A téli látogatószünetben is minden alkalmat megragadunk, hogy szebbé, látványosabbá varázsoljuk barlangunkat, a Sátorkőpusztai-kristálybarlangot. Ez a feladat persze komoly fizikai munkát igényel, ugyanakkor az ezzel járó fáradság lelkileg üdítőleg hat ránk. Sokan teszik fel a kérdést, mi vesz rá bennünket arra, hogy órákra levonuljunk a föld alá, ebbe a komfort nélküli, rideg világba?
A válasz bár logikus, sokaknak nyilvánvalóan mégsem magától értetődő: A folyamatos felfedezés élménye és a hétköznapoktól, vagy ha úgy tetszik a világtól való elvonulás lehetősége. Minden barlangtúra, minden barlangi tevékenység tulajdonképpen a jelen kikapcsolása, egy időutazás a múltba azokkal az emberekkel, akikkel szívesen töltöd el szabadidődet.
Itt nem csöng a mobiltelefon, nem húz el egy repülőgép a fejed fölött, ide nem hallatszik be a külvilág zaja. Ami viszont hallatszik, az az emberi hang. Ami érződik, az az önzetlenség és lelkesedés, ami a lélekre hat, az pedig a beszélgetések tartalma.
Vasárnapi, január 16-i kutatónapunkon néhány külsős barlangász barátunk is meglátogatott bennünket. S ha már itt voltak, természetesen beszálltak a feltárásba. A nem mindennapi munkálatokat Berentés Ági örökítette meg lenyűgöző fotográfiáin.
Katt —–> Pólóoldal
