Ötvenegy évvel ezelőtt már kész volt a terv arra, hogyan építsék meg az M3-as autópályát. Az M3-as autópálya, a Dózsa György úti felüljáró és az új kerületi városközpont építésének terveiről tárgyalt is a főváros XV. kerületi Tanácsának végrehajtó bizottsága – írta az Esti Hírlap 1971. augusztus 24-i száma.

A tervekben az szerepelt, hogy az M3-as autópálya a Hungária körútnál, a városligeti Kacson Pongrác út vonalában kezdődik, s a lakótelep mellett, majd a körvasút felett 518 méter hosszú felüljárón átvezet a  XV. kerületbe, ahol aztán eléri el a MÁV-telepet.

Aztán keresztezi a Wesselényi utcát, majd átszeli a Gábor Áron utca páratlan oldalán levő teleksort, s eléri a Felszabadulás (ma Szentmihályi) utat, ahonnan már beépítetlen területen halad tovább.

Aluljárók, felüljárók

A forgalmasabb keresztező utcákat az M3-as autópálya alatt vagy felett vezették volna át. A kisebb forgalmú helyeken általában gyalogos aluljárókat terveztek. Az új utat fás, bokros zöldterület és védőkerítés választotta volna el a lakott területtől.

Az autópályát úgy gondolták ki, hogy a XV. kerületben a Felszabadulás úti csomópontig kétszer három nyomsávos lesz, 36 méter széles, megálló sávokkal. A külső szakaszon kétszer két nyomsavára építik.

A Lenin (ma Szent Korona) út közelében és a Felszabadulás útnál új csomópontot terveztek.

Az autópálya megépítésével jelentősen módosult volna a kerület úthálózata. A Körvasút sor és a Rekettye utca változatlan marad,  terv az volt, hogy a Tóth István utca 147 méter hosszú hídon halad majd át az M3-as felett, és a gyalogosoknak külön aluljárót építenek.

Házak szanálása is napirenden volt

A Széchenyi utcát is az autópálya felett vezetik át, majd úgy gondolták, hogy a Lenin útja, kétszer két nyomsávval, az autópálya alatt bújik át, s azt tervezték, hogy a Wesselényi utcánál is gyalogos aluljáró épül, és a Szerencs utcát több mint kétszáz méter hosszú felüljáró híddal vezetik át. A híd építése miatt az út északi oldalán levő házsort szanálni akarták.

Terv volt az is, hogy az Arany János és a Tompa utcánál 51 méter hosszú gyalogos aluljáró épül, és a Felszabadulás utat az autóút felett vezetik majd át. A külső területen a Mogyoródi utat emelik át az autópálya felett.

Azt írták, hogy az M3-as megépítéséhez a kerületben 410 lakást kell szanálni. Az is felmerült, hogy a Lenin úti iskola túl közel van az autópályához, s a beruházási program tisztázásakor döntik majd el, hogy egyáltalán maradhat-e az épületben iskola.

A terv megvalósításához a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium az útépítésre az engedélyt nem sokkal később kiadta. A szanálásokat előreláthatóan jövőre elkezdik, s 1973-ban fejezik be, az építkezéseket 1973-ban már elkezdhetik.

Két szakasz készült el 1980-ig

Az M3-as autópálya Budapest határán kívüli (10,2—33,7 kilométer közötti) szakaszának építési tervei 1973-ban, a másik (33,7—55,1 kilométer közötti) szakasza 1977-ben készült el. A kivitelezés előkészítése 1973-ban kezdődött, a Budapest—Gödöllő közötti 23,5 kilométeres részt 1978. október 16-án, a Gödöllőtől Hatvanig húzódó 21,4 kilométeres szakaszt 1980-ban adták át a forgalomnak.

Az autópálya első szakasza négy év alatt készült el és 1,3 milliárd forintba került az országnak. A második szakasz kivitelezése 51 hónapot igényelt és a bekerülési költség 1,4 milliárd forint volt.

Az M3-as már az első ütemben 2×2 sávos teljes értékű autópályaként épült. Az eddig átadott két szakaszán 1,2 millió négyzetkilométernyi burkolatfelületet készítettek és több mint 6 millió köbméter földet mozgattak meg.

Vásárosnaménybe 2014-ben ért el az autópálya.

Kép: Fortepan/Bojár Sándor. Az M3-as autópálya lehajtójának építése, háttérben a Szentmihályi út.

Forrás: Ipargazdaság, 1983. március 1.