A rezsiárak várható emelkedése fékezni fogja a bérleti díjak emelkedését. A bérleti díjak és a lakások növekvő fenntartási költségei olyan összköltséget jelentenek, amelyre már korlátozottan lesz csak fizetőképes kereslet.
Az albérletpiacon az energia-veszélyhelyzet hatása, ami szerint 2022 augusztustól csak az átlagfogyasztásig maradnak érvényben a csökkentett gáz- és áramárak, érzékelhető lesz.
Ezért emelkedhet majd azoknak a lakásbérlőknek a rezsiköltsége, akiknek a bérleménye valamilyen oknál fogva nem marad a reszitámogatott körön belül.
Bár a részletszabályok még nem ismertek, a Rentingo.com összegyűjtötte a “borítékolható” változásokat az albérletpiacon.
A bérlők többsége nem a lakás összköltségét nézte a szabályozás előtt, hanem elsődlegesen a bérleti díjakat hasonlította egymáshoz. Mivel mostantól a havi pluszköltség a lakás jellegétől függően a bérleti díjon felül akár annak 50-60-70 százaléka is lehet, ezért augusztustól már a teljes havi költség lesz az irányadó a bérlők számára.
Ennek megfelelően felértékelődnek a kis lakások, ahol az átlagfogyasztás alatt marad az energiafelhasználás, leértékelődnek viszont a nagyobb lakások, mert ott az átlag felett már a piaci rezsiárakat kell kifizetni.
Szintén felértékelődhetnek a távfűtéses lakások, mert azokat a mostani információk szerint nem érinti az áremelkedés.
Az albérletpiac legolcsóbb terméke eddig a szobabérlés volt, amelynél a bérleti díj általában a rezsit is tartalmazta. Ezek az esetek zömében nagyobb lakásokban vannak, ezért a szobabérlés, mint legolcsóbb lakhatási megoldás jelentősen drágulni fog.
A Rentingo.com adatbázisa alapján egy budapesti albérlet rezsije a közös költséggel együtt jelenleg átlagosan a bérleti díj 23 százaléka. A panellakásoknál többet (27 százalék), a téglaépületeknél az átlagnál kevesebbet (21 százalék) kellett fizetni a bérlőknek.
A fűtés szempontjából a geotermikus lakások biztosították a legkedvezőbb üzemeltetési költséget, a legdrágábbnak pedig a mérőóra nélküli távfűtés bizonyult.
