Naponta átlagosan 42 holokauszttúlélő hal meg Izraelben – írta a túlélők izraeli szervezete január 27-én, a holokauszt nemzetközi emléknapján. Ezen a napon megemlékezéseket tartottak a világ számos pontján. A túlélők beszéltek az átélt borzalmakról, és az antiszemitizmus újbóli erősödéséről.

Izraelben 165 800 holokauszttúlélő él, akiknek átlagéletkora 85 év. Tizenkilenc százalékuk – körülbelül 31 000-en – 90 év felettiek, és több mint 950-en lépték túl a 100. életévet. Hatvan százalékban – mintegy 105 ezren – nők, akiknek az átlagéletkora valamivel magasabb, 85,4 év. Az elmúlt évben 15 324 túlélő halt meg – naponta átlagosan 42-en.

A túlélők legnagyobb csoportja, 59 900-an a volt Szovjetunióban születtek. Tizenkilencezer-százan Romániában, 8900-an Lengyelországban, 4500-an Bulgáriában, 2400-an Magyarországon és 2300-an Németországban jöttek a világra.

Kevéssé közismert, de 30 600 marokkói és algériai zsidó is szenvedett az antiszemita zaklatásoktól és korlátozásoktól a franciaországi Vichy-rezsim alatt. Tizennyolcezer bagdadi zsidót érintettek 1941 júniusában az iraki farhudi zavargások, és 11 000 zsidót Tunéziában és Líbiában sújtottak a faji törvények a második világháború idején, s őket koncentrációs, illetve munkatáborba is deportálták.

Az államalapítás előtt is érkeztek bevándorlók

Az izraeli túlélők öt százaléka már az 1948-as államalapítás előtt bevándorolt. A túlélők 11 százaléka 1948 végéig telepedett le a zsidó államban, s 48 százalékuk, mintegy 80 500-an, az 1950-es évek végéig megérkezett. Több mint egyharmaduk a Szovjetunió felbomlása után, 98 holokauszttúlélő 2021-ben választotta új hazájának Izraelt.

„Nagy a felelősségünk, ezek az utolsó évek, amikor szolgálhatjuk őket, biztosíthatjuk, hogy méltóságban öregedjenek meg, és amennyire csak lehetséges, dokumentáljuk a történetüket, mert hamarosan nem lesz senki, aki elmesélje azt” – mondta Meráv Kohen társadalmi egyenlőségért felelős miniszter a ynet hírportálnak. „Számomra fontos, hogy tudják: az én generációm hősként tekint rájuk. Amikor kicsit nehéz itt az élet, akkor eszembe jutnak a történeteik, és tudom, hogy nincs más országunk, és vigyáznunk kell rá” – tette hozzá.

A 70 000 embert támogató izraeli Holokauszttúlélők Jóléti Alapítványa arról számolt be, hogy 2021-ben pártfogoltjaik felének nehézségei voltak a háztartási kiadások fedezésében, negyedük pedig a szegénységi küszöb alatt élt.

Közel negyedüknek anyagi okokból le kellett mondania számukra szükséges termékekről és szolgáltatásokról, egészségügyi vizsgálatokról, gyógyászati segédeszközökről és többféle elektromos készülékről.

Újraéled az antiszemitizmus

Holokauszttúlélők és politikusok az antiszemitizmus, valamint a holokauszttagadás újjáéledésére figyelmeztettek a holokauszt nemzetközi emléknapján, január 27-én, és megemlékeztek az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadításának 77. évfordulójáról is. Az ENSZ Közgyűlése 2005 novemberében határozatot fogadott el az emléknapról, és azért választotta ezt a dátumot, mert ekkor szabadították fel Auschwitz-Birkenaut a szovjet csapatok 1945-ben.

„75 éve élek New Yorkban, de még mindig jól emlékszem a borzalmakra és a gyűlöletre” – mondta a 87 éves Inge Auerbacher túlélő a német parlamentben. „Sajnos a zsidógyűlölet ismét mindennapos a világ számos országában, köztük Németországban is.”

A nő felidézte, hogy az 1938 novemberi zsidóellenes pogrom idején a náci verőlegények megdobták kővel. Később, 1942 augusztusában őt és több zsidót a theresienstadti lágerbe szállították.

„Hétéves voltam, a legfiatalabb a körülbelül 1100 ember közül, akik közül a szüleim, én és még nagyon kevesen maradtunk életben” – mondta.

