Az ember először szívinfarktust kap, amikor megszólal a szén-monoxid-érzékelő a konyhában, aztán tudatosul benne, hogy mekkora veszélyben volt. A sípolás előtt persze már érzékelte, hogy nincs egészen jól. Fájt a feje, szédelgett, de ennek okát betudta annak, hogy kevés vizet ivott, vagy túl kevés kávét döntött magába reggel. A szagtalan, mérgező szén-monoxid-gáz a tökéletlen égés során keletkezik egy tökéletlenül szellőző lakásban.
Mint kiderült a mentőknek is jócskán van dolga a fűtési szezonban a szén-monoxid-mérgezések miatt. Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat sajtószóvivője elmondta, hogy tavaly 552 beteget láttak el CO-mérgezés gyanújával: „Ez a mérgezés a téli hónapokban jóval gyakoribb. Sajnos sokan ellenőrizetlen, hibás vagy barkácsolt fűtőberendezéseket használnak, illetve nem győződnek meg a kémény állapotáról, ami súlyos szén-monoxid-mérgezéshez, akár tragédiához vezethet”.
A mérgezés tünetei dr. Gőbl Gábor, az Országos Mentőszolgálat tudományos tanácsadója szerint a következők:
- fejfájás,
- szédülés,
- hányinger,
- izomgyengeség.
Ez utóbbi kifejezetten az alsó végtagokon jelenik meg. Néha mellkasi fájdalom is felléphet. Ezt követően a mérgezés már tudatzavart, eszméletlenséget, légzés-keringésmegállást okozhat.
A szén-monoxid kiszorítja a hemoglobinhoz kötődő oxigént, így súlyos oxigénhiányt idéz elő, valamint ezen túlmenően például szívkárosodáshoz, szívritmuszavarhoz, vagy idegrendszeri károsodásokhoz vezethet: „Ezek sajnos az oxigénellátás helyreállítása után is folytatódhatnak, és nagyon lassan javuló, vagy maradandó károsodásokat hagynak maguk után: így például memóriagyengeséget, kognitív zavarokat vagy depressziót.”
A megelőzésben éppen ezért kulcsfontosságú a megbízható szén-monoxid-érzékelő. A CO-érzékelők bevizsgálását az Országos Katasztrófavédelem akkreditált laboratóriumában végzik. Azok a készülékek, amelyek itt átmennek a vizsgán, felkerülnek az úgynevezett pozitív listára, azaz teljes mértékben megbízhatóak – mondta Papp Balázs, a MediaMarkt munkatársa.
