A ’30-as évektől napirenden volt strandfürdő építése Rákospalotán. Legutoljára 2016-ban merült fel, hogy uszodát létesítenének az Észak-Pesti Kórház területén, de aztán szép lassan elhalt az ügy. Néhány érdekesség fellelhető a több mint 90 évvel ezelőtt megjelent újságokban a tervezett, de soha meg nem épített strandfürdő létesítésének körülményeiről, ami már akkor sem volt zökkenőmentes.

Rákospalotán 1930-ban az egyik közgyűlésen határozták el, hogy a gödöllői vasút mellett kétholdas területet adnak bérbe harminc évre egy vállalkozónak, aki strandfürdőt és sporttelepet fog létesíteni a területen. A terv az volt, hogy a létesítmény harminc év múlva a város tulajdonába megy át.

„A rákospalotaiak azzal indokolják azt, hogy a tél derekán strandfürdőről gondoskodnak, hogy a vállalkozónak kötelességévé tették a sporttelepnek és a strandfürdőnek azonnali munkába adását” – vázolta a helyzetet az Újság.

A sajtómunkás egyébként üdvözölte a döntést, mert „az újabb munkaalkalom nagyon is ráfért a rákospalotai munkanélküliekre”. Másrészt azonban rámutatott arra, hogy sokkal sürgősebb lenne, ha a képviselők a vízvezeték ügyében lépnének. „…különösen hat, hogy Rákospalotán, amely a főváros közvetlen szomszédságában fekszik, sőt maholnap teljesen össze is épül vele, még mindig vízvezeték nélkül éljenek villamoson és autóbuszon utazó emberek.”

Nem érdekelt senkit a munka

Aztán napra pontosan egy év és öt hónap múlva arról számolt be 1932-ben a Palota-Újpest újság, hogy nem lesz strandfürdő Rákospalotán, ugyanis egyetlen pályázó sem akadt a létesítmény megépítésére.

Az előzményekhez tartozott, hogy Rákospalota pályázatot hirdetett a Gróf Károlyi Sándor út és a gödöllői vasút közötti telekrészen létesítendő strand, tenisz- és jégpálya megépítésére, de különösebb érdeklődés nem mutatkozott az ügyben.

„Ez a hír igen kellemetlenül érintette Rákospalota közönségét, hiszen mindenki szívesen vette a strand tervét. A kora tavasszal akadt is vállalkozó Rákospalotán, aki a városra nézve kellemes szerződés mellett kiépítette volna a strandfürdőt, ha Kovácsiék (Kovácsy Kálmán akkori helyi képviselő) minden különösebb indok nélkül meg nem fellebezik.”

A strand tervét aztán levették a napirendről, és 1932-ben már nem is volt esély, hogy újból elővegyék az ügyet.

„Ha tehát egyelőre szó sem lehet a strand megépítéséről, a város vezetősége már most foglalkozzék azzal, hogy jövőre Rákospalota strandfürdőt kapjon” – szólított fel az újságíró.

Földmunkát is végeztek

Folytatódott a strandfürdő létesítésének kálváriája, és 1935-ben arról szóltak a hírek, hogy a város vezetősége 1934-ben ismét nekirugaszkodott a strand megépítésének. „A tél folyamán inségmunka keretében megkezdték a földmunkák elvégzését. Szakmunkások hiányában azonban nem tudták a munkálatokat elvégeztetni. Rákospalota vezetősége most pályázatot fog kiírni a strandfürdő építésére és lehetőleg még ez évben vállalatba adják a munkálatokat”.

A strand ügye még 1940-ben is napirenden volt, a Friss Újság szerint a szükséges földmunkákat is elvégezték, de az építkezés késik. Sőt egy 5000 aláírásos kérvény is eljutott a városházára, amelyben a kertváros lakói azt kérték, hogy ne strandfürdőt, hanem piacot létesítsenek a fürdőnek kijelölt területen.

A kérésüket azzal indokolták, hogy a lakóktól minden piac több kilométeres távolságra van. „A kérvényben rámutattak arra is, hogy a városnak nincs sem kórháza, sem szülőotthona és a betegek, a szülő anyák az újpesti kórházakban jelentkeznek, amelyek állandóan zsúfoltak.”

A kérvényezők azt is leírták, hogy ha nincs meg rá a megfelelő fedezet, akkor szerezzen a város kölcsönt.

Nemcsak az anyagi lehetőségek, hanem a városháza is szűkös volt

A városnak szűkösek voltak az anyagi lehetőségei akkoriban. A település vezetői viszont elismerték, hogy nemcsak piacra, kórházra és szülőotthonra van szükség, hanem új városházára is, mert zsúfolt a mostani épület. Már tervet is kidolgoztak az új megépítésére. „A tervezetet a napokban kisebb módosításokkal jóváhagyta a közmunkatanács. Remélik, hogy a jövő év elejére sikerül a szükséges összegeket előteremteni és a közmunkák a tavasszal végre megindulnak.”

Az is napirenden volt, hogy az elhanyagolt utakat rendbe szedik, és kiépítik a vízvezetéket is. Szintén sok volt a panasz Rákospalotán a villamosközlekedés miatt. „Már számtalan kérvényt, küldtek a Beszkárt igazgatóságához amiatt, hogy a városnak nagyobbik felén villamos nem közlekedik. Sokezer ember jár dolgozni a fővárosba, akinek vagy Pestújhely—Budapest határában a 67-es villamoshoz, vagy pedig az újpesti határba kell gyalogolnia a villamosmegállóhoz. Kérik, hogy végre építsék ki a Pestújhely—Rákospalota—Rákosszentmihály közötti vonalat, amely Rákospalotát kettészelné.”

Aztán a Népszava 1964-ben arról cikkezett, hogy a budapesti fürdők, strandok felújítására, karbantartására abban az évben 25 millió forintot biztosítottak, és Rákospalotán, valamint Albertfalván új strandfürdőt adnak át.

Végül olyan létesítmény, ahol fürdő, tenisz- és jégpálya is lett volna, soha nem valósult meg a kerületben.

Forrás:

Újság 1930. december 28.

Palota-Újpest 1932. május 28.

Vállalkozók Lapja, 1935. augusztus 7.

Friss Újság 1940. július 6.

Népszava, 1964. április 15.

Kiemelt kép: Fortepan, illusztráció