A World Press Freedom Index rangsorában rekordszámú, összesen 28 ország az, ami az újságírás szabadságát tekintve “nagyon rossz” helynek számít. Ez arra figyelmeztet, hogy az autokratikus rezsimek egyre inkább lecsapnak a független médiumokra. A sajtószabadság világnapját május 3-án tartották.

Több milliárd embernek, többek között Kínában, Oroszországban, Szaúd-Arábiában és Pakisztánban nehéz hozzáférnie a politikai befolyástól mentes információkhoz, és gyakran fenyegetik az újságírókat ezekben az országokban.

A Riporterek Határok Nélkül (RSF) elkészítette az éves jelentését a sajtószabadságról, amiben 180 ország médiahelyzetét vizsgálta. A jelentés az országokban tapasztalható rossz médiahelyzetért a “globalizált és szabályozatlan online információs teret” okolja, “amely ösztönzi az álhíreket és a propagandát”.

Ennek a jelenségnek az egyik legnagyobb vesztese Mianmar, ahol a tavalyi katonai puccs óta több tucat újságírót börtönöztek be. A Riporterek Határok Nélkül szerint az országban 10 évvel vetették vissza a sajtószabadságot.

Kelet-Európában is rossz a helyzet, Lengyelország, Magyarország és Albánia viszonylag rosszul teljesített. A sajtószabadság terén a legrosszabbul szereplő európai ország Görögország, amely a 108. helyre csúszott vissza a rangsorban, miután Giorgos Karaivaz bűnügyi újságírót lelőtték Athén egyik utcáján.

Az Európára is vonatkozó részeben kiemelik, hogy az unión belül szigorú törvények nehezítik az újságírók dolgát, ez vonatkozik a 92. helyett idén 85. helyen álló Magyarországra is. Az RSF megemlíti az orosz propaganda magyarországi  terjedését is. Az EU-s tagállamok közül egyébként csak két ország került rosszabb helyre, mint Magyarország, az  egyik Bulgária (91.), a másik  Görögország (108.).

A szervezet kampányfőnöke, Rebecca Vincent elmondta, hogy bár az Egyesült Királyság a listán a viszonylag jónak mondható 24. helyet foglalja el, továbbra is aggályok merülnek fel. Súlyos gond, hogy az újságírókat fenyegetik Észak-Írországban Lyra McKee meggyilkolása után, a kormány pedig azzal kísérletezik, hogy egy politikai szövetségest ültessenek az Ofcom médiafelügyeleti hatóság élére. Nem tesz jót a sajtószabadságnak a WikiLeaks alapítójának, Julian Assange-nak a kiadatási eljárása sem.

“Az Assange-ügy globális jelentőségű, és az Egyesült Királyság kormánya lehetővé teszi az amerikai kormány számára, hogy folytassa ezt az eljárást. Emellett egyre nehezebbé teszik az újságíró számára, hogy a kormánytól információt kapjanak”.

Vincent szerint a gyenge sajtószabadság miatt az emberek tájékozatlanok, és ezért nem látják, hogy a kormányaik mit művelnek az országukkal. Figyelmeztetett arra, hogy a médiával szembeni tekintélyelvű hozzáállás gyakran átterjed más szomszédos országokra is. “Az ukrajnai háború szélsőséges példa erre – ez egy előre megfontolt információs háború volt, amely a globális biztonságot fenyegető konfliktussá változott.”

Európa két részre oszlik a rangsorban, a skandináv országok, Norvégia, Dánia és Svédország ismét a lista élén állnak. Náluk “demokratikus modellt követnek, ahol virágzik a véleménynyilvánítás szabadsága”.

Az éves rangsort úgy állították össze, hogy nézték az újságírókat ért fenyegetéseket, és ezt kombinálták több száz újságíró, szakember és emberi jogi aktivista körében végzett felmérés eredményeivel.

A legrosszabbul teljesítő országok között van Hongkong és Oroszország. A Kreml azért kapta a legrosszabb helyezését, mert totálisan ellenőrzi a híreket és kiterjedt háborús cenzúrát alkalmaz. Blokkolja a médiát és üldözi az ellenzéki újságírókat.

A sajtószabadság szempontjából legjobb országok
1. Norvégia
2. Dánia
3. Svédország
4. Észtország
5. Finnország

24. UK
39. Ausztrália
42. USA

A sajtószabadság szempontjából legrosszabb országok
176. Mianmar
177. Türkmenisztán
178. Irán
179. Eritrea
180. Észak-Korea

Via theguradian.hu