Frissítve: 2021.04.27. 11.06

Hatvanhét évvel ezelőtt kezdték sugározni Magyarországon a televízió kísérleti adásait. Akkoriban egy mérnök tíz havi fizetésébe került a tévékészülék, ezzel szemben manapság sokkal könnyebben hozzájuthatunk mindenféle készülékhez és ezeken keresztül információhoz a világról. Mondják, hogy felgyorsult a világ, pedig inkább csak a hírekhez jutunk hozzá villámgyorsan.

Az internet hozzáférhető a mobiltelefonokon, sokan vannak, akik ha kíváncsiak az időjárásra a neten nézik meg azt, ahelyett, hogy kinéznének az ablakon. A munkahelyekre, munkavégzésre is komoly hatást gyakorolt ez a virtuális forradalom. Egyre több álláshoz szükséges a számítógép használata, és emiatt nemcsak a munkaidőnkben, hanem a szabadidőnkben is függünk az elektronikai eszközeinktől. Tavaly a magyar lakosság 72 százaléka használta az internetet okostelefonon, asztali vagy hordozható számítógépen, és a lakosság 16 és 29 év közötti korosztálya internetezett a legtöbbet a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság fogyasztói vizsgálata szerint. Az elsőszámú internetezésre használt eszköz pedig az okostelefon, a második helyen a hordozható számítógép szerepel.

Csetelés, telefonálás az interneten

Csetelésre, internetes telefonálásra a megkérdezett nők 98 százaléka használta az internetet, a férfiaknál ez a szám 95 százalék. Nagyon érdekes, hogy a két nem között nagyon nagy különbség mutatkozik abban, hogy használják-e gémezésre a netet. A megkérdezett férfiak 32 százaléka válaszolt igennel és a nők esetében pedig ez a szám csak 15 százalék volt. A podcast-hallgatásra is rákérdeztek a kutatásban, és kiderült, hogy a férfiak 24 százaléka, míg a nők 14 százaléka használta erre az internetet. A böngészés, olvasás vagy online videózás, film- vagy tévénézés átlagosan 1,2 órát tett ki naponta.

Az internetezés után a televíziózás a második legkedveltebb csatorna a médiafogyasztók körében. Hozzá képest jóval kevesebb időt fordítunk olvasásra. A fiatalok esetében viszont kifejezetten káros, ha sokat ülnek a tévé képernyője előtt.

Megváltozott a tévézés jelentősége

“A tévénézés elsődleges funkciói a COVID-ot megelőzően az esti, illetve hétvégi kikapcsolódás, az információszerzés, illetve a gyerekek szórakoztatása voltak” – írják az Ipsos kutatásában. A kijárási korlátozás miatt az egyéb programlehetőségek nagyon beszűkültek és ennek hatására nemcsak a tartalomfogyasztásra fordított idő, hanem a tévénézés jelentősége is megnőtt. Fontos lett az információs funkció, illetve a tévézés vált a közös időtöltés vagy a valóságtól való elszakadás eszközévé.

A gyerekek agyműködését sokban befolyásolja, ha készen kapják a képeket, ahelyett, hogy elképzelnék őket. Az ő fejlődésükhöz még nagyban hozzájárul a játékkal (lehetőleg a természetben) töltött idő. Felelős szülőként elsősorban a saját magatartásunkra kell figyelni ezen a téren is: nem leszünk hitelesek, ha miközben eltiltjuk gyerekeinket a telefonjaiktól vagy a számítógépüktől, mi nem tudunk elszakadni ezektől.

Fontos a kütyüböjt

Frisch Mihály antropozófus szerint érdemes „kütyü-böjtöt” tartani, amikor nem a teljes megvonás a cél, hanem az, hogy teszteljük magunkon, mennyire tudunk lemondani róluk. Ha a helyes arányt megtaláljuk, akkor képesek leszünk arra használni ezeket az eszközöket, amire valók: dolgozni vele, kapcsolatot tartani vagy gyorsan információt szerezni.

Ekkor biztosak lehetünk abban, hogy nem a gépek uralkodnak rajtunk, és a meglepően sok felszabaduló szabadidőt pedig fordíthatjuk a személyes kapcsolatok ápolására. Ha egy természetfilm megnézése helyett pedig kirándulni megyünk az erdőbe, sokkal több élmény ér minket – érdemes kipróbálni.

Photo by Mollie Sivaram on Unsplash