„Nem mondják ki könnyen senkire, hogy autista vagy ADHD-s” – többkörös vizsgálat a pedagógiai szakszolgálatoknál

Megváltoztatták az állami pedagógia szakszolgálatok rendszerét néhány évvel ezelőtt, és többszintűvé vált a kivizsgálások köre. Egy tavalyi változás nyomán az első szinten, a tagintézményi szakszolgálatoknál kell elvégezni a vizsgálatok jelentős részét, ami órákat vesz igénybe a kisebb és nagyobb gyerekeknél is, és ez némelyiküknek túlságosan megterhelő  lehet. Az is nehezítés, hogy nem mindig fogadják el a külsős, magánintézményekből hozott vizsgálati eredményeket az állami helyen. A tapasztalatokról, a vizsgálatok menetéről, és a rendszer működéséről tagintézményben dolgozó pszichológus és két anyuka beszélt.

„Az Autizmus Alapítványhoz mentünk fizetős vizsgálatokra a lányokkal, ahol két-három hónap várakozás után kerültünk sorra” – mesél Zsófi a kivizsgálások kezdetéről. Az alapítványnál részletes elemzés készült arról, hogy a gyerekeinek mik az erősségei, a gyengeségei, milyen fejlesztésekre szorulnak. Aztán következett a pedagógia szakszolgálat, ahol az SNI-kódot kellett megkapniuk ahhoz, hogy a gyerekei igénybe vehessék a szükséges fejlesztéseket azokban az intézményekben, ahová járnak. „Az állami szakszolgálatnál gyakorlatilag ugyanolyan minősítésű szakemberek dolgoznak, és ugyanazokat a vizsgálatokat viszik végig, mint a magánintézménynél. Viszont arról nagyon vegyes tapasztalataim vannak, hogy a magánintézménynél végzett vizsgálatokat elfogadja-e az állami rendszer.” Ugyanis Zsófi nagyobbik gyerekénél, Mircinél nem vették figyelembe azokat a kivizsgálásokat, amiket az Autizmus Alapítványnál készítettek, hanem a kislánynak újból, egytől egyig végig kellett csinálnia az összes procedúrát.

Vegyes tapasztalatok

Amíg az alapítványnál három alkalommal 40-60 percig vizsgálták a gyereket, és még arra is odafigyeltek, hogy olyan időpontot adjanak, ami a kislánynak is kényelmes, addig az állami rendszerben nagyon másként nézett ki a kivizsgálás. „A szakszolgálat nem nagyon veszi figyelembe az életkori sajátosságokat, és simán behívnak alvásidőben gyerekeket. Az összes vizsgálatot egyben tolták végig, szinte szünet nélkül reggeltől délig.” Zsófi véleménye szerint ez az eljárás torzíthatja az eredményt, mert a gyerek terhelhetősége véges.

Mirci ingerkereső autista, és ha egyszerre sok inger éri, akkor nagyon hamar túltelítődik az idegrendszere. Elfárad és rosszabbul teljesít. Éppen ezért egy megterhelő procedúránál  előfordulhat torzítás abban, hogy milyen területeken és milyen mértékben szorul fejlesztésre a gyerek. Ráadásul mindig más-más gyógypedagógus és gyerekpszichológus foglalkozott a kislánnyal a szakszolgálatnál, míg az alapítványnál évek óta ugyanaz a szakember végzi nála a kivizsgálásokat, sőt arra is odafigyeltek, hogy a húga is ahhoz a gyógypedagógushoz kerüljön, akihez Mirci is jár. „A szakszolgálatnál nem érzem, hogy meglenne az utánkövetés, a gyerekben pedig nem alakul ki a bizalom, mivel mindig más szakemberrel találkozik. Az állami rendszer nagy hiányosságának tartom, hogy darab-darab náluk a gyerek.”

Az anyuka másik kislánya, Tinti esetében viszont pozitív élmények maradtak meg a szakszolgálati kivizsgálásról. A gyereknek az óvodaérettség miatt kellett soron kívüli felülvizsgálatra mennie a nyáron, és el is fogadták az Autizmus Alapítvány által kiadott nyár eleji igazolást. „Ekkor szűk két órát töltöttünk ott, mert nem kellett mindent újból végigcsinálni. Mindenesetre furcsa, hogy az egyik szakember elfogadja, a másik pedig nem a magánúton végzett vizsgálati eredményeket.”

