Alaki kifogás miatt elutasította a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) az EPER Rádiót üzemeltető alapítvány pályázatának nyilvántartásba vételét, amit a rádió frekvenciahasználatának meghosszabbítása miatt adott be a hatóságnak. Az NMHH még februárban írta ki a frekvenciapályázatot, és most ott tart az ügy, hogy ha nem lesz újból pályáztatás, akkor július 31-ével megszűnik az EPER rádióadása a 97,0-s frekvencián. A kialakult helyzetről Jamriskó Tamás főszerkesztő mondott el részleteket, és vázolta, hogy milyen terveik vannak a jövőre nézve.  

Az NMHH eredeti dokumentumokat kért, viszont a pályázatotokban nem ilyeneket adtatok le, és ezért alaki kifogásra hivatkozva elutasította az alapítvány EPER rádiós frekvenciapályázatát. Miért alakult ez így?

Hasonló dokumentumokat kértek egy másik pályázatnál, és akkor ott ez a cégbíróság honlapjáról kinyomtatott verzió megfelelt. Rajta volt minden olyan szükséges információ, amit kértek. Valószínűleg ez vezetett félre. De az is közrejátszott, hogy a cégbíróság honlapjáról kinyomtatott dokumentumon van időbélyeg, és azt gondoltam, ez így hitelesnek számít.

Ha az NMHH helyében vagyok, akkor valószínűleg én is így döntök, mert a pályázat nem felelt meg a formai előírásoknak. De az is igaz, hogy a 68 oldalas kiírásban nem szerepel minden szükséges információ, ami egy kevésbé gyakorlott pályázót segítene a pályázatírásban.

Azt azért abszurdnak érzem, hogy nincsen se fellebbezési, se hiánypótlási lehetőség egy ilyen egyszerűsített pályázatnál. A hírközlési hatóságnak is az lenne az érdeke, hogy a jelenlegi frekvenciakincset a lehető legjobban hasznosítsa és odaadja a dedikáltan közösségi rádiós frekvenciákat azoknak a közösségi rádióknak, amelyek azt korrekten meg tudják pályázni.

A legrosszabb forgatókönyv az lenne a számunkra, ha egyáltalán nem írnák ki a pályázatot. Az sem lenne túl szerencsés, ha a frekvenciahasználat lejárta után egy év múlva írják ki, a még mindig rossz, de kicsit jobb, hogy ha az elutasítástól számított pár hónap múlva hirdetik meg ismét. De mindegy mikor írják ki, a megfelelő dokumentumokkal újból pályázni fogunk.

Próbáltatok kapcsolatba lépni az NMHH-val?

A rádiót üzemeltető alapítvány, a Média Universalis Alapitvány elnöke, Galicza Péter felvette a kapcsolatot a médiahatósággal. Azt mondták neki, hogy hamarosan kiírják újból a pályázatot. Én is kerestem a hatóságot, és az ügyintéző azt tanácsolta, hogy folyamatosan nézzem a honlapjukat, hogy mikor hirdetik meg újból a 97,0 frekvenciát.

Kicsit abszurd, hogy nem tudnak vagy nem akarnak fix információt adni erről. Azért lenne jó tudni, hogy tudjunk rá készülni. Ha valóban csak a formai hiba volt a probléma, akkor nem nagyon látom akadályát annak, hogy kiírják még egyszer, és mi leadjunk egy kifogástalan pályázatot.

A frekvencia meghosszabbítása nélkül milyen lehetőségektől estek el?

Ha frekvenciád van, akkor közösségi rádióként tudsz pályázni műszaki- és rezsitámogatásra az MTVA-hoz. A rezsitámogatás nagyjából négymillió forint körüli összeg, amit egyéves időtartamra 10, 11, 12 hónapra kap meg a rádió. Ezt a fenntartására, költségei fedezésére kell fordítania. Ezt a közpénzt pedig a lehető legjobban szeretnénk felhasználni, és olyan műsorokat készíteni, amik mindenki számára hozzáférhetők.

A rádiót Média Universitas Alapítvány üzemelteti, az egyetem csak a helyet biztosítja számunkra. Tehát sem az ELTE-nek, sem az ELTE Média tanszékének nincs lehetősége fenntartani a rádiót. Az egyetem, a tanszék és az alapítványon keresztül a rádió partnerségben dolgozik egymással. A helyiségért cserébe technikai szempontból jól felszerelt stúdióban gyakorolhatnak, sajátíthatják el a rádiózás alapjait az egyetem polgárai.

Az nem merült fel, hogy külsősöket oktassatok vagy műsorokat készítsetek megrendelésre?

De, megfordult a fejünkben. Ez főként adminisztrációs kérdés, és az egyetemmel is tárgyalni kell erről. Tavaly november-december óta kezdtünk már azért felkészülni arra, hogy esetleg csak online tudunk működni. Felmerült az is, hogy keresünk partnereket, akiknek médiatartalmakat készítünk vagy segítünk nekik összeállítani műsorokat. Igyekszünk rugalmasan kezelni a helyzetet.

Volt már példa arra az EPER Rádió életében, hogy pályázott, de végül nem kapta meg a frekvenciahosszabbítást. Hogyan tudott talpon maradni akkor?

Valóban volt erre példa 2012-2013 között, akkor nem szólt földfelszínen. Lejárt a frekvenciaengedélyünk, nem írtak ki új pályázatot csak egy év múlva. Akkoriban a rádió 2011 és 2013 között nem kapott anyagi támogatást sem, de online változatlanul szólt.

Abban az időben az egyetem hallgatói és oktatói tartották életben a rádiót, és készítettek újabb és újabb műsorokat, ehhez azonban semmilyen állami támogatásra nem tudtak pályázni. Ehhez persze az is kellett, hogy a rádió olyan technikával rendelkezzen, amivel online is elérhető volt, és on demand tartalmakat is szolgáltatott, azaz a hallgatók választották ki a műsorokat. Ez persze megmaradt mind a mai napig.

A rádióval kapcsolatban az évekig tartó hosszútávfutás jut az eszembe, aminek a célja az EPER Rádió változatlan minőségű működése. Éveken keresztül dolgozunk, és jönnek újabb munkatársak, elmennek a régiek, de alapvetően egy dolog változatlan, hogy az adónak szólnia kell, a műsoroknak menniük kell a közösségért, az egyetem polgáraiért.

Mitől más az EPER, mint a többi rádió?

Az EPER műsorai között megtalálhatók olyan adások, amikre más rádiónál nincs példa. Hosszú életútinterjúk, hangjátékok, kísérleti műsorok, egyetemi előadások, érdekes beszélgetések, amiben például pszichológia szakos doktorandusz és mester szakos hallgatók beszélgetnek filmekről a meghívott vendégeikkel, vagy a régészek, akik érdekességeket mondanak el, mondjuk az avarok letelepedéséről. A műsorok készítői párbeszédes formában, érthetően, mindenki számára érdekesen magyaráznak el jelenségeket, gondolkodásra sarkallnak és ütköztetnek véleményeket, amiket a hallgatók megismerhetnek. Persze klasszikus műsorok is, mint például a magazin műsorok, összeállítások is megtalálhatók a rádió repertoárjában.

A rádióban az egyetemisták jó technikai körülmények között megfelelő mentorálás mellett ki tudják magukat próbálni a mikrofon előtt. A rádiós képzésen elsajátíthatják a hallgatók, hogyan dolgozzanak egy stúdióban, készíthetnek podcastot. Megtanulják, hogyan kell önállóan megszerkeszteni egy műsort. Ezeket aztán később is jól tudják hasznosítani, még akár a munkahelyükön is. Ilyen jellegű egyetemi képzés jelenleg nincs, az OKJ-s rádiós képzés pedig megszűnt. Viszont létezik még néhány tanszék ahol lehet tanulni rádiós műsorkészítést.

A stúdiónkban úgy alakítottuk ki a technikát az évek során, hogy minden körülmények között online és földfelszíni sugárzással is tudjon szólni a rádió.

Amikor kiírtad a Facebook-oldalra, hogy az NMHH nem vette nyilvántartásba a pályázatotokat és lehet, hogy rádió nem kapja meg a frekvenciahosszabbítást, akkor valaki azt írta, hogy kár, mert a férje az adót hallgatta reggelizés közben. Papíron az Astoria 1 kilométeres körzetében hetvenezer ember tudja fogni az adást. Mennyien hallgatják a műsoraitokat?

Köszönjük, hogy hallgatnak minket! A Szabad Európa Rádió 1956-os adását, amit 2019-ben pont azon a napon és abban az időszakban adtunk, ahogy a forradalom alatt is ment az adásmenet, körülbelül huszonötezren hallgatták meg a három hét leforgása alatt. Persze, volt mellette lecsorgó tartalom is, de alapvetően ezt hallgatták a legtöbben. Ez egészen jó csúcs volt. A becslések szerint átlagosan 10 ezer és 11 ezer egy hónapban a hallgatottság. De ezt nem tudjuk pontosan mérni, a rádió honlapjának a látogatottságából látjuk, hogy melyik műsorra és hányszor kattintanak az emberek. Azért érhetők el több platformon a műsorok, például a Spotifyon, mert ha az eper.elte.hu valami miatt nem működik, akkor az online adásunk ezeken hallgathatók változatlanul.

Mit terveztek a következő időszakra, amíg a pályázatot újból kiírják?

Folytatom a rendrakást a stúdióban. Elkezdtük kihasználni azt az időt, ami az online oktatással keletkezett, a járvány idején ugyanis nem jöhetnek be a hallgatók a stúdióba. Pakolunk, festünk, azt tervezzük, hogy az 1-es stúdióban közösségi alkotói teret alakítunk ki, hogy kényelmesebb legyen közösen gondolkodni egy új műsoron, amikor meghosszabbították a frekvenciahasználatunkat, és július 31-e után is tudunk műsorokat adni a 97,0 frekvencián.

Kiemelt kép: Jamriskó Tamás beszél a Média tanszék eseményén a rádióról