Úgy tűnik, hogy a nagyhatalmú mezőgazdasági lobbik heves ellenállása miatt felfüggesztették a ketreces tyúk- és sertéstartás tervezett uniós tilalmát – derül ki a Guardian cikkéből.

Az uniós politikusok 2021-ben radikális lépésre szánták el magukat. Több mint egymillió ember aláírását tartalmazó petíció nyomán megállapodtak a ketreces tartás fokozatos betiltásáról a haszonállatok – többek között a tyúkok, brojlercsirkék, sertések, borjak, nyulak és fürjek – esetében. Az intézkedéseket, amelyeknek 2023 végéig kellett volna hatályba lépniük, az európai polgárok 89%-a támogatja egy múlt héten közzétett uniós felmérés szerint.

Hevesen tiltakoztak a nagyhatalmú mezőgazdasági lobbik 

Az ipari csoportok elfogultsággal vádolták az EU élelmiszerbiztonsági felügyelőszervét. Egy uniós tisztviselő szerint azt szorgalmazták, hogy egy vállalati szakértőt vonjanak be a tilalom átdolgozásába.

Anja Hazekamp, az Európai Parlament környezetvédelmi bizottságának alelnöke elmondta: „Az ipar nagyon keményen és mocskos módszerekkel harcolt. Mindent megpróbáltak, ami csak eszükbe jutott, mert tudják, hogy szükségesek az állatjóléti jogszabályok, hogy fenntarthatóbbá és humánusabbá tegyük az élelmiszerrendszerünket. Ez volt az utolsó esélyük. Nem akarnak változtatni, de látják, hogy a változás elkerülhetetlen. Bármit megtesznek, hogy mentsék a bőrüket.”

Egy, az ügyhöz közel álló uniós tisztviselő a Guardiannek elmondta, hogy az agrárgazdasági lobbizás „agresszív nyomást” gyakorolt a bizottságra, ami „lehetővé tette” a késedelmet.

„Az ipar különböző szinteken erőteljesen jelen volt ebben az ügyben” – mondta a tisztviselő. „Negatív hangnemben nyilatkoztak.”

A lobbisták a jogalkotási folyamat stratégiai pillanataiban, „kiváltságos csatornákon keresztül” „a bizottság vezetői szintjeit célozták meg” – mondta a bennfentes. Ezt követően negatív lett a jogszabály megítélése – tette hozzá a tisztviselő.

Az EU-s igazgatóság is ellenállt a jogszabálynak

Egy másik uniós tisztviselő szerint a lobbisták nyitott kapukat döngethettek. Az EU mezőgazdasági igazgatósága úgy tekintett a környezetvédelmi és jóléti jogszabályokra, mint „olyan dolgokra, amelyeknek ellen kell állni”.

Egy alkalommal több csoport 60 oldalas elemzést nyújtott be, amelyben azt állították, hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (Efsa) a jogszabálytervezetről készített pozitív értékelése nem volt „pártatlan”, és „súlyos tudományos hibákat” tartalmazott.

A lobbisták azzal érveltek az uniós tisztviselőknek, hogy a tilalom gyakorlatilag tönkre tenné az EU mezőgazdasági ágazatát – derül ki a találkozóról készült jegyzőkönyvekből. „Ha az állatjóléti mércét nagyon magasra teszik, a termelés eltűnik Európából”.

Az egyik csoport „még egy olyan szakértőt is javasolt a bizottsági hatásvizsgálat átírására, aki valójában egy vezető amerikai baromfitermelő vezető kutatója volt” – mondta az tisztviselő. „Ez elképesztő volt”.

Színre lép az ELV

Két uniós tisztviselő szerint egy új lobbicsoport – a European Livestock Voice (ELV) – különösen aktív volt. Az ELV aktivista jellegű hálózatként jött létre, a nem kormányzati szervezetektől kölcsönzött taktikákat vetett be, mint például a flashmobokat, Twitter-kampányokat.

Az ELV brüsszeli frontembere, Andrea Bertaglio a Guardiannek elmondta, hogy el akarja kerülni a húsevés körüli polarizált, amerikai típusú kultúrharcot. A korábban környezetvédelmi újságíróként ténykedő frontember az ellen is szót emelt, hogy a propaganda összekapcsolja a húsfogyasztást, az éghajlatot és a környezetet, így a gyerekek állandóan bűntudatot éreznek.

Az ELV nem szerepel az EU átláthatósági nyilvántartásában. A csoport nem volt hajlandó válaszolni azokra a kérdésekre, amelyek a finanszírozására, létrehozására vagy az állatjóléti törvénytervezettel kapcsolatos lobbitevékenységére vonatkoztak.

Az uniós állatjóléti jogszabály 2023-as határideje már lejárt. A jogszabály kikerült a bizottság 2024-es munkaprogramjából.

Egy neve elhallgatását kérő bizottsági szóvivő elmondta, hogy a bizottság „mérlegeli és gondosan értékeli a fontos szempontokat, beleértve a kapcsolódó költségeket és az átmeneti időszak megfelelő hosszát” az állatjóléti jogszabályokkal kapcsolatban. „Fontos, hogy minden érintett támogassa ezeket a javaslatokat” – tette hozzá a tisztviselő.