Zsófi végezetül elmondja, azzal tökéletesen egyetért, hogy évente kontrollálják a gyerekei fejlődését, de értelmezhetetlen számára, miért kell az autizmus miatt kiadott tartós beteg igazolásukat is évente felülvizsgálni. „Az autizmusból ugyanis nem lehet kigyógyulni.”

Kérelembenyújtás az iskolán keresztül

Andrea a fia iskolájában kérte, hogy a gyereket küldjék el kivizsgálásra a pedagógiai szakszolgálathoz. „A suli kitöltötte a papírt, nekem csak alá kellett írnom.” A vizsgálat idejéről aztán a szakszolgálat az iskolát és az anyukát is értesítette. A járási tagintézményben először gyógypedagógus beszélt a gyerekkel, akinek matekfeladatot adott, olvastatta és írnia is kellett. A másik részben pszichológus vizsgálta a fiút, és intelligenciatesztet töltetett ki vele, valamint beszélgettek. „A gyógypedagógushoz hárman mentünk be, a pszichológusnál viszont csak a gyerek volt bent. Körülbelül két óra alatt végeztünk mindennel. Viszont két évvel ezelőtt csináltattam magánúton pszichológiai vizsgálatot, és akkor két részletben négy órát vett igénybe a diagnózis felállítása a szakértőnek. Igaz, akkor a gyerek még csak 11 éves volt, és sokkal lassabban oldotta meg a feladatokat, mint most.”

Diagnózis: ADHD hiperaktív tünetek nélkül

A szakszolgálatnál végül arra jutottak, hogy a kiskamasz figyelemkoncentrációs problémákkal küzd, és a megyei szakértői bizottsághoz küldték tovább a gyereket. Ott pedig újabb körös gyógypedagógusi vizsgálat volt, ami nagyjából 20 percet vett igénybe, és rákérdeztek az anyukánál arra is, miért gondolta, hogy kezdeményeznie kell az eljárást. „A válaszom az volt, hogy a szövegértés akut hiánya miatt. A gyerek nem tud értelmezni összefüggő mondatokat, ami abból derült ki, hogy nem tudott válaszolni az olvasmányhoz kapcsolódó kérdésekre. A kötelező könyveket is azért nem olvassa, mert fogalma nincs róla, mit olvas. Ugyanakkor, ha felolvasok neki, akkor meg érdekli a szöveg. Azt is elmondtam, hogy a fiamnak szenzoros integrációs zavara (idegrendszeri éretlensége) volt.”

Végül azt állapították meg, hogy a fiú ADHD-s hiperaktív tünetek nélkül. Fejlesztésre jogosult, amit pedig az iskolájában kap meg tanítási időben.

A bizottság határozatát első körben a szülőnek postázzák. Ha nem fellebbez 15 napon belül, akkor elfogadottnak tekintik, és kiküldik a végleges határozatot a szülőnek és az iskolának is. „A besorolást tanévenként vizsgálják felül a szakszolgálatnál. Valószínűleg jövő év szeptemberében lesz a következő kivizsgálás, amire mennünk kell.”

Változás a szakszolgálatoknál

A pedagógiai szakszolgálatokat (korábban nevelési tanácsadókat) pár éve átszervezték, és létrehoztak megyei szintű központokat, Budapesten ez a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat. A fővárosi központnak vannak kerületi tagintézményei, és felállították a megyei szintű szakértői bizottsági tagintézményeket is.

Az első körös, úgynevezett „szakértői vizsgálatra” (komplex vizsgálatra) a kérelmet az óvodák, iskolák a fővárosban a kerületi (más megyékben a városi) tagintézményekhez adják be. „A vizsgálati protokoll szerint hivatalosan ezek az intézmények küldhetik a gyereket kivizsgálásra, a szülő is kérheti ezt, de csak az oktatási intézményeken keresztül” – mondja Katona Györgyi pszichológus, aki a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat tagintézményének munkatársa.

