A purim ünnepével arra emlékezik a zsidóság, hogy a közösség ekkor menekült meg a perzsák uralma alól. Az időszámítás előtt 450. körüli eseményről Eszter könyve tesz említést. A purim szó a „sorsvetést” jelentő púr-ból ered, mert a perzsa Hámán így választotta ki a zsidók kiirtásának időpontját.

A zsidó naptár szerint az ünnepet 5781. ádár 14. (2021. február 26.) idején tartják. Az emlékezés az előző nap napnyugtától aznap az első három csillag megjelenéséig tart.

Nem szerepel benne Isten neve

A purim történetéről Eszter könyvében (Megillat Eszter – Eszter tekercse) tesznek említést, aminek érdekessége, hogy az Énekek éneke mellett ebben sem szerepel Isten neve. A zsidó bölcsek úgy tartják, hogy Eszter királyné idejében Isten titokban művelt csodákat, és nem úgy, mint pészahkor vagy hanukkakor, amikor ezt nyilvánosan tette.

Az ünnep története

A perzsa világuralkodó, Ahasvérus király (I. Xerxész, i. e. 485-465) uralkodása alatt a főminiszter, Hámán „igyekezett elveszteni minden zsidót”, és ezért 10 ezer tálentom ezüstöt ajánlott fel a királynak. Eszter királyné és nagybátyja, Mordecháj közbenjárása nyomán azonban megmenekültek a zsidók. Ezt követően Eszter könyve szerint 76 ezer ellenségüket ölték meg, „de zsákmányra nem tették rá kezöket”.

A történet szerint az ókori világ nagy hatalmú királya lakomát tart. Akkoriban a perzsák hatalmát az biztosította, hogy rendkívül türelmesek voltak a meghódított népekkel, a vallás, a nyelv, a kultúra és a belső bíráskodás területén önállóságot biztosítottak számukra. Erre példa, hogy Xerxész dédapja, a dinasztiaalapító Nagy Kürosz megengedte a zsidóknak, hogy visszatérjenek Jeruzsálembe és újjáépítsék a Szentélyt.

Az uralkodói lakoma azonban érdekes fordulatot vesz, ugyanis a király szakít korábbi feleségével, és hosszas válogatás után a zsidó Esztert választja ki új párjának.

Eszter unokabátyja és nevelőapja, Mordecháj (ekkor ő volt a zsidók bírája) megtudja, hogy merénylet készül a király ellen, amit két udvaronc, a főpohárnok és a fősütőmester eszelt ki. A merénylet úgy nyer bizonyosságot, hogy a mérgezett ételt, amit a királynak akartak feltálalni, egy kutyával kóstoltatják meg, és ebből derül ki az igazság. Mordecháj ekkor Eszter közbenjárásával tájékoztatja az uralkodót, aki a bűnösöket megbünteti, és Mordecháj nevét pedig rögzítik a király krónikáinak könyvében.

A sorsvetés ünnepe

A purimhoz különböző vallási kötelezettségek (micvák) kapcsolódnak:

  • ilyenkor a zsidók meghallgatják Eszter tekercsének felolvasását a zsinagógában az ünnepet köszöntő este és reggel, és ekkor van az évben az az egy alkalom, amikor hangoskodhatnak is, sőt Hámán nevének említésekor ez kötelező.
  • ajándékokat kell adni (sláchmónesz), azaz különböző finomságokat küldenek a barátaiknak, adományt adnak a szegényeknek.
  • az ünnep betetőzése a lakoma, amin a rabbik előírása szerint annyit kell inni, hogy ne tudjanak különbséget tenni az átkozott Hámán és az áldott Mordecháj között.
  • az ünnepen különböző jelmezekbe öltöznek, ezzel is szimbolizálva a szerencsétlenség és szerencse forgandóságát. Szokás még rendezni purimi játékokat, és enni különféle édességeket, mint például a Hámán füle vagy a flódni.

Forrás: balinthaz.hu