Milánó a biohulladék megfelelő begyűjtésében sikereket ért el. A projek tanúlsága, hogy az emberek hamar megszokják az észszerű megoldást, melynek eredménye jó minőségű humusz és biogáz. A rendszert három nagyobb egységre (kereskedelmi tevékenységek, háztartások, élelmiszer-hulladék frakció a nyitott piacokon) bontották.

Mivel az Európai Unióban a biohulladék megfelelő begyűjtésének mértéke és minősége még mindig nem megfelelő, ezért az EU úgy döntött, hogy 2023 végéig minden tagállam számára kötelezővé teszi a biohulladékok begyűjtését.

Milánó városvezetésének kezdetben nem volt egyszerű feladata. Az olasz nagyváros lakosságának (1,4 millió fő) 80 százaléka ugyanis többemeletes házakban él. Ennek ellenére hatékony hulladékgazdálkodási rendszert jött létre, amelynek első lépését 2012 novemberében tették meg. A ma működő szisztémát szakaszosan vezették be, odafigyelve a megfelelő kommunikációra, tájékoztatásra és oktatásra.

Éttermek, háztartások és piacok

A rendszert három nagyobb egységre (kereskedelmi tevékenységek, háztartások, élelmiszer-hulladék frakció a nyitott piacokon) bontották.

A kereskedelmi tevékenységek, azaz az étkezdék, bárok és éttermek az összes élelmiszer-hulladék mintegy 25 százalékát termelik. Ezen a területen a legfontosabb szempontok a háztól házig, naponta, hétfőtől vasárnapig tartó begyűjtés, és hogy 120 literes kukákat biztosítanak.

A háztartásokból származó élelmiszer-hulladék a Milánóban összegyűjtött ilyen típusú hulladék legnagyobb részét teszi ki. Itt három fő tényezőt érdemes megemlíteni:

  • házhoz menő begyűjtés, hetente kétszer kora reggel;
  • 10, 35 vagy 120 literes kukák biztosítása, illetve komposztálható zsákok a kukák bélelésére;
  • kisebb szemetesek/zsákok biztosítása a kisebb háztartásoknak.

A rendszer harmadik lába a legfiatalabb. Hiszen „csak” 2017-ben kezdődött meg a nyitott piacokon történő begyűjtés, de 2019-re már 2000 tonna élelmiszer-hulladékot gyűjtöttek össze és komposztáltak. „A piacok esetében speciális komposztálható zacskókat biztosítanak zacskótartóval; illetve gyűjtést minden alkalommal, amikor a piac bezár” – írja a Humusz Szövetség.

Látványosan megugrott a begyűjtött mennyiség

Tízévnyi működés után a milánói élelmiszerhulladék-begyűjtési rendszer nagyszerű eredményeket mutat. 2011 és 2015 között az egy főre jutó összegyűjtött élelmiszer-hulladék éves mennyisége 28 kilogrammról 95 kilogrammra nőtt, 2019-ben pedig elérte a 110 kilogrammot, ami majdnem hatszorosa az uniós átlagnak.

A legutóbbi évek adatai szerint évente átlagosan 130 ezer tonna élelmiszer-hulladékból keletkezik biogáz, illetve komposzt – írja a Humusz.

Nőtt a szelektálási kedv

Az élelmiszer-hulladék különgyűjtését megvalósító rendszer bevezetése után a szelektívhulladék-gyűjtés is fellendült. 2019-ben elérte a 62,6 százalékot, ami az EU 2020-ra kitűzött 50 százalékos újrahasznosítási célértékéhez viszonyítva kiváló eredmény – hívják fel a figyelmet.

Kiemelt kép: Humusz