Lassan két éve, 2024 nyarán útnak indult Kriszti és Bendegúz azzal a szent elhatározással, hogy hajójukkal körbe fogják vitorlázni a Földet. Azóta átkeltek az Atlanti-óceánon, áthajóztak a Panama-csatornán és a Csendes-óceánt is megjárták. Jelenleg a Vörös-tengeren haladnak, hogy a Szuezi-csatornán átkelve visszajussanak a Földközi-tengerre. Bendegúz hajónaplót ír, ebből adunk közre részleteket. Az előző részekben a Maldív-szigeteken töltött időről és a Vörös-tenger elérésről osztotta meg gondolatait. 

Hajónapló: Vörös-tenger 21. nap

Az éjszaka tudtunk a gyenge szél ellen kreuzolni, habár lassan haladtunk. A genoa működik a furler nélkül is, kezdünk belejönni. A nehézség akkor lenne, ha erős szélben próbálnánk leszedni a vitorlát, majd ilyen is biztos lesz, és valahogy megoldjuk.

Reggel azonban elhalt az a pici szél is, motor bekapcs.

A nap eseménytelennek bizonyult a valahogy megnövekedett hajóforgalom mellett. Folyamatosan haladnak el a több száz méteres hajók jobbra-balra mellettünk, viszik rakományukat a világ különböző tájaira.

Érdekesség, hogy sokan kiemelik az AIS-adataik között, hogy kínai a tulaj és/vagy a legénység. A kínaiak ugyanis jóban vannak Iránnal, így remélik nem válnak egy esetleges támadás célpontjává.

Jelen sorokat írva észreveszem az elektronikus térképen, hogy beindult a GPS-jelzavarás (gps spoofing), és teljesen furcsa dolgokat művel a térkép. Szerinte jelenleg Afrikában haladunk 80 km/h-val. A rádióból meg fura hangok hallatszódnak, orosz induló, valaki fütyül és liheg a 16-os csatornába…  Majd abbahagyják! Volt, hogy a Földközi-tengeren valaki egész éjjel nyávogott a rádióban, az idegesítőbb volt.

GPS/Fotó: Metz Bendegúz

Hajónapló: Vörös-tenger 22. nap

Az éjszaka elég érdekesre sikeredett, mert a GPS-jelet zavarták valakik, így a rengeteg óriási teherhajónak navigációs problémái akadtak. Ez itt Szudánnál minden este így van. Emiatt a pozíciójelző jeladó (AIS) se működött, így egész éjjel az egymást rádión hívó teherhajókat hallgattuk, ahogy próbálták kideríteni, ki merre akar menni. Ránk se veszélytelen ez, hiszen a nagy hajók főleg az AIS-el látnak minket, kicsiket. Hajnalban elég közel jött is egy, de nem lett baj belőle. Az se segít, hogy az erős fényű telihold szinte elnyomja a navigációs fényeket.

Reggel sokáig aludtam, ami jót tett. Reggelire Kriszti isteni airfryeres friss kenyere volt. Utána meglátogattak az eddig látott legnagyobb delfinek. Legalább 2,5 méter hosszú volt a legnagyobb. Jó pár harapásnyom látszódott rajtuk, de boldogan úszkáltak ennek ellenére.

Délelőtt ment kicsit a motor, de aztán kora délután feltámadt a szellő, így felhúztam a spinakkert, ami egészen sokáig fent maradt.

Naplemente után újra beindult a GPS-zavarás, de szerencsére csak időszakosan okozott kiesést, akkor is nem az összes eszközön. Vissza kell fogni a tempót, hiszen napfényben szeretnénk megérkezni Suakinba, sötétben túl veszélyes a zátonyok miatt.

A Vörös-tengeren/ Forrás: Metz Bendegúz

Hajónapló: Vörös-tenger 23. nap – Megérkeztünk!

Megérkeztünk Suakinba, ami Szudán egy vörös-tengeri kikötővárosa. Valahol elszámoltam magam, mert 24 teljes napot voltunk úton nonstop. Ez gyakorlatilag az Atlanti-óceán átkelésének az időtartalma volt.

Pszichés és vitorlástechnikai szempontból talán a legnehezebb átkelésünk volt. Gyenge szelek, lassú haladás, rengeteg motorozás a 37 éves motorunkkal, elromlott genoa feltekerő, kalózveszély, iráni háború, houthi lázadók és egészségügyi problémák jellemezték az utat.

Számokban 576 óra, 2555 tengeri mérföld, 4,4 csomós átlagsebesség, 132 óra motorozás, 700 lemotorozott tengeri mérföld és 300 liter elhasznált dízel.

Az utolsó éjszakát a GPS jamming jellemezte. Szerencsére volt egy szintén a Vörös-tengeren idén átkelt német srácnak egy zseniális ötlete, és a Starlink saját, GPS-független pozíciómeghatározó képességére fejlesztett egy alkalmazást, ami nélkül nagy bajban lettünk volna a zátonyokkal megszórt Suakin megközelítésekor. Mindenesetre hajnalban megérkeztünk, és bemotoroztunk a romos kikötőkomplexumba. Szudán Afrika 3. legnagyobb és egyik legszegényebb országa, amit évek óta véres polgárháború és népirtás jellemzi.

A bevezető csatorna mentén romok, rozsdásodó kompok és teherhajók láthatóak, valamint érthetetlen módon több tucat újnak kinéző markoló áll a parton katonás sorokban.

Egy belső öbölben dobjuk le a vasmacskát az 5 méteres vízben. Mohamed, az ügynökünk hamar megérkezik, hoz ajándékba friss kenyeret és kifizetjük a díját. Dízelből csak 200 litert tud szerezni, fogytán van az iráni helyzet miatt. Elégnek kéne lennie Szuezig. A papírjaink csak holnap lesznek meg, így addig nem megyünk ki a partra. De nem is baj, hullafáradtak vagyunk mind a ketten.

Következő beszámoló majd akkor jön, ha újra útra kelünk, ezt nem tudjuk mikor lesz, de az erős északi szelek, úgy tűnik, hosszan tartanak, lehet, hogy itt leszünk akár 10 napot is.

Suakin, Szudán kikötővárosa a Vörös-tengeren/Fotó: Metz Bendegúz

Kiemelt kép: Metz Bendegúz