„Veszélyben vagyok, de nem gondolok többé magamra, csak a nemzetemre, a generációmra” – mondta Sahraa Karimi afgán filmrendező, miután 20 év elteltével az amerikai katonák és a velük szövetséges nemzetek csapatai kivonulnak Afganisztánból, és elkezdődött a szélsőségesen iszlamista tálibok előrenyomulása. A civilek menekültáradata pedig elindult az országon belül azokba a városokba, ahol még nincs tálib fennhatóság és törvénykezés.

A kivonulás

Joe Biden amerikai elnök április 14-én jelentette be, hogy az USA öt hónapon belül kivonja csapatait Afganisztánból. A folyamat elkezdődött, ezzel párhuzamosan pedig a szélsőséges iszlamista tálibok előrenyomulása is megindult. Az ENSZ azt szorgalmazza, hogy az Afganisztánnal szomszédos országok tartsák nyitva a határaikat, mivel számos civil menekül el a tálibok támadásai elől. A szervezet adatai szerint a múlt hónapban több mint ezer állampolgárt öltek meg a harcokban.

Az országon belül viszont menekültek ezrei keresnek menedéket Kabulba, miután Afganisztán második legnagyobb városát, Kandahárt is elfoglalták a szélsőségesek augusztus 13-án, és így jelenleg az afgán tartományi fővárosok jó részét kontrollálják. A menekülő emberek közül sokan a kabuli utcákon alszanak vagy elhagyott raktárépületekben, a város szélén felállított rögtönzött táborokban húzzák meg magukat. Körülbelül 72 ezer gyerek van a menekültek között, és a családoknak nincs pénzük élelemre, gyógyszerre.

A bevezetőben említett Sahraa Karimi filmes Kabulban azt mondta a BBC-nek, hogy a világ hátat fordított Afganisztánnak és fél attól, hogy visszatér a sötét időszak.

Úgy tesznek, mintha mások lennének

Az élet a tálibok alatt az 1990-as években ugyanis úgy nézett ki, hogy a nőknek egész testet és fejet eltakaró burkát kellett viselniük, a 10 évesnél idősebb lányoknál korlátozták a tanulást, és brutális büntetéseket vezettek be, beleértve a nyilvános kivégzést.

A BBC afganisztáni tudósítója, Secunder Kermani megszólaltatta az ősi várost, Balkhot elfoglaló tálib vezetőket. Arra a kérdésre, mivel tudják igazolni a harcokat, ami afgán és muszlim civilek ezreinek halálhoz vezet, a tálib parancsnok azt válaszolta, hogy az ütközetekben mind a két oldalon halnak meg emberek, de minden tőlük telhetőt megtesznek azért, hogy a civileknek ne essen bajuk. Hozzátette azt is, hogy a táliboknak volt kormányuk, de megdöntötték. „Nem fogunk elfogadni mást, csak az iszlám szabályait Afganisztánban.”

Kermani anyagából arról is fogalmat alkothatunk, hogy az elfoglalt területeken milyen szabályok érvényesek, és a tálibok mennyire háttérbe akarják szorítani a keményvonalas nézeteiket a nemzetközi közvélemény előtt. A helyi tálib vezető elmondása szerint nem kötelezték a nőket a burka viselésére, és amikor a riporter szembesítette azzal, hogy márpedig megtették, a válasz az volt, ez egy iszlám értékrend, de senkit sem kényszerítenek ennek viselésére. Hordhat csak a hajat eltakaró sálat, azaz hijabot is. Másnap viszont már arról szóltak a hírek, hogy megöltek egy fiatal nőt, mert kihívó ruhát viselt, azonban a tálibok tagadták, hogy közük lenne az esethez.

Balkhban a lányok még járhatnak iskolába, más területeken már nem engedik, hogy látogassák az oktatási intézményeket. A helyi polgármester, aki a lőszerkészletekért felelt, most az adókat szedi be, azt bizonygatja, hogy az összegyűjtött pénzt nem a háborúra, hanem a lerombolt területek megsegítésére költik és a szegényeknek adják.

A tálibok a helyi rádióadót is megreformálták, tiltják a nem iszlám zenék lejátszását. Régen az adón reggel iszlám zene szólt, délután popzene. Egy férfit már rajta is kaptak, hogy nem iszlám zenét hallgatott, ezért bűnhődnie kellett, addig sétáltatták cipő nélkül, amig elájult.

Sokan félnek attól, hogy a tálibok feltámasztják a brutális büntetések gyakorlatát. Valószínűleg tavaly készülhetett az a videó, amin egy nőt korbácsolnak, de a tálibok ragaszkodnak ahhoz, hogy nincs közük az esethez.

A hivatalokban virágzik a korrupció, és egy bíró arról beszél, hogy a sharia törvénye az irányadó a büntetések esetében. Ami szerint „aki házasságon kívül él szexuális életet, nyilvánosan 100 korbácsütést kap, aki viszont házasságtörést követ el, azt halálra kövezik. Akinél pedig beigazolódik, hogy lopott, annak levágják a kezét.”

Az USA aggódik

John Kirby, az Egyesült Államok védelmi minisztériumának szóvivője augusztus 13-án úgy fogalmazott, hogy „természetesen aggaszt minket a tálibok előrenyomulásának sebessége”. Hozzátette azt is, hogy „ez az a pillanat, amikor az ország vezetése és a hadsereg egyesülhetnek. A végkifejletnek nem kell elkerülhetetlennek lennie”. Csak az a kérdés, hogy a jól képzett, de ki nem fizetett katonák és a helyi rendőrök, akarnak-e egy korrupt kormánnyal összefogni, és meghalni az országért.

A cikk készítésekor a nagyvárosok közül már csak Kabul, Mazar-i-Saríf és Dzsalálábád áll a kormányerők felügyelete alatt. A radikális iszlamisták Afganisztán területének nagyjából kétharmadát ellenőrzik.

Kirby az ország fővárosával kapcsolatban elmondta, hogy „jelenleg nincs közvetlen veszélyben, de a tálibok egyértelműen megpróbálják elszigetelni Kabult”. A stratégiájuk nem változott, az ország más részein is ez volt a módszer. „Elszigetelték a tartományi fővárosokat, amelyek kénytelenek voltak megadni magukat.”

Washington azt is bejelentette, hogy háromezer katonát küld a kabuli nemzetközi repülőtérre, hogy segítsék a diplomaták és az amerikai állampolgárok evakuálását.

A németek is árgus szemekkel figyelik, mi történik Afganisztánban. Heiko Mass német külügyminiszter kifejtette, hogy a tálibok nem egyeduralomra törnek, hanem kormányzásra más politikai erőkkel, de ha mégis magukhoz vonják az ország irányítását, bevezetik a sharíát – az iszlám törvénykezést -, és kalifátust építenek ki, Németország egy centet sem küld többé Afganisztánba.

Frissítve: 2021. 08.14. 13.46

Kiemelt kép: Suliman Sallehi fotója a Pexels oldaláról, Kabul

Forrás: BBC, MTI