A becskei Csigahegyen magasodó 9 méteres Megvilágosodás sztúpához indulunk, amikor az úton feltűnik egy vékony fém lábakon közlekedő ember, aki úgy néz ki, mint egy ember és robot keveréke. Öles léptekkel gyalogol a sztúpa irányába, majd kisvártatva hatalmas bakugrásokba kezd és elszáguld a hegy lábánál levő úton.

Állat jól néz ki és lenyűgöző látni, ahogyan elképesztő sebességgel szökellve fut. Nekem rögtön az egyik sci-fi jut az eszembe, amiben a katonák robotruhákban harcoltak az ellenséggel. Erre ráerősít az is, hogy a hatalmas lábakon futó srác maszkot visel.

Ahogy felérünk a sztúpához kisvártatva megérkezik a fém lábain a hegy tetejére. Nem bírom megállni és odamegyek hozzá beszélgetni. Kenguru Gabi, azt kérte, hogy így szólítsam, egy videóban látta meg a kengurulábakat, és úgy megtetszett neki, hogy vásárolt is egy párat magának. „Amit most a lábamon láttok, az nem az első darab, hanem a második, és 140 ezer forintért vettem az interneten.” Miközben beszélgetünk, folyamatosan arra bíztat, hogy próbáljam ki a szerkezetet, de nekem még idő kell ahhoz, hogy ráálljak erre.

Ugyanis, ha felvenném, akkor a földtől 50 centiméterrel magasabban lennék, és ez nekem már a tériszony határát súrolja. Mindezeken túl a cipőket négy tépőzár tartja a helyén lábtartókban, ami pedig kicsit bizonytalan kötésnek tűnik. „Nem lehet elsőre rögtön sétálni, futni vele, először szép lassan, valamibe megkapaszkodva kell megtalálni a lábakon állva az egyensúlyt. Négy éve napi 5-6 órát gyakorlok vele, nekem is ezért sikerül.” Gabi azt is elmondja, a kezdetekkor három hét kellett ahhoz, hogy egyáltalán megtartsa az egyensúlyát és sétáljon a lábakkal.

Szürreális az egész, ahogyan kinéz az egyenként 5 kilogrammos, méretéhez képest kicsi talpakban végződő ugróláb, aminek a gyenge pontja a rugó. Ha ez séta vagy futás közben eltörik, akkor hatalmasat lehet esni, de még a pénztárcánk is bánni fogja, mert nagyon drága mulatság ennek a pótlása.

A szerkezetet 50-től 120 kilogrammos (van már gyerekméret is), extrémsportokat szerető embereknek ajánlják, a lábak súlya 20 kilogrammonként változik. Egy kisebb súlyú használónak, kisebb súlyú lábak dukálnak, mert csak azokkal tudnak könnyen mozogni. Gabi azt is elmondja, hogy nem tudja mennyivel száguldozik a szerkezettel, de az biztos, hogy nagyon gyorsan. Ezzel a sporttal kiválóan lehet erősíteni a lábat és szépen olvadnak le a kilók is az emberről.

A 2004-ben kifejlesztett ugrólábakat gyakorlatilag bárhol lehet használni. Beszélgetőtársam lábain a talpak 10×5 centiméteres crossgumik, így a köves, homokos, vizes terepen is elboldogul velük. „De nemcsak sétára és futásra alkalmasak ezeket, hanem szaltózásra is. Ha ügyes az ember, akkor akár 2 métert is tud vele ugrani. Nagyon szeretem ezt a sportot.”

A beszélgetés közben az is kiderült, hogy nem én vagyok az egyetlen, aki rácsodálkozott a lábaira. „Jöttek Pestről mások is, és nekik is nagyon tetszett a kenguruláb, azt mondták, hogy ilyet még nem láttak a fővárosban.”

Még egy kicsit unszol, hogy próbáljak meg ráállni, de aztán belátjuk mind a ketten, hogy ez most nem fog menni. Végül azért csak körbejárjuk a sztúpát, amiért eljöttünk ide. Erről azt érdemes tudni, hogy 2008-ban 9 hét leforgása alatt építettek fel Serab Gyalcen rinpocse vezetésével. Eredetileg Hamburgban akarták elkészíteni, de az ottani önkormányzat végül nem engedélyezte az építkezést, így Becsken építették fel.

Kiemelt kép: Kenguru Gabi

A kengurukról ebben a cikkünkben írtunk.

Beugrik a fürdőkádba és a felugrik mosogatóhoz – hogyan neveljünk otthon Bennett-kengurut?