Alvajárás közben a nők kétszer gyakrabban végeznek sérüléshez vezető, kockázatos és összetett feladatokat, mint a férfiak – derül ki a Semmelweis Egyetem új vizsgálatából, amelynek során a paraszomniák jellemzőit vizsgálták a kutatók.

A paraszomniák olyan alvászavarok, amelyeknél szokatlan viselkedés társul az alváskor. Az ilyen epizódok általában ártalmatlanok, de előfordul, hogy az alvajáró magát vagy másokat is veszélybe sodor.

Ezeknek a jellemzőit vizsgálták a Semmelweis Egyetem kutatói a különböző generációknál, illetve férfiaknál és nőknél. A vizsgálatban több száz YouTube-videót elemeztek.

A 2022 január és július között a témához kapcsolódó You Tube-videókat kerestek az „alvajárás”, „szomnambulizmus”, „alva evés”, „alvásszex”, „alvás alatti beszéd” és „alvás közbeni agresszió” kifejezésekkel – angol, francia, német, magyar, portugál és orosz nyelven.

A kezdeti 758 találat után 224 videót (102 nő, 68 gyermek, 16 felnőtt és 40 idősebb ember) választottak ki, melyeken paraszomniás epizódok láthatók. Három korcsoportba (gyermek vagy serdülő ≤ 17 év; felnőtt 18 és 55 év között; és idősek ≥ 56 év) sorolták a személyeket.

Arra jutottak, hogy az idősekre sokkal kevésbé volt jellemző az alvajárás a fiatalabb felnőttekhez és a gyermekekhez képest. A kiskorúakkal és idősebbekkel szemben a felnőttek jóval gyakrabban végeztek összetett tevékenységet alvajárás közben, például elektromos vagy konyhai eszközöket használtak. Az ilyen komplex viselkedés a nőknél több mint kétszer annyiszor fordult elő, mint a férfiaknál – olvasható az egyetem közleményében.

„Az úgynevezett NREM (non-rapid eye movement) paraszomniák az alvási ciklus mélyalvási szakaszában jelentkeznek. Jellemző tünetei a felülés, az ágyból való kikelés és járkálás. Az érintett agyának egy része mélyen alszik, míg egy másik agyterület ugyanakkor ébren van” – magyarázta Vivian Correa, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének PhD-hallgatója, a Journal of Clinical Neuroscience című folyóiratban megjelent tanulmány első szerzője.

A szakirodalom szerint a NREM paraszomniák a gyermekek 10-15 százalékát érintik. Felnőttkorra ez az arány 3-4 százalékra csökken, időskorban még ritkább.

A paraszomniák egy másik típusa (REM – rapid eye movement – magatartászavar) az alvás úgynevezett gyors szemmozgásos vagy álom-szakaszában jelentkezik. Ebben az esetben hiányzik a REM alvásra egyébként jellemző bénultság. Az érintettek „megvalósíthatják”, amit álmodnak. Menekülhetnek vagy éppen támadhatnak az álom tartalmának megfelelően, ezzel pedig sérüléseket okozhatnak másoknak, vagy saját maguknak.

A vizsgálatban az idős férfiaknál 40-szer gyakoribb volt ez a magatartás, mint a fiatalabbaknál, és 70-szer gyakrabban hajtottak végre bonyolult kéz-, vagy karmozgásokat az ágyban.

„A legtöbb érintett csak egy-egy traumatikus alvási epizód után fordul orvoshoz. A kockázati tényezők azonosítása azonban segíthet megelőzni ezeket a nyomasztó élményeket. Az időseknél ritkább az alvajárás; ez a gyermekekétől eltérő háttér mechanizmusra utal. Érdekes az is, hogy a REM magatartászavar az idősebb férfiaknál gyakoribb, a középkorú nőknél pedig feltűnően magas a kockázatos tevékenységek aránya. Ezek magyarázata további kutatásokat igényel” – mondja Szűcs Anna, a Magatartástudományi Intézet neurológus-pszichiátere.

A kutatók szerint az alvászavarok kezelésében a melatonin, benzodiazepinek és antiepileptikus tabletták segíthetnek. Az első lépés azonban a helyes alváshigiéné betartása: azonos időben kelni és nyugovóra térni, illetve eleget aludni, mivel az alváshiány kiválthatja, és súlyosbíthatja a tüneteket. A stressz és szorongás elkerülésével az alvás minősége is javulhat.