Egy jelentés szerint az emberiség leggazdagabb 1%-a több szén-dioxid-kibocsátásért felelős, mint a legszegényebb 66%. Ez veszélyezteti az éghajlati vészhelyzet elhárítására irányuló globális erőfeszítéseket.

A globális éghajlati egyenlőtlenségekről készült tanulmány szerint a 77 millió emberből álló elitcsoport – köztük milliárdosok, milliomosok és évi 140 000 dollárnál többet keresők – 2019-ben az összes széndioxid-kibocsátás 16%-áért felelősek.

A Guardian az elmúlt hat hónapban az Oxfam, a Stockholmi Környezetvédelmi Intézet és más szakértőkkel együttműködve készített egy különleges vizsgálatot The Great Carbon Divide (A nagy szén-dioxid-egyenlőtlenség) címmel. A jelentés a szén-dioxid-kibocsátás egyenlőtlenségének okait és következményeit, valamint a „szennyező elitnek” nevezett szupergazdagok tevékenységének következményeit vizsgálja. Ez a kérdés a COP28-as ENSZ éghajlatváltozási csúcstalálkozó napirendjén is kiemelt helyen szerepel majd.

Gazdagok a legnagyobb környezetszennyezők

Az Oxfam jelentése rámutat, hogy bár a leggazdagabb 1% általában klímaszigetelt, légkondicionált életet él, 2019-ben 5,9 milliárd tonna szén-dioxid-kibocsátásért felelősek.

Az 1990 és 2019 közötti időszakban az 1% összesített kibocsátása az EU kukorica-, az USA búza-, a bangladesi rizs- és a kínai szójababtermelés tavalyi mennyiségével egyenértékű.

A kutatás szerint a klímaváltozás következményei aránytalanul nagy mértékben érintik a szegényeket, a marginalizált etnikai közösségeket, a migránsokat, valamint a nőket és lányokat, akik rossz körülmények között élnek és dolgoznak. Ezeket a csoportokat jobban sújtják az áradások, aszályok, hőhullámok és erdőtüzek követkeményei. Az ENSZ szerint a szélsőséges időjárással összefüggő halálesetek 91%-a a fejlődő országokban következik be.

A jelentés megállapítja, hogy az alsó 99%-ba tartozó embereknek körülbelül 1500 évbe telne, hogy annyi szén-dioxidot termeljenek, mint a leggazdagabb milliárdosok egy év alatt.

„A szupergazdagok a pusztulásig fosztogatják és szennyezik a bolygót, és azok fizetik meg a legnagyobb árat, akik a gazdag életmódot a legkevésbé engedhetik meg maguknak” – mondta Chiara Liguori, az Oxfam vezető éghajlati igazságossági politikai tanácsadója.

Országok és országok közötti vagyoni különbség is befolyásolja a szennyezést

A nemzetek közötti vagyoni különbségek csak részben magyarázzák az egyenlőtlenségeket. A jelentés szerint 2019-ben a magas jövedelmű országok (főként az északi országok) a globális fogyasztáson alapuló szén-dioxid-kibocsátás 40%-áért voltak felelősek. Ezzel szemben az alacsony jövedelmű országok (főként a déli országok) hozzájárulása elhanyagolható, összesen 0,4% volt. Afrika, ahol a világ népességének körülbelül minden hatodik tagja él, a kibocsátás mindössze 4%-áért volt felelős.

Az is érdekes, hogy a kutatás szerint a milliárdosok még mindig túlnyomórészt fehérek, férfiak és az Egyesült Államokban és Európában élnek, de egyre inkább megtalálhatók a világ más részein is. A milliomosok még ennél is jobban szétszóródtak.

A jelentés szerint ez több szempontból is rossz hír. A 0,1% extravagáns szén-dioxid-kibocsátása – a szuperjachtoktól, magánrepülőktől és hatalmas házaiktól kezdve az űrrepüléseken át – 77-szer nagyobb, mint az a felső határ, amely ahhoz szükséges, hogy a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokos csúcsértéket érjen el.

Politikai összefonódás is hátráltatja a környezetvédelmet

Sok szupergazdagnak van vállalati részesedése erősen környezetszennyező cégekben. A jelentés szerint ez az elit óriási és egyre növekvő politikai hatalmat is gyakorol azáltal, hogy médiák és közösségi médiák tulajdonosa, reklám- és PR-ügynökségek és lobbisták megbízója. Kapcsolatban állnak vezető politikusokkal, akik gyakran szintén a leggazdagabb 1% tagjai.

Az Egyesült Államokban például minden negyedik kongresszusi képviselőnek vannak részvényei fosszilis tüzelőanyaggal foglalkozó vállalatoknál, amelyek összértéke 33 és 93 millió dollár között mozog. A jelentés szerint ez magyarázatot ad arra, hogy miért növekszik tovább a globális kibocsátás.

Az Oxfam szerint a leggazdagabb 1% jövedelmére kivetett 60%-os adó évi 6,4 milliárd dollárt hozna, és 695 millió tonnával csökkentené a kibocsátást. Ez több, mint az Egyesült Királyság 2019-es lábnyoma.

Forrás: The Guardian

Fotó: Pexels