Az AIDS elleni küzdelem jegyében elsőként nyilvánították egészségügyi világnappá december 1-jét 1988-ban. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a World AIDS Day-jel megnyitotta a lehetőséget arra, hogy a HIV-fertőzéssel és az AIDS-el összefüggő megbetegedésekről elinduljon a diskurzus, támogassák a betegeket, és megemlékezzenek az elhunytakról.

Az AIDS (acquired immunodeficiency syndrome – szerzett immunhiányos tünetegyüttes) az immunrendszer betegsége, amely HIV-fertőzés (HIV: humán immundeficiencia-vírus) következtében körülbelül 10 év alatt alakul ki. A HIV összetett felépítésű, két RNS-láncot tartalmazó retrovírus, amely megtámadja az immunrendszer sejtjeit és rombolja annak védekezőképességét. Az AIDS betegség már a HIV-fertőzés utolsó szakaszában lép fel.

A vírusfertőzés miatt leépült immunrendszert könnyen megtámadják más fertőzések, és így ezek, valamint tumorok vezetnek a beteg halálához.

Az 1980-as elején a HIV-fertőzöttek életkilátásai rendkívül kedvezőtlenek voltak. A fertőzés néhány éven belül az AIDS állapotáig romlott, majd hamarosan el is hunytak.

A betegséget először 1981-ben írták le, amikor az Egyesült Államokban járványügyi szakemberek néhány ritka betegség megjelenését észlelték és megalkották a szerzett immunhiányos tünetegyüttes (AIDS) klinikai fogalmát. A következő évben izolálták a betegség kórokozóját, amelyet 1985-től nevezzük egységesen humán immundeficiencia-vírusnak (HIV). A későbbi kutatásokból az derült ki, hogy majmokból került át az emberre már a XX. század elején.

Az első HIV-fertőzést 1985-ben diagnosztizálták Magyarországon

A vírusnak két humánpatogén csoportja ismert, a HIV-1 a világjárványt okozó vírus, és a HIV-2, mely elsősorban Nyugat Afrikában jellemző. Előbbit további alcsoportokba sorolják gyakoriságuk és területi elterjedésük szerint.

Első tünetei a fertőzést követő 3-6 héten belül lépnek fel. Ezek jellemzően láz, átmeneti nyirokcsomó-megnagyobbodás, fáradékonyság, rossz közérzet, izomfájdalom, bőrkiütés, és általában egy-két hét alatt spontán megszűnnek. Ezt követően, bár nem jellemzőek 3-8 évig a klinikai tünetek, a vírus mégis szaporodik, az immunrendszer állapota romlik, a beteg az AIDS stádiumába kerül.

Opportunista fertőzések: Egyes, a szervezetben gyakran természetesen előforduló kórokozók egészséges immunrendszer esetén csak ritkán, illetve enyhe lefolyású betegségeket okoznak. Immunhiányos állapotban ugyanakkor súlyos, gyakran végzetesek is lehetnek.

A HIV-vírus leggyakrabban nemi úton, illetve vér és vérkészítmények útján terjed. Az anya a gyermekét a várandósság, a szülés és a szoptatás során is megfertőzheti, továbbá vérátömlesztéssel, ha a donort nem szűrik, illetve a vérkészítményt nem vizsgálják meg. Kockázatot hordoz az egészségügyben dolgozóknál az éles eszköz vagy tű okozta sérülés, illetve az intravénás kábítószer-használók közti tű- vagy fecskendőcsere is.

Hozzáférés az ellátáshoz

A HIV-fertőzés diagnózisa szerológiai vizsgálat (antitestek diagnosztikai azonosítása vérsavóból) eredménye alapján állítható fel. A betegség stádiumának meghatározására egyéb eljárásokat (részletes sejtes immunológiai vizsgálatok, a HIV mennyiségi vizsgálata) végeznek. A gyógyszeres kezelés ellenőrzése, a gyógyszerrezisztencia vizsgálata szintén laboratóriumokban történik.

Mai ismereteink szerint nincs egyetlen olyan gyógyszer sem, amellyel tökéletesen és tartósan gátolni lehetne a HIV többszöröződését. Azonban az 1980-as években bevezetett antiretrovirális terápia (ART), majd ennek az 1995-ben továbbfejlesztett változata, a nagy hatékonyságú antiretrovirális terápia (HAART) jelentősen csökkentette az AIDS-szel összefüggő megbetegedések és halálozások számát. Ezenkívül lassította a HIV-fertőzés progresszióját.

A korszerű, hatékony, kombinált antiretroviralis kezelések eredményeképp (bár Magyarország a betegség szempontjából az alacsonyan fertőzött országok közé tartozik) az AIDS betegség gyakorisága és a halálozás hazánkban is jelentős mértékben csökkent.