Az iskola komoly változásokat követel a gyerekektől és az egész családtól. A gyerekek életében új személyek jelennek meg. Megváltozik a napirendjük, új elvárásoknak és szabályoknak kell megfelelniük. Ahhoz, hogy egy 6-7 éves gyermek sikeresen tudjon alkalmazkodni az új élethelyzethez és örömmel járjon iskolába, megfelelő fizikai, pszichés és szociális érettség szükséges. Ráth Kinga iskolapszichológus tanácsokkal segít a zökkenőmentesebb évkezdéshez. Ezeket, akár érdemes már most beépíteni a mindennapokba.
Az iskolakezdés sikerességében az iskolaérettség, a genetika, a jól megválasztott oktatási intézmény, a barátok megtalálása mellett a családnak kiemelten fontos szerep jut. A család tudja ugyanis megteremteni a gyerekek számára azt az érzelmi biztonságot, ami elengedhetetlen a hatékony tanuláshoz.
Miként teremthetjük meg szülőként az érzelmi biztonságot a gyermekeink életében?
- A ritmus kialakításával: a kiszámítható napi ritmus biztonságérzetet nyújt, alkalmat ad a lassításra, fokozza a kötődést és felkészíti a gyerekeket a kötelességekre, váltásokra,
- Rituálék bevezetésével (közös étkezések, anya-gyerek, apa-gyerek programok),
- A gyerekek hétköznapjainak egyszerűsítésével: legyen legalább 2 olyan hétköznap, amikor nem szervezünk számukra külön délutáni foglalkozást,
- Biztosítsunk számukra elegendő időt a szabad játékhoz, a friss levegőn történő mozgáshoz. A spontán, szabad, kreatív játék a legfontosabb személyiségfejlesztő eszköz. Levezeti az indulatokat, csökkenti az agressziót, megtanítja a gyermeket, hogyan kell döntést hozni, problémát megoldani, önkontrollt gyakorolni és szabályokat követni. A szabad, szabályozatlan időtöltés kiváló ellensúlyt nyújt az iskolai rendszerekhez, szabályokhoz igazodni kénytelen gyerekek számára.
- Figyeljünk arra, hogy a gyerekek eleget tudjanak pihenni, aludni – az Alvásorvosok Világszövetsége (World Association of Sleep Medicine – WASM) szerint a 6-12 éves gyerekeknek napi 10-11 óra alvásra van szükségük.
- A képernyő előtt töltött idő csökkentésével: 1,5 órával a lefekvés előtt már ne játsszanak, ne nézzenek semmit tableten, telefonon, tévében a gyerekek.
- Rendszeres meseolvasással. A napi szintű, rendszeres mesehallgatás nemcsak a szókincset gazdagítja és a szövegértést fejleszti, hanem számos más jótékony hatással bír: a belső képekkel való munka öngyógyító folyamatok egész sorát indítja be, segíti a gyermeket a valósággal való megbirkózással, oldja a feszültséget, szorongást, örömet ad. A mesék megmutatják az utat az életproblémák és konfliktushelyzetek megoldásához. A mese a fantázia és a képzelet felszabadításával és elindításával, fokozza az életenergiát, cselekvésre buzdít.
- Beszélgessünk a gyerekekkel az iskolai élményeikről: milyen jó vagy esetleg rossz dolgok történtek velük a nap folyamán, milyen új, érdekes dolgot tanultak, kivel játszottak a legtöbbet, volt-e olyan pillanat, amikor boldognak, ügyesnek érezték magukat.
