Hosszan tartó betegség után, életének 92. évében augusztus 30-án elhunyt Mihail Gorbacsov, a két világrendszer közötti hidegháború lezárásához hozzájáruló reformer politikus, a Szovjetunió első és utolsó elnöke, a Szovjetunió Kommunista Pártjának utolsó főtitkára. Halálhírét az orosz hírügynökségek a moszkvai Központi Klinikai Kórházra hivatkozva közölték. A volt államfőt a sajtóértesülések szerint várhatóan a felesége, Raisza mellé fogják eltemetni a moszkvai Novogyevicsje-temetőben. A kérdésben a család dönt majd.

Jóllehet hazájában az emberek többsége a Szovjetunió összeomlásával és az azt követő káosszal kapcsolja össze nevét, életútja és tettei alapján a világ más részein megbecsült, történelmi jelentőségű személyiségként ismerik el.

Mihail Gorbacsov 1985 és 1991 között volt a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkára, és 1988 és 1991 között, háromféle titulussal, az ország államfője is. Az ő nevéhez kötődik a peresztrojka (átépítés) és a glasznoszty (nyilvánosság) jelszavával meghirdetett reformpolitika, az alkoholkorlátozás és a szovjet csapatok afganisztáni csapatkivonása.

Kulcsszerepe volt a hidegháború lezárásában, a német újraegyesülésben, a Varsói Szerződés katonai blokk feloszlatásában, a fegyverkorlátozásban és a Szovjetunió széthullásában is.

Gorbacsov 1990-ban megkapta a Nobel-békedíjat.  Majd 1993-ban részese volt a Novaja Gazeta című lap megalapításának és ő birtokolja a lap részvényeinek 10 százalékát.

Megítélése elég ellentmondásos az orosz társadalomban. Az orosz VCIOM állami közvélemény-kutató intézet 2021-ben, a politikus jubileumi születésnapja alkalmából közölt felmérése szerint az oroszok 51 százaléka gondolta úgy, hogy Gorbacsov tevékenysége több kárt okozott az országnak, mint amennyi hasznot hozott. Ez azt jelenti, hogy öt év alatt azoknak az aránya, aki negatívan ítélte meg a volt pártfőtitkár-elnök tevékenységét,

  • 10 százalékponttal csökkent,
  • 32 százalék szerint tevékenysége egyformán hozott jót és rosszat is,
  • 46 százalék szerint a volt vezető valószínűleg egy szűk csoport érdekei mentén cselekedett,
  • 7 százalék gondolta azt, hogy a társadalom egészének érdekeit tartotta szem előtt.

Kiemelt kép: Fortepan/Szalay Zoltán. Béla király út 28-30., a kormány vendégháza, a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének budapesti találkozója 1986. június 11-én. Szemben a Szovjetunió küldöttsége, Eduard Sevarnadze, Andrej Gromiko, Mihail Gorbacsov és Nyikolaj Rizskov.

Via, MTI