Az én kis rezedaszagú falum. Valószínűleg erre a mondatra nem sokan emlékeznek ma már, pedig a hetvenes évek népszerű tévésorozatából, a Robog az úthenger-ből lett szállóigévé. Nyírmadocsa Józsija, akit a sorozatban Szabó Gyula alakított, a csattogós, nem éppen újszerű úthengerével próbál hazaérni a falujába. A járgány a forgatás után aztán bekerült a kiskőrösi közúti múzeumba, ami Közép-Európa legnagyobb úthengergyűjteménye is egyben.

Józsi bácsival a hétrészes televíziós filmet Bednai Nándor rendező forgatta le. A vele készült interjúból kiderül, hogy az alapötlet a televízió egyik munkatársától, Gát Györgytől származik, és ehhez talált ki hét önálló történetet Kállai István, Bencsik Imre, Ágoston György, Kardos G. György, Várkonyi Mihály, Verebes István és Bednai Nándor.

A történet szerint az úthenger Zalában egy MÉH-telepen rozsdásodik, majd a főszereplőt megformáló Szabó Gyulának kell a fél országon át hazavinnie. A járgányt Nyírmadocsáig viszi, s közben rengeteg kalandot él át. A hét történet mindegyike a falusi életet mutatja be, társadalmi-emberi gondokról szól, és arról, hogy találékonysággal, furfanggal sok minden megoldható.

Szabó Gyulán kívül mintegy százötven színész játszik a hét történetben. „A legnyugodtabb főszereplőnk az önálló életet élő muzeális értékű úthenger, amely szuszog, leáll, gyakran előre menet helyett hátrafelé indul el” – mondta a járgányról Bednai Nándor.

A Robog az úthenger című filmsorozatnak azonban volt olyan epizódja, amit ahogy elkészült, be is tiltottak. A történet szerint az epizódban az úthenger bedöcög egy laktanya lőterére az elszundikált őr mellett. A film ellen a Honvédelmi Minisztérium akkori illetékesei tiltakoztak, ugyanis szerintük ilyesmi nem történhetne meg a jól őrzött laktanyákban.

A járgány eredeti neve MÁVAG-UG-18, ami arra utal, hogy a Magyar Állami Vas-, Acél- és Gépgyárban gyártották, továbbá tizennyolc tonna a súlya a szén- és vízfeltöltés után. A gőzúthenger áttételes hátsókerék-hajtású, láncos elsőkerékkormányzással lehet irányítani.

Az úthengert 1975-ben nyugdíjazták, azonban nem maradt sokáig parlagon, mert felfedezték maguknak a filmesek. A forgatás után az Út- és Vasútépítő Vállalat békásmegyeri telepére került, onnan pedig 1978-ban a kiskőrösi skanzenba.

Józsi, az úthenger

Az évek azonban nem múltak el nyomtalanul felette, esedékessé vált a gőzhenger teljes felújítása, amit egy uniós pályázat jóvoltából 2010-ben el is végeztek. Ekkor névadót is tartottak. Józsi azóta a gyűjtemény legbecsesebb darabja, nem mellesleg pedig az ország egyetlen működőképes gőzhengere.

A szabadtéri múzeumban 28 nagyobb és 50 kisebb gépet őriznek. Külön helyen tárolják a téli munkagépeket, köztük Pétert, a Magyarországon elsőként munkába állított hómarót. De elhelyezték itt a régi Margit híd egy darabját, az esztergomi Mária Valéria híd egy „szeletét”, amire saját felelősségre fel is lehet mászni és sétálni rajta.

Források:

Szabad Föld, 2012. november 30.

Reform, 1990. január 19.

Film-Színház-Muzsika, 1976. július 31.

Esti Hírlap, 1976. július 28.

Kiemelt kép: Szotkerek.hu