Az Eurostat 2022-es tájékoztatása alapján, a 16 és 74 év közötti uniós polgárok közül 10-ből közel 9 használta 2021-ben az internetet legalább egy alkalommal 3 hónapon belül. A hírfogyasztás népszerűsége is kiemelt, az online tovább nőtt az EU-ban. Ráadásul a nyomtatott magazinok szerepe sem elhanyagolható, hitelesebb információforrások a Z generáció körében, mint a közösségimédia-felületek.

Tavaly, 2021-ben a 16 és 74 év közötti uniós polgárok 89 százaléka használta az internetet a kutatás időpontja előtti 3 hónap során legalább egy alkalommal. Ráadásul az egyik legnépszerűbb a kulturális tevékenység volt, ideértve többek között az online hírolvasást is. Az internetes böngészők 72 százaléka olvasott online híroldalakat, hírmagazinokat vagy újságokat. Ez 2016-hoz képest 2 százalékpontos emelkedést jelent, így kijelenthető, hogy az online hírfogyasztás népszerűsége tovább nőtt az EU-ban.

Tavaly, 2021-ben a legmagasabb Finnországban (93 százalék), Litvániában (92 százalék), Csehországban (92 százalék), Horvátországban (90 százalék), valamint Görögországban (90 százalék) volt a tagországok közül. Ezzel szemben a legalacsonyabb ez az arány Romániában (59 százalék), Németországban (62 százalék), Franciaországban (63 százalék), Olaszországban (64 százalék) és Belgiumban (67 százalék) volt.

„Az adott időszakban online híroldalakat a hazai lakosság 87 százaléka olvasott. Ennek fényében elmondható, hogy ilyen téren az élmezőnyben van Magyarország” – mondta Károly Róbert PR szakértő.

Fontos a nyomtatott sajtó

És, hogy a digitális híroldalak mellett, milyen szerepe van napjainkban a nyomtatott kiadványoknak? Az MPRSZ PR Trendriport 2021 című kiadványa szerint, bár szerepe nem olyan, mint régen, jelentősége napjainkban is meghatározó. Egy kutatásból kiderült, hogy a legtöbb időt a közösségimédia-felületeken töltjük. Ennek ellenére nem biztos, hogy ez a leghitelesebb, ha tájékozódásról van szó.

Információforrás tekintetében a Z generáció például a legmegbízhatóbbnak elsősorban az online megjelenő cikkeket tartja. Ezt követik a nyomtatott magazinok, és csak a harmadik helyen vannak a közösségimédia-felületek. A megkérdezettek 70 százléka vásárolna könyvet, valamint 20 százalékuk nyomtatott magazint. Mindemellett mindössze 17 százalék azoknak az aránya, akik csak online szeretnek informálódni.

Érdemes továbbá szót ejteni a szaksajtó szerepéről is. Ezek azok a sajtóorgánumok, amelyek szűkebb témaköröket érintenek kiadványaikban. Ráadásul számos esetben online és nyomtatott formában egyaránt aktívak.

„Nem egy mezőgazdasági szaklap van például, amik rendszeresen, több ezres nyomtatott példányszámmal is jelen vannak a piacon. Ezek sokszor előfizetéses kiadványok, olvasóik pedig többnyire szakmabeliek, akik különösen érdeklődnek bizonyos témák iránt” – emelte ki a Károly Róbert.

Mixelni kell a megjelenéseket

Legyen szó most tehát objektív hírről vagy vélemény cikkről, belföldi vagy külföldi eseményről, gazdasági, kultúra, életmód, gasztronómiai, bulvár, tech vagy egyéb témáról, a sajtóorgánumok szerepe megkérdőjelezhetetlen.

A vállalatok életében rendszerint jelentős szerepe van az úgynevezett kommunikációs mixnek. Ez azt takarja egyszerűen megfogalmazva, hogy hol, hogy és mit kommunikáljon, adott esetben reklámozzon magáról a vállalkozás. Ennek részét képezheti számos lehetőség. A teljesség igénye nélkül ilyenek lehetnek a kültéri reklámok, a hírlevelek, valamint a közösségimédia-felületek is. Azonban a hagyományos médiának e téren is lényeges funkciója lehet.

„A sajtóorgánumok tájékoztató szerepük mellett, számos reklámlehetőséget is biztosítani tudnak. Azonban, mint hitelesnek tartