Több mint száz aranytárggyal és a lova fejével együtt eltemetett népvándorlás kori, vélhetően a hun uralom alatt élt vezér sírját tárták fel. A leletre a bukaresti Vasile Parvan Régészeti Intézet kutatói a tervezett A7-es autópálya Ploiesti és Buzau közötti szakaszának nyomvonalán bukkantak rá.

A leletről szóló hírt több romániai portál is közölte a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) Facebook-oldalán megjelent bejelentésére hivatkozva. A közösségi oldalon közölt videóban Silviu Ene, a Vasile Parvan Régészeti Intézet tudományos munkatársa elmondta: a IV.-V. századi sírban talált több mint száz arany vagy aranyozott tárgy között aranyozott kard, tőr, tegezveretek, ruhaveretek, egy bronzüst, nyílhegyek voltak. Az eltemetett férfi arcát vélhetően aranymaszk borította, ennek a maradványait is megtalálták. A sírból lókoponyát és lócsontokat is kiemeltek.

A videóban arról is beszélt, hogy nagyon nehéz körülmények között végezték a feltárást, esős időben akadtak rá a leletre. Úgy ítélték meg, hogy addig nem hagyhatják abba a munkát, míg a teljes sírt fel nem tárják, különben nem tudták volna megoldani az ásatási helyszín őrzését. Így az éjszakába nyúlóan, elemlámpák fényénél fejezték be az értékmentést.

Radu Bajenaru, a Vasile Parvan Régészeti Intézet aligazgatója kivételes jelentőségűnek minősítette a leletet. Úgy vélte: olyan harcos sírját találták meg, akit minden jelvényével, presztízstárgyával együtt temettek el.

Az MTI kérdéseire leírták, hogy a lelet egyaránt tartalmaz fegyvereket, dísztárgyakat, lószerszámokat, ezért a tárgyak közötti összefüggések is fontosak. A sírba csak a ló egyes részeit, az állat koponyája és lábszárcsontjai temették.

A lelet korát a tárgyak tipológiája alapján becsülték a IV.-V. századra, a pontosabb kormeghatározás érdekében további vizsgálatokat kell elvégezni. Az írásos források alapján ebben a korban a Dunától északra fekvő területeken vélhetően hun, gót és hun uralom alatt álló más népek éltek. A mostani felfedezést egyedinek tartották, de megjegyezték: a környéken találtak még hun üstdarabokat, sírokat és viseleti tárgyakat, és itt került elő a pietroaselei kincs is.

“Az elején tartanak még a vizsgálatok, de a fegyverek alapján feltételezhetően egy harcos van a sírban. A leltárba vett tárgyak kronológiáját összevetve az ókori forrásokkal, azt feltételezhetjük, hogy a hun uralom alatt élt. Az etnikai besorolása nem lehet elvégezni olyan vizsgálatok nélkül, mint a stronciumizotóp vagy archeogenetika, ezek nélkül tehát nem lehet megállapítani az illető valószínűsíthető származását” – válaszolták a leletet feltáró régészek. A lelettől azt remélik, hogy a vizsgálatokkal többet sikerül megtudni a személyről, a temetési szertartásáról és közvetve a térség történetéről.

Néhány érdekesség a hunokkal kapcsolatban:

  • A hunok idejük nagy részét lóháton töltötték. Ez nagy előnyt jelentett a csatában, mivel a legtöbb törzs gyalogosan harcolt.
  • A hunok voltak az egyik legjobb és legsikeresebb lovas íjászok abban az időben.
  • Gyakori volt, hogy heget ejtettek az arcukon fiatalkorban, mert nem szerették az arcszőrzetet, és azt akarták, hogy ez végleg megálljon a növekedésben.
  • A hunok a csecsemőik fejét is bebugyolálták, hogy a koponya tojásdad alakot vegyen fel.
  • A hunok hatékonyan toboroztak az általuk legyőzött törzsek tagjaiból, és így nőtt a haderejük.
  • A hunok Attila uralkodása alatt élték aranykorukat.
  • A hunok sikerének titka a félelemkeltés volt. A hunok pusztító természete miatt sok törzs nyugatra vándorolt, hogy biztonságot és menedéket találjon.