Kérdőívben mondhatják el most a lakók a főváros északi részére tervezett Aquincumi híd kapcsán, hogy mik a mindennapos közlekedési igényeik, gondjaik, amiket a szakemberek majd figyelembe is vesznek az új átkelő terveinek elkészítésekor. Ehhez a fejlesztéshez kapcsolódik a Körvasút menti körút építése is, ami érinti többek között Újpest, Pestújhely, Újpalota, Rákosszentmihály és Sashalom lakóit is, ugyanis a híd pesti hídfőjétől ezeken a városrészeken is keresztülvezetnék az utat a szintén csak a tervek szintjén létező Albertfalvai hídig. A pestújhelyiek a kezdetektől élénken tiltakoznak a 2×2 sávos út megépítése ellen.

A XV. kerületi lakók ellenállását látva az LMP kerületi képviselője, Szilvágyi László is a kérdőív kitöltésére, így a véleményük kinyilvánítására buzdította az érintett kerületek lakóit, de minden fővárosit is, hiszen a fejlesztés a város egészére kihat majd. A sajtótájékoztatón azt is elmondta, hogy a XV. kerületben az új híd pesti hídfőjétől kiépülő Körvasút menti körút miatt körülbelül 60-80 házat le kellene bontani a Körvasút sor mentén, ahol az út nyomvonala haladna.

A párt budapesti elnökségének tagja, Bakos Bernadett hozzátette, hogy két híd megépítése van napirenden a fővárosban, az egyik a Galvani híd, amit nagyon erőltet a kormány, a másik az Aquincumi híd, amivel kapcsolatban a már említett kérdőíves konzultációt tartják. Bakos hangsúlyozta, hogy a Galvani híd esetében a kormány alárendeli a város élhetőségét és a budapestiek érdekét az ingatlanfejlesztéseknek, logisztikai központok építésének. Éppen ezért fontos lenne, hogy a lakók elmondják véleményüket az Aquincumi híd megépítése kapcsán, ugyanis a tervezők az emberektől és az önkormányzatoktól is várják a megvalósíthatósági tanulmányban vizsgálandó szempontokat. A két új híddal évtizedekre meghatározzák a városfejlesztés irányát, éppen ezért legalább az északi átkelő tervezésekor a város élhetősége legyen az elsődleges szempont, és ne a nagytőke kiszolgálása.

Bakos Bernadett/Fotó: Varga Gábor Vargosz

Arra a kérdésre, hogy szerinte milyen hidat kellene építeni, azt válaszolta, hogy az átkelőt 2×1 sávosra vagy akár közúti sávok nélkül is megépíthetnék, és így kizárólag a bicajos, gyalogos és közösségi közlekedést szolgálná. Véleménye szerint egy városléptékű híd tervezése lenne az elsődleges, ami nem veszélyezteti a természeti kincseket, például a Mocsárosdülőt a budai oldalon, és a nyomvonal mentén élők életkörülményeit sem befolyásolja negatívan.

Gyorsabb, rövidebb utazás

Évtizedek óta napirenden van a főváros fejlesztési és szabályozási terveiben egy új északi híd építése Aquincumnál, a Pók utca és a Váci út között. Ezen a vonalon az Újpesti vasúti hídon (a köznyelv Északi összekötő vasúti hídnak is hívja) jelenleg is van vasúti, gyalogos és kerékpáros út a Duna két partja között. Viszont autóval és tömegközlekedéssel csak az Árpád és a Megyeri hídon keresztül lehet megközelíteni a Duna átellenes partján lévő területeket.

Éppen ezért az Árpád híd esetében Budán a Szentendrei út és a Vörösvári út térségét terheli az autósforgalom, Pesten pedig a Váci út, a Vizafogó és Angyalföld forgalmát növeli. Az új híd rövidebb, gyorsabb utazásokat tenne lehetővé Budapest északi területei között, továbbá csökkenne a város egészének forgalma, zaj- és légszennyezése.

Kiterelnék a forgalmat a külső kerületekbe

Az Aquincumi hídhoz kapcsolódó Körvasút menti körút kiépítése a közlekedésfejlesztők régi álma. Elsődleges szerepe az lenne, hogy elszívja az autósokat a körutakról, a kiskörútról, a nagykörútról és a Hungária körútról. A Körvasút menti körút a város déli részén szintén csak a tervek szintjén létező Albertfalvai hídba futna bele.

A tervezett Körvasút menti körút egy I. rendű főút lenne, ami 2×2 sávos, gyorsforgalmi jellegű kiépítéssel keresztülhaladna Újpesten, Pestújhelyen, Újpalotán, Rákosszentmihályon, Sashalmon a MÁV Körvasút mellett, és folytatódna Kőbányán át, Kispest és a József Attila-lakótelep között a Kiserdőn át, Csepelen keresztül, majd a Rózsavölgyi alagúton át, a Kőérberki lakóparkok mellett tervezett szintén 2×2 sávos I. rendű főúttal.

A tervezett út nyomvonala a budai oldalon az Esztergom-Budapest vasútvonallal párhuzamosan, a 10. számú főút folytatásaként indul, majd az Aranyhegyi-patak és a vasút között haladva a tervezett Aquincumi hídon vezet át a pesti oldalra, de szerves kapcsolatot biztosít a Jégtörő utcán át a budai alsó rakparttal is.

Konfliktusok az új hidak, utak körül

Az új hidak építése konfliktusokat generál, és nem az átkelő, hanem a hozzá vezető utak hálózata, ami a gyakori nézetkülönbség oka. Azokban a városrészekben ugyanis, ahol az emberek megszokták, hogy nem kell nagyforgalmú utak mellett lakniuk, az új közlekedési nyomvonalak zavaró tényezőként lépnek fel – írja Schneller István, Budapest volt főépítésze egy vitaindító cikkében. A lakosság hozzászokott, hogy sokat kell utaznia a városközpontba, viszont cserébe viszonylagos nyugalmat élvez lakóhelyén. „Minden új közlekedési pálya komoly vita tárgyává válik. Mindegyik új Duna híd építésekor hangos, és esetenként jogos, tiltakozásra kell számítani. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor figyelembe kell venni a belső városrészek lakóinak néma tiltakozását is, hiszen ők már hozzászoktak ahhoz, hogy zsúfolt körutak és sugárutak mentén kell lakniuk.”

Via, 444., Telex, BKK

Kiemelt kép: Radio9