Változás volt az elmúlt évben, hogy már az SNI gyanúnál is a tesztvizsgálat jelentős részét első szinten, azaz a kerületi, városi tagintézményeknél kell elvégezni, és lehetőség szerint egy nap alatt kell túljutni ezeken. „A gyerekek legtöbbször nem bírják végigcsinálni, kifáradnak, éppen ezért félő, hogy a szakemberek nem kapnak valós képet a gyermek tényleges képességeiről.”

Amennyiben a vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy komolyabb problémával, például diszlexiával, diszgráfiával, autizmussal, hiperaktivitással – ADHD-val állnak szemben, akkor kerül át a gyerek a megyei szintű szakértői bizottsági tagintézményhez, ahol SNI (sajátos nevelési igény) besorolást kaphatnak, a diagnózis (BNO-kód) felállítással együtt. Az eljárásban gyerekpszichiátriai kivizsgálás is szükséges, ami a diagnózis bármelyik szakaszában elvégeztethető.

A szakember hozzáteszi, hogy az SNI besorolás speciális fejlesztésekkel jár együtt. Ilyen esetben a bizottság az iskolai, óvodai beiratkozás előtt álló gyerekeknél azt is mérlegeli, hogy integrálható-e a gyerek, és ez alapján jelölhetnek ki neki megfelelő intézményt.

Gyakori az autizmus és az ADHD

Katona Györgyi arra is kitér, hogy nagyon gyakran jönnek hozzájuk autizmussal és ADHD-val, azaz figyelemhiányos hiperaktivitással élő gyerekek. Például az autizmus megállapításához részletes állapotfelmérés szükséges. „A bevett gyakorlat az, hogy gyanú esetén a gyerek párnapos megfigyelésre befekszik egy kórházba. Ezt követően, az orvosi diagnózis és a mi vizsgálataink alapján a megyei szintű bizottság mondja ki az autizmus tényét, és adják meg a BNO-kódot az autizmusra. Olyan könnyen nem mondják ki senkire, hogy autista.”

Arra is van példa, hogy a szülők hoznak vizsgálati eredményeket, például a megbízható és alapos kivizsgálást végző Autizmus Alapítványtól. Az viszont előfordul, hogy olyan magánintézményektől is kérnek vizsgálatot a szülők, amikről nem világos, milyen képesítéssel rendelkeznek, ezért kezelik a szakemberek fenntartásokkal az onnan származó dokumentumokat.

Ha a vizsgálat alapján indokolt, akkor tagintézményi szinten adható BTM (beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség) besorolás. Ez azzal jár együtt, hogy a gyerek fejlesztésre jogosult a szakvéleményben megjelölt helyen, általában az iskolában, óvodában, és ha indokolt, kaphat kedvezményeket, például a számonkérésnél hosszabb felkészülési időt vagy a mateknál használhat számológépet. Viszont tantárgyi felmentést csak megyei szinten lehet kapni SNI státusszal együtt. Fontos viszont, hogy a kedvezményeket kizárólag fejlesztés mellett lehet adni a tagintézményekben.

Katona Györgyi azt is elmondja, „az, hogy a fejlesztés a gyakorlatban hogyan valósul meg az óvodákban, iskolákban, nem tudjuk ellenőrzi, de tény, hogy a fejlesztésről szóló papírt figyelembe kell vennie az intézményvezetőnek, és biztosítania kell ezt. Informálisan, a szülőktől tudunk arról, hogy nem minden esetben kapja meg a gyerek az előírt fejlesztéseket.”

Az első kivizsgálást követően vannak kontrollvizsgálatok mind a BTM, mind az SNI besorolásnál azon a helyen, ahol a gyerek a szakértői véleményt kapta. A felülvizsgálatra hivatalból először egy év múlva lesz szükség, majd ezt követően három évenként egészen a gyerek 16 éves korig. „Ezen időn belül lehet igényelni rendkívüli felülvizsgálatot, amit az iskola, óvoda kérhet, akár még szülői kérelem alapján is. A felülvizsgálatokon a gyerek fejlődésének, illetve a fejlesztések hatásának nyomon követése történik.”

Kiemelt kép: Tara Winstead fotója a Pexels oldaláról