Az egyik kedves barátom mesélte, hogy nem értette, miért nincs szeméttároló kuka a túraútvonalak mentén Norvégiában. Aztán rájött a megoldásra. Ott ugyanis az a divat, hogy a kirándulásokon megevett szendvicsek csomagolóanygát és az ivóleves dobozokat, flakonokat a kirándulók hazaviszik, és otthon dobják ki. Nálunk viszont ez a fajta környezettudatosság még nem igazán alakult ki. A Pilisi Parkerdő évente 100 millió forintot költ a területén elhajigált szemét elszállítására.

Elképesztő, hogy mennyi szemét van a hazai erdőkben. Az ország bármely pontján túrázhatunk, a gyaloglás első 10 méterén már elhajított papír zsebkendőbe, csokis papírba botlunk. A cigarettacsikk, az autógumik, és a lakásfelújításból megmaradt, majd az erdőben lerakott sitt lassan a zöldterület részét képezik, szépen belesimulnak a tájba. A legutóbbi szemétmustrával összekötött kirándulás Nagykovácsi környékén volt, ahol eldobott sörösdobozokkal, fáról lógó ronggyal és építési törmelékekből összehordott csinos kupaccal találkoztunk az erdőben. Ezek után nagyon kíváncsi voltam, hogy mennyit költ az emberek aktív pihenését is szolgáló erdőkben elhagyott lakossági szemét összegyűjtésére a Pilisi Parkerdő.

A cég válaszából kiderült, hogy évente több mint 100 millió forint az az összeg, amit az erdőkben eldobott, lerakott szemét összeszedésére költenek. Tavaly a társaság erdészei mintegy 5 ezer 500 köbméter illegális hulladékot találtak az erdőgazdaság 65 ezer hektáros területén. Ennek része volt, hogy 200 köbméter szemetet vittek el a IX. kerületi erdőfoltból.

Jó hír, hogy a társaság szerint az erdőkben túrázók sokat fejlődtek, az előző évekhez képest kevesebb szemetet hagynak maguk után, inkább hazaviszik ezt. Azonban a települések mentén levő vagy az azokba ékelődött erdőkben, erdőfoltokban már korántsem ennyire rózsás a helyzet.

A vállalkozók egy része meg akarja spórolni a hulladék lerakásának költségét, ezért az erdők szélén szabadul meg a szemetétől. Ebben javarészt kommunális hulladék, építési törmelék és sok esetben veszélyes ipari melléktermék, valamint ennek maradványai találhatók. Ezek az anyagok nemcsak a környezetre, a növényekre és az állatokra, hanem az arra járó vagy a környéken élő emberekre is veszélyesek.

Még 2018-ban sikerült tetten érni három embert, akik a IX. kerületi Határ útnál levő erdőben akartak megszabadulni egy autószerelő műhely hulladékától. Az erdészet munkatársai értesítették a rendőröket, akik elő is állították az elkövetőket. A szemétben volt többek között veszélyes hulladék, autógumi, olajoshordó és kommunális hulladék is.

Az erdészeti szakemberek azonban találnak lomtalanításból kimaradt holmikat is a zöldterületeken, ami szintén nem tesz jót az erdőnek.

Ezeken kívül a lakók kihordják a kertekben összeszedett zöldhulladékot is. Sokan azt gondolják, hogy a természetben lebomló anyagok – levágott fű, lenyesett ágak, lehullott gyümölcsök – nem károsítják az erdőt, pedig ez nem így van. Az illegálisan lerakott zöldhulladék komoly problémát jelent, ennek sincs helye az erdőben, erdőszélen, mezőn.

Az állami erdőgazdaságok – így a Pilisi Parkerdő is – inkább a megelőzésre fókuszál. Ezért a megtisztított területekre a tervek szerint országszerte 900 kamerát és több mint 300 sorompót raknak ki. Ezzel is próbálják megakadályozni, hogy az erdőkben újabb hulladékokat rakjanak le.

Igazán örömteli, hogy a hazai kirándulók fejlődőképesek, és egyre többen hazaviszik inkább a túra közben megevett szendvics zacskóját, és az ivólé flakonját. Az azonban tényként szögezhető le, hogy a válaszból kiderül, a norvég mentalitástól még fényévekre vagyunk. Kell még pár évtized, mire utolérjük az északi népet, és ciki lesz az erdőben hagyni még egy cigicsikket is.

#szótkérek #zöldellő #környezet