várt eseményt jelentett számukra. A karibi Szent Vincent-szigeti La Soufriére vulkán 1902-ben egy hatalmas erejű kitörést mutatott, és ez akkor több mint ezer helyi lakos életét követelte. Ezt követően 1973-ban, majd 1979-ben lépett ismét működésbe, a ’79-es ébredésekor húszezer embert kellett kitelepíteniük a hatóságoknak. Tavaly év végén a kráterében egy kisebb lávakupac jelent meg, ami azóta is folyamatosan növekszik. A kérdés az, marad a lávadómépítő kitörés vagy ezt robbanásos szakasz követi?

A szakember azt is elmondta, hogy a folyamatosan működő vulkánok közé sorolják az Etnát, ami Európa legaktívabb tűzhányója. Tavaly is szinte megállás nélkül működött, de azt érdemes róla tudni, hogy amikor a csúcsánál levő kráter aktív, ez a mostani időszakra is igaz, akkor viszonylag veszélytelen. Az igazi gondot az jelenti, amikor a hegy oldala hasad fel a lábához közelebbi részen, és onnan ömlik a láva. A szilveszteri időszakban egyébként észleltek a déli lejtőinél földrengéssorozatot, ami figyelmeztet egy ilyen kitörés lehetőségére is. Ez viszont már komoly veszélyt jelenthet a közelében levő települések lakóira, ezért folyamatosan kell figyelni a föld alatt munkálkodó erőket.

Arra a kérdésre, hogy hány tűzhányó van a Földön, nem egyszerű a válasz. A nemzetközi adatbázis szerint 1500 és 2000 közé tehető a számuk, de ezek között nemcsak folyamatosan aktív tűzhányókat tartanak számon, hanem olyanokat is, amik az elmúlt 10 ezer évben mutattak aktívitást. A vulkáni mező, ami több száz kicsi tűzhányóból áll („tűzhányóovi”), és nem lehet pontosan tudni, hogy melyik tör ki és mikor, egy tűzhányónak számít a rendszerben. A vulkáni mezők tűzhányói általában csak egyszer törnek ki és utána inaktívvá válnak. Ilyen például az 1943-ban egyszer csak a semmiből megjelenő mexikói tűzhányó, a Parícutin, ami egy kukoricaföld kellős közepén nőtt ki és 400 méteres kúpot formáz.

Öreg vulkán, nem vén vulkán

Az adatbázisban nem sorolják a potenciálisan aktív vulkánok közé a 10 ezer évnél régebben kitört tűzhányókat. „Én leginkább az ilyen hosszan szunnyadó vulkánokkal foglalkoznom” – teszi hozzá a kutató. Ezek tudományos megfigyelése azért fontos, mert bár a vulkán régen tört ki utoljára, mégis alatta lehet olvadék tartalmú magmatározó, ami azt jelenti, hogy megvan a lehetőség az újabb kitörésre és ez, a tudományos vizsgálatok eredményei alapján, akár napok alatt bekövetkezhet. Ezekre a vulkánokra Harangi Szabolcs és kutatótársai a PAMS-vulkán (potenciálisan aktív magmatározóval rendelkező vulkán) elnevezést javasolták a nemzetközi szervezetnek.

Ilyen PAMS-tűzhányó például a székelyföldi Csomád is, ami 30 ezer évvel ezelőtt tört ki utoljára. Harangi kutatócsoportja ezt a vulkánt és a hozzá hasonló hosszan szunnyadó tűzhányók kőzeteit vizsgálja, mert ezek információkat nyújtanak többek között arról, hogy hosszú idő után mi és milyen gyorsan aktiválja a kristálygazdag magmát és jön létre kitörésre alkalmas, azaz vulkáni működést elindító magmatömeg benne. A kőzetek vizsgálata azért is fontos, mert ebből megfejthetik, hogy mi vezet robbanásos vagy lávaöntő kitöréshez. „A vulkáni kőzetek vizsgálata kulcsfontosságú, mert előrejelzéseket lehet belőlük felállítani a tűzhányó jövőbeni aktivitásáról. Ez pedig segítheti a veszélykezelést, az emberéletek megóvását. Látni kell, hogy jelenleg már 700 millió ember él veszélyes vulkán 100 kilométeres körzetében” – hangsúlyozza a szakember.

A geológiának fontos szerepe van a földrengések jobb megismerésében is. A kőzettani kutatások, területek földtani feltérképezése, szerkezeti elemek felismerése szintén segít a földmozgások okainak és lefolyásának jobb megértésében. A földrengések során felszabaduló energia (a földmozgás nagysága, avagy ereje) ugyanis függ a kőzetek tulajdonságaitól, és attól, hogy milyen kőzettest-elmozdulás okozza a földrengést. „Tavaly két nagy földrengés is volt Horvátországban, de látjuk, hogy ezek nagyon másként játszódtak le. Ez pedig összefüggésbe hozható azzal, hogy más mechanizmus vezetett a földmozgáshoz. Ez a tudás segíthet akár a jövőbeli földrengések lefolyásának jobb megértéséhez” – mondja Harangi Szabolcs.

Földrengések jelzik a kitörést

A vulkánkitöréseket is általában földrengések kipattanásai jelzik előre, amik a magma felnyomulásának, és a nyomás miatt történt kőzettörések jelei. Emellett műholdas technikával figyelik a függőleges felszínmozgást: a felnyomuló magma hatalmas nyomása miatt ugyanis a vulkánok felszíne akár több centimétert is emelkedhet egy kitörés előtt. A harmadik módszer a felszínre jutó gázok összetételének és hőmérsékletének vizsgálata. Végül, a vulkánkitörés előrejelzésében segít ma már a műholdas hőmérséklet-figyelés is, amikor hőkamrával tudják érzékelni a feszín hőfokának megemelkedését, ami szintén jelezheti a magma felnyomulását.

Arra a kérdésre, hogy az erdélyi vulkán veszélyt jelent-e, a szakember válasza az, hogy jelen pillanatban nem mutat aktivitást. Harangi Szabolcs és kutatótársai havonta ellenőrzik a Csomád térségében feltörő gázokat, és ebből látnák, ha mozgolódna a tűzhányó. Azért a szakember arra figyelmeztet, „ne gondoljuk, hogy nem következhet be, amit még nem tapasztaltunk, de meg kell tanulni együtt élni a természeti folyamatokkal. Ha megismerjük a vulkáni működést, akkor van egy olyan tudásunk, amire később támaszkodhatunk, és ez kulcsfontosságú”.

Kiemelt kép: www.volcanodiscovery.com/etna/current-activity