A klímaváltozás hatására egyre gyakrabban várható egyszerre hőség és szárazság, ha nem mérsékeljük a károsanyag kibocsátásokat. Ez azt jelenti, hogy a világ népességének 93-95 százaléka a jelenlegi száraz és forró időjárási körülmények több mint kétszeresét fogja tapasztalni a XXI. század végére – hívja fel a figyelmet Kis Anna meteorológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa cikkében, amelyet a Másfélfok.hu-n tettek közzé.
Az idei nyár már megmutatta Magyarországon, hogy milyen az, amikor a szélsőséges időjárási körülmények összekapcsolódnak: hőhullámok, megdőlő melegrekordok, súlyos aszály és szárazság, amelyekhez kötődően vízkorlátozás és terménypusztulás volt egyes területeken.
Ezek önmagukban is komoly károkat okozhatnak, azonban összességük megsokszorozhatja a negatív hatásokat. Ennek pedig a jelenlegi társadalmi-gazdasági rendszer nem biztos, hogy ellen tud állni – írta a meteorológus.
A szakember rámutatott arra, hogy ezek az összetett események nagyobb gazdasági veszteségeket és magasabb halálozási arányt eredményezhetnek, mint külön-külön. Például az erős szél megrongálhatja a háztetőket és a kísérő heves esőzés nagyobb károkat okozhat. A mentőszolgálat nehezebben jut el az érintett területre, ha az utakat kidőlt fák blokkolják.
Kis Anna szerint, nem is szükséges, hogy ezek szélsőségesek legyenek – az összességük is veszélyt jelenthet.
Az adatok alapján 1960 és 2000 között például több régióban az európai árvizek sem feltétlen az éves csapadékmennyiséghez köthetők, mert a hóolvadás (amihez esetleg heves esőzés is társul) vagy a talaj telítettsége is hozzájárulhatnak ehhez.
A meteorlógus azt írta, a közepes földrajzi szélességeken (Európa, Ázsia és az USA középső területein) a hőhullámok és a kevés csapadék előfordulása jelentősebb.
Kitért arra is, hogy az 1950-1979 és 1984-2013 időszakok összehasonlítása alapján a forró és száraz időszakok száma növekedett Európában a melegedés hatására. A mediterrán térségben 1979-2018 között gyakoribb, hogy együtt járnak az aszályok és a meleg időszakok. Ennek fő oka az emelkedő hőmérséklet, nem pedig a csapadék hiánya.
Lemodellezték, hogy növekedni fognak az összetett extrém események, ha mindent ugyanúgy folytatunk, mint eddig. A világ népességének 93-95 százaléka a jelenlegi száraz és forró időszakok több mint kétszeresét fogja tapasztalni a XXI. század végére.
A hőhullám és az aszály minden forgatókönyv szerint gyakoribb lesz, aminek Európa, azon belül pedig leginkább a mediterrán térség különösen kitett – összegezte Kis Anna.
