Öt ország, köztük Magyarország bevonásával készítettek szociológusok kutatást arról, milyen hatással volt a koronavírus a nők helyzetére. RISKFREE – Nemi alapú erőszak áldozatainak támogatása, válasz a járvány okozta kihívásokra elnevezésű programról és a NANE (Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület) saját, hívásalapú kutatásáról is beszámoltak március 4-én a szakemberek. Összességében nőtt a gazdasági jellegű és az online bántalmazás száma.

A nemzetközi kutatásba a 2020 márciusa után segítséget kérőket vonták be, ebből 26 interjút használtak fel a programban. A legfiatalabb megkérdezett 21, a legidősebb 52 éves volt. A néhány hónapot felölelő felméréshez központi kérdőívet használtak, amit családsegítőkhöz, anyaotthonokhoz juttattak el és speciális Facebook-csoportokban is megosztották. Az anyaotthonban élők esetében tartották a teljes anonimitást. Turai Katalin Ráhel szociológus azt is elmondta, tévhit azt gondolni, hogy a családon belüli erőszak csak a legszegényebb réteget érinti. A bántalmazott nők a legváltozatosabb rétegekből kerültek ki és különböző településtípusokról származtak.

A legtöbb válaszadó még kapcsolatban állt a bántalmazójával. Ennek oka lehetett, hogy a válás idején együtt kellett laknia a közös tulajdonban, vagy nem tudott az élettársi közösségből biztonságosan kilépni. A gyerekek pedig még jobban növelték a kiszolgáltatottságot.

A szakember beszámolójából kiderült, hogy általában lelki bántalmazás előzi meg a fizikait. Idővel aztán megjelenhet a gazdasági és szexuális bántalmazás is.

Arra a kérdésre, hogy „mi lett volna számukra a legfontosabb segítség?” a bántalmazott nők válaszából kiderült, hogy „a partner ne legyen a közelükben”, szükségük lett volna szociális, lelki támogatásra és információkra. Említették azt is, hogy a bántalmazott nőnek kell menekülnie, ugyanakkor az ideális az lenne, ha az áldozat maradhatna az otthonában.

Az is kiderült, hogy sokan fordultak szakemberhez, intézményekhez és kevesen voltak elégedettek a szolgáltatásokkal. Az volt a megélés, hogy bántalmazások esetében a nőket hibáztatták, tiszteletlenül bántak velük. Ilyen kérdéseket kaptak az eljárások során, mint „minek ment hozzá egy alkoholistához?„ Kistelepüléseken lakó bántalmazó nőknek még kisebb a mozgástere, főleg, ha bántalmazójának van ismeretsége a rendőrségen.

Pozitív példák is voltak, akadt olyan eset, amikor tanár és védőnő is segített a bántalmazottakon.

Járványügyi intézkedések miatt szűkültek a lehetőségek

Az első hullámban, 2020 tavaszára kijárási korlátozást, bírósági szünetek vezettek be és az egészségügyi intézmények is bezártak vagy korlátozottan voltak nyitva. Aztán 2020 őszén szigorodtak a kijárási korlátozások, elrendelték az otthoni tanulást. Végül 2021 májusában oldották fel a vészhelyzetet.

A járvány kitörése utáni időszakban módosult a bántalmazottak köre. Valamilyen formában erősödött a bántalmazás, és új erőszakforma jelent meg. A lelki abúzust a fizikai váltotta fel. Vagy gyakoribbá váltak a verések, vagy súlyosbodtak a bántalmazások. Az új gyerek vagy a kapcsolat vége is kockázati tényezőt jelentett az áldozatoknak. A bántalmazók esetében megjelent a gazdasági erőszak, a források kisajátítása, a fizikai és szexuális, új jelenségként pedig az online erőszak. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a házasságon belüli szexuális erőszakot is bünteti a jogrend.

A nők ezekről helyzetekről számoltak be a korlátozások időszakában:

  • „már csak a bántalmazás volt a gyerekek előtt…”
  • „bezárt elvette a gyerekem, nem engedte, hogy szoptassam”
  • „azt mondta, ha ki mersz menni a lakásból, megöllek.”

A bántalmazások fokozódásához hozzájárult:

  • az elszigeteltség,
  • az bezártság,
  • a kijárási korlátozás,
  • a gyerekek otthoni jelenléte,
  • az anyagi lehetőségek,
  • az otthoni munkavégzés,
  • az intézmények korlátozott nyitvatartása.

A járványidőszakban a megkérdezett huszonhat nőből huszonkettő legalább egy intézménytől kért segítséget. Összességében azt tapasztalták, hogy vagy ugyanolyan rossz, vagy még súlyosabb volt a helyzet ezekben a hivatalokban, mint a járvány előtt.

„A bírónő részrehajló volt a férjem irányába… ha nincs közös megegyezés, simán a férjemnek adták volna a gyerekeket. Nagyon rosszul működnek a dolgok Magyarországon.”

Pozitív példa is akadt azért, volt olyan sehova sem vezető rendőri eljárás, amit átvett egy másik rendőr, aki aztán segített. Vagy az orvos ajánlotta, hogy a nő tegyen feljelentés a látlelet felvétele után.

Összességében elmondható, hogy az otthoni közeg sok nő számára veszélyes. Intézményi szinten és szakemberként is rugalmasnak kell lenni, és rugalmasan kell kezelni a problémákat.

Fokozódott a bántalmazás a COVID alatt

László Loren szociálpolitikus azt vizsgálta, hogy a COVID-járvány hogyan befolyásolta a családon belüli erőszakot. Ehhez a NANE segélyvonalára kezdeményezett és fogadott hívások elemzését végezte el.

A felmérésben 2019 novembere és 2020 januárja, majd 2020 novembere és 2021 januárja között érkező hívásokat vette alapul. Az volt a hipotézise, hogy fokozódott a bántalmazás és ennek formája is megváltozott.

A NANE vonalára 7781 hívás érkezett be, a fogadott hívásról szövegnaplót készítettek, rögzítették a hívó helyzetét, problémáját, legfontosabb adatokat. Egységes adatbázisból dolgozott, 302 hívásnapló készült ebben az időszakban.

A vizsgált időszakban, 2020 novemberi kijárási korlátozás hatására 26 százalékkal kevesebben hívták a vonalat az előző időszakhoz képest, majd januárra 22 százalékkal nőt a hívások száma. Ez megegyezik a nemzetközi trendekkel. A 12. hétre 72 százalékkal többen hívták a vonalat, mint a járvány előtti egy évben. A hívók közül viszont eltűnt a 29-45 éves korosztály és a háromgyerekes nők.

Összességében elmondható, hogy nőt a hívások száma és a nemzetközi kutatásokból hasonló trendek állapítható meg. A nemzetközi kutatásokból az is kiderül, hogy egyértelműen problémát jelentett, hogy nem volt egyértelmű kommunikáció a segítő szervezetekről, és hogy milyen szolgáltatás érhető el náluk a járványidőszakában.

Megváltozott az erőszak dinamikája

A családon belüli erőszak dinamikája megváltozott, szignifikánsan, 80 százalékra megnőtt a gazdasági jellegű bántalmazás. Az online erőszak pedig 26 százalékról több mint 70 százalékra emelkedett. Szignifikánsan csökkent az intézményi erőszak, az elkövetők ugyanis nem tudtak eljárási zaklatást kezdeményezni. Poszttraumás stressz miatt telefonálók száma ugyanakkor emelkedett a vizsgált időszakban.

Kiemelt kép: Pexels