Az Európai Parlamentben összegyűlt uniós törvényhozók meghallgatták a 100 éves holokauszttúlélő, Margot Friedlander megpróbáltatásait is. A nőt menekülés közben tartóztatták le, és a mai Cseh Köztársaság területén fekvő Theresienstadtba vitték 1944-ban. Egy évvel korábban édesanyját és testvérét Auschwitzba deportálták, ahol mindkettőjüket megölték.

Friedlander és férje 1946-ban emigráltak az Egyesült Államokba, ő pedig 2010-ben tért vissza Berlinbe. Azóta járja Németországot, hogy elmesélje életének történetét.

„Ébernek kell lennünk, és nem szabad félrenéznünk, ahogy akkor tettük” – mondta. „A gyűlölet, a rasszizmus és az antiszemitizmus nem lehet az utolsó szó a történelemben”.

Baerbel Bas, a német parlament elnöke megjegyezte, hogy a koronavírus-járvány „gyorsítóként” hatott az amúgy is fellángoló antiszemitizmusra. „Az antiszemitizmus itt van – nem csak a szélsőségesek, az örökké javíthatatlanok és néhány antiszemita troll között a neten” – mondta. „Ez a társadalmunk problémája – az egész társadalomé”.

A világjárvány miatt idén is számos megemlékezést online tartottak. Egy kisebb ünnepség azonban az egykori auschwitzi haláltábor helyén is volt, ahol a második világháborúban náci német katonák 1,1 millió embert öltek meg a megszállt Lengyelországban. Összesen mintegy 6 millió európai zsidó és több millió, köztük cigány, homoszexuális, fogyatékkal élő és egyéb más okból megölt ember is írható a nácik és kollaboránsaik számlájára. Közülük mintegy 1,5 millió még gyerek volt.

„Hazánkat különleges felelősség terheli, az európai zsidók elleni népirtás német bűncselekmény” – mondta Bas Berlinben a parlament rendkívüli ülésén. „De ugyanakkor ez egy olyan múlt, amely mindenkire tartozik – nem csak a németekre, nem csak a zsidókra”.

Mickey Levy, Izrael parlamenti szóvivője könnyezett, miközben a zsidó gyászimát olvasta fel egy imakönyvből a német Bundestagban. A könyv egy német zsidó fiúé volt, akinek a kristályéjszaka előestéjén tartották a bár micvóját.

A holokauszttal kapcsolatos információk 17 százalékában tagadták vagy elferdítették a történteket

A holokauszttagadás elleni fellépés érdekében az UNESCO és a Zsidó Világkongresszus együttműködik a fiatalok körében népszerű TikTok online platformon. A közös munka célja, hogy a felhasználók a Shoah-val (zsidó népírtással) kapcsolatos kifejezések keresésekor ellenőrzött információkhoz jussanak. Az ENSZ szerint ugyanis a TikTok-on a holokauszttal kapcsolatos tartalmak 17 százaléka tagadta vagy elferdítette a történteket.

„Minden online platformnak felelősséget kell vállalnia a gyűlöletbeszéd terjedéséért azáltal, hogy megbízható információforrásokat népszerűsít” – mondta Audrey Azoulay, az UNESCO főigazgatója.

A londoni Birodalmi Hadtörténeti Múzeum idén megnyíló tárlata a második világháború, az üldözés, a zsidósággal szembeni erőszak kialakulásának és az első világháborút követő feszültségek kialakulásának témakörét járja majd körül.

„A holokauszt fontos szerepet játszik a kortárs kultúrában, és ennek egyfajta újraértelmezése a cél” – mondta a CNN-nek James Bulgin történész, az új holokauszttal foglalkozó tárlat tartalmáért felelős vezető. „A holokauszt nagy, kusza és összetett történet.”

A kiállításon például bemutatják a mauthauseni koncentrációs táborban született Eva Clarke születési anyakönyvi kivonatát. A nő túlélte a tábor borzalmait és megélte a felszabadulást.

Bulgin szerint olyan kiállítást rendeznek be, ami emlékezteti látogatókat arra, hogy az atrocitások „a mi világunkban történtek”.

„Ha hagyjuk, hogy a holokauszt az iparosított népirtás apoteózisává váljon, akkor nagyon sok emberi dimenzió vész el belőle – a túlélők, de azok számára is, akik ezt tették” – mondta.

MTI, AP, CNN

Kiemelt kép: Ildiko Nova