Több mint harminc év után elveszti önállóságát a Német Demokratikus Köztársaság (NDK) állambiztonsági minisztériumának, a Stasinak az iratait kezelő BStU. Az intézmény betagozódik a német szövetségi levéltár (Bundesarchiv) szervezetébe. A BStU-nál több mint 111 folyókilométer aktát, továbbá 1,7 millió fényképet, mikrofilmet és diát, valamint körülbelül 30 ezer film-, és hangfelvételt kezelnek. A Stasit totálisan az állampárt irányította az NDK-ban, és mintegy 260 ezren dolgoztak a szervezetnek.

A szövetségi parlament (Bundestag) 2019-ben döntött arról, hogy a BStU önállóságát megszüntetik, és az országos levéltár részeként működik tovább, és elfogadták a két intézményvezető közösen kidolgozott tervet.

A Bundesarchiv átveszi a hivatal valamennyi – csaknem 1300 – munkatársát, tovább működteti berlini központját és 13 területi archívumát. A keletnémet pártállam politikai rendőrségének dokumentumai továbbra is nyilvánosak és kutathatók.

Abban sincs változás, hogy az állami és önkormányzati hivatalok betekinthetnek az iratokba a közszolgálati állásra, bizalmas munkakörre jelentkezők, parlamenti képviselők átvilágítása miatt, és kitüntetések adományázásakor is vizsgálódhatnak előzetesen.

A hivatal önállóságának megvonását élesen bírálták egykori NDK-s ellenzékiek és jelenlegi ellenzéki pártok, mivel úgy látják, hogy a Stasi-levéltár mint különálló intézmény a rendszerváltás és az újraegyesítés egyik fontos vívmánya.

Az intézményegyesítés pártolói szerint az országos levéltár szervezeti kerete a legfőbb biztosíték arra, hogy hosszú távon is megmaradjanak és digitális formátumban is hozzáférhetők legyenek a Stasi-iratok.

Roland Jahn, a BStU utolsó vezetője szerint az új működési formával arra mutatnak rá, hogy az NDK történelme nem csupán a Stasi története. A diktatúra bukása utáni első időszakban indokolt volt az önálló hivatal fenntartása, de „már nem vagyunk a kilencvenes években” – mondta az újságíró-történész a napokban a Rundfunk Berlin-Brandenburg (RBB) regionális közszolgálati médiatársaság hírcsatornájának (RBB-Inforadio).

A szakember azt is kifejtette, hogy a történettudományi kutatások így sokkal inkább irányulnak majd a pártállam természetének megismerésére, működésére és a diktatúrában élő emberek szerepére, felelősségére.

A BStU-nál több mint 111 folyókilométer aktát kezelnek. Ebbe beletartozik 1,7 millió fénykép, mikrofilm és dia, továbbá csaknem 30 ezer film-, és hangfelvétel. Az NDK bukása idején a Stasi épületeiben sok összetépett iratot is találtak, több mint 15 ezer dobozt és zsákot töltöttek meg a megsemmisítésre előkészített dokumentumok. Ezekből kézzel és iratrekonstrukcióra fejlesztett szoftverekkel eddig 1,63 millió oldalt állítottak helyre.

A hivatal legutóbbi összesítése szerint az átvilágítási, jóvátételi, nyugdíjügyi, valamint a tudományos természetű és a sajtótól érkezett megkeresésekkel együtt 7 353 885 iratbetekintési kérelmet dolgoztak fel.

A Ministerium für Staatssicherheit, azaz az Német Demokratikus Köztársaság Állambiztonsági Minisztériuma Stasi néven lett közismert. A többi szocialista ország szerveihez hasonlóan ezt is az állampárt irányította. A mottója is igen beszédes: A Párt kardja és vértje.

Az NDK utolsó éveiben 90 ezer főállású és 170 ezer nem hivatalos Stasi-munkatárs dolgozott, ebben azonban nincsenek benne a különböző státuszú önkéntes és kényszerített besúgók.

A szakértők úgy tartják, hogy az NDK 16,5 millió polgára közül minden ötvenre jutott egy ügynök. Az egykori Stasi megmaradt iratait kezelő szövetségi hivatalban mintegy 112 kilométer hosszúságú papíranyagot kezelnek, 39 millió aktát archiváltak, illetve dolgoztak fel.

Források: MTI, Magyar Hírlap 2009. július 17.

Kiemelt kép: cottonbro fotója a Pexels oldaláról