Egy 2017-es Eurostat felmérés szerint Magyarországon a 18 évesnél idősebb lakosság 56,3 százaléka elhízott, ezzel pedig az európai országok rangsorában a 10. helyet foglaljuk el. Egy hazai felmérés pedig azt mutatta, hogy csaknem megduplázódott az elhízott gyermekek száma az elmúlt 20 évben, aminek leggyakoribb oka a helytelen korai táplálás – derül ki az Első 1000 Nap Program és a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége közleményéből.

Pedig az első 1000 nap soha vissza nem térő lehetőséget jelent a szülők számára, hogy megalapozzák gyermekük egészségét. A fogantatástól 2 éves korig tartó időszakban a megfelelő táplálkozással olyan felnőttkori népbetegségek előzhetők meg, mint az elhízás, a 2-es típusú cukorbetegség, vagy a szív- és érrendszeri megbetegedések, de hatással van a szellemi és nyelvi képességek, valamint az immunrendszer fejlődésére is – hívják fel a figyelmet a dietetikusok.

Túlsúlyos gyerekből túlsúlyos felnőtt

A túlsúlyért vagy az elhízásért sokan csak a géneket okolják, pedig az állapot kialakulásában azoknál nagyobb szerepe van a korai táplálásnak. Ráadásul egyre több ilyen problémával küzdő gyerek van világszerte; 2010-es európai adatok alapján háromból egy 6 és 9 év közötti gyermek volt túlsúlyos vagy elhízott. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége 2014-ben végzett reprezentatív táplálkozási és fizikai aktivitási felmérést 4-10 éves budapesti és kecskeméti gyermekek körében, akik 21 százaléka volt túlsúlyos, illetve elhízott.

A felnőtteknél még rosszabb a helyzet: „Mára az európai népesség több mint fele túlsúlyos vagy elhízott, és ez az arány a jelenlegi tendencia szerint tovább fog növekedni. Sokan közülük már gyermekként súlyproblémákkal küzdenek, életvitelükön azonban korai felnőtt éveikben sem változtatnak. A felnőttek naponta legalább 5 órát töltenek ülő helyzetben annak ellenére, hogy a mozgásszegény életmód számos krónikus betegség ismert kockázati tényezője. Az élet első 1000 napjának megfelelő táplálása nemcsak a kisgyermekkori egészség miatt fontos, de az ekkor rögzült szokások is végigkísérik felnőttkorunkat – hangsúlyozta Kubányi Jolán, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke, az Első 1000 Nap Program szakértője.

Mozgás nélkül nincs egészség

A mozgásszegény életmód nemcsak a felnőttek körében jelent problémát, a legfrissebb felmérések szerint a gyerekek sem mozognak eleget. Európában a serdülőkorúak kétharmada egyáltalán nem él aktív életet, ami kiemelt szerepet játszik abban, hogy a 13 évesek csaknem harmada és a 11 éves gyerekek 33 százaléka túlsúlyos vagy elhízott – közülük tízből hatan felnőttként is túlsúlyosak maradnak.

A felmérés a 15 év feletti korosztályban is aggasztó eredményeket hozott: a kamaszok 60 százaléka ritkán vagy sohasem sportol, a megkérdezettek több mint fele pedig soha vagy csak ritkán végez bármilyen más típusú fizikai aktivitást (mint például biciklizés vagy tánc).

A közelmúltban végzett vizsgálatok szoros összefüggést tártak fel az elhízás és olyan felnőttkori népbetegségek kialakulása között, mint a 2-es típusú cukorbetegség, a magas vérnyomás vagy a stroke. A gyermekkori elhízás ráadásul sokkal súlyosabb következményekkel járhat, mint ha felnőttként küzdünk plusz kilókkal: az érintett gyermekeknél közel 30 százalékkal nagyobb az elhízáshoz köthető betegségek kialakulásának esélye, és ugyanennyivel nő a korai halálozás kockázata is.

Ma Európában csaknem 60 millió ember szenved 2-es típusú cukorbetegségben, az elkövetkező években pedig további 32 millió embert érinthet a megbetegedés. A statisztikák alakulásában az elhízás központi szerepet játszik: a cukorbetegséggel diagnosztizált európai esetek 65-80 százalékáért felelős.

Miért hízik a kicsi?

A kisgyermekkori elhízás legfőbb oka, hogy a szülők jelentős része nem a megfelelő időben kezdi a hozzátáplálást, és nem a megfelelő ételeket kínálja a babának: minden harmadik családban egyéves kor felett ugyanazt eszik a babák, mint a család többi tagja, így jóval több szénhidrátot, fehérjét, sót és cukrot visznek a szervezetükbe, mint amire szükségük lenne. Rendkívül fontos, hogy a babát nem szabad „mini felnőttként” táplálni, hiszen tápanyag-, vitamin- és ásványianyag-igénye jelentősen eltér a felnőttekétől.

„A felnőttkori elhízás megelőzésében a magzatkori táplálásnak is szerepe van, ezért fontos, hogy már várandósként odafigyeljünk a megfelelő tápanyag- és vitaminbevitelre. A minőségi táplálék biztosításáról a baba születése után sem feledkezhetünk meg, hiszen az anyatejes táplálás és a hozzátáplálás kiemelt szerepet játszik a gyermek későbbi egészséges fejlődésében. Nem győzzük hangsúlyozni: a kisgyermekkori elhízás egyik leggyakoribb oka nem a genetika, hanem a helytelen korai táplálás” – állítja Kubányi Jolán

Plusz kilók ellen

Abban az esetben, ha napi 100 kalóriával többet viszünk be, mint ami a szervezetünk szükséglete lenne, akkor az egy év alatt 5 kilogramm súlynövekedést jelent. Néhány példa az extra kalóriákra: 5 darab kis keksz 100, 2 deciliter száraz vörösbor 130, 50 gramm chips 260, ugyanennyi karamellás csoki 230 kalória – hívja fel a figyelmet a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége.

Tartós testsúlycsökkenés olyan életmódprogramokkal érhető el, amelyek naponta 500-750 kalória energiadeficitet eredményeznek (azaz ennyivel kevesebb energiát viszünk be, mint amennyi a szervezet igénye), és heti legalább 150 perc mozgást tartalmaznak.

A zsírmentes testtömeg megtartása érdekében a súlycsökkenés üteme ne haladja meg a heti 0,5-1kg-ot, és a fogyás elérését ne kúraszerűen tervezzük, inkább törekedjünk a hosszú távú életmódváltásra. Heti fél kilogramm fogyás napi 500 kalóriás csökkentéssel érhető el. Az egészségügyi előnyök akár már 5-10 százalékos súlycsökkenés esetén is tapasztalhatók.

Étkezzünk naponta többször, ne tartsunk nagy étkezési szüneteket, egy-egy alkalommal kisebb mennyiségeket fogyasszunk. Építsünk be kisétkezéseket, mint a tízórai és az uzsonna, hiszen ezzel csökkenthető az éhségérzet kialakulása, valamint a vércukorszint szempontjából is előnyösebb – ajánlják a dietetikusok.

Forrás: Első 1000 Nap Program és a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége 2018-as közleménye.