A mesterséges intelligencia irányítja a növénynemesítést, és segít felgyorsítani olyan növények fejlesztését, amelyek jobban megbirkóznak a pusztító szárazsággal és hőséggel. Az aszályok Kínában, Európában, Kelet-Afrikában és Észak-Amerikában károsítják a termést, és világszerte hozzájárulnak az élelmiszerellátás akadozásához és az éhínséghez.
Az amerikai kukoricatermő-területek egyes részein szélsőséges vagy rendkívüli szárazság uralkodik. Nebraskában a kukoricatermés 35 százaléka rossz vagy nagyon rossz állapotban van.
E hosszan tartó száraz időszakok egy része az emberi beavatkozás következménye, és ez a szárazabb, melegebb jövőt vetíti előre egyes régiókban – írja az Axios.
Nemesítők és az AI
Ezek az éghajlati változások és a növekvő globális élelmezési problémák nyomást helyeznek a növénynemesítőkre, hogy gyorsabban fejlesszenek ki ellenállóbb fajtákat.
A gépi tanulási algoritmusokat és más mesterséges intelligencia-eszközöket néhány vállalat már körülbelül egy évtizede használ, de egyre szélesebb körben válnak elérhetővé a nemesítők számára.
A nemesítők ezeket olyan adatok elemzésére használják, mint például, hogy egy növény milyen magasra vagy gyorsan nő, és hogy képes-e ellenállni a forró vagy száraz éghajlati körülményeknek egy adott régióban.
Ezek az adatok segíthetnek a mesterséges intelligenciának megjósolni a gének – és az azokat szabályozó gének – olyan kombinációját, amely javíthatja a növény tűrőképességét anélkül, hogy csökkentené a terméshozamot.
Felgyorsítja a folyamatot
Ahelyett, hogy generációkon át kereszteznék a növényeket, hogy megtalálják a legmegfelelőbbeket, a nemesítők a mesterséges intelligencia segítségével gyorsabban megtudhatják, melyik genetikai jellemző fogja a kívánt tulajdonságokat eredményezni.
Charlie Messina, a Floridai Egyetem prediktív nemesítéssel foglalkozó professzora szerint a mesterséges intelligencia “segíthet a nemesítőknek átkelni ezen a bonyolult labirintuson”.
Messina és kollégái egy nemrégiben készült tanulmányban azt vizsgálták, hogy a mesterséges intelligencia segítségével nemesített szárazságtűrő kukoricahibridek hogyan fejlődtek a különböző vízviszonyok között.
A korábbi kutatásokkal ellentétben arról számoltak be, hogy a jobb szárazságtűrésre nemesített hibridek terméshozama jobb volt.
A tudósok azt is megállapították, hogy a hibrid növények terméshozama között kisebb volt a különbség a normál és száraz körülmények között, ami azt jelenti, hogy megbízhatóbb mennyiségű kukoricát termeltek a különböző körülmények között.
Drasztikus éghajlatváltozás
Az éghajlatváltozás során ugyanis az aszályok és a heves esőzések egyre többször fordulnak majd elő.
Azonban egy, az év elején közzétett tanulmány szerint a kukorica terméshozamának növekedése nagyrészt az éghajlatnak, valamint a jobb talaj- és növénygazdálkodásnak, nem pedig a növénygenetikának köszönhető.
“Ez egy fontos vita, mert befolyásolhatja az aszály és az éghajlatváltozás kezelésére szolgáló technológiákba történő – állami és magán – befektetéseket” – mondja Messina. “Ha nem jövünk rá a probléma okára, akkor lehet, hogy rossz megoldásokba fektetünk be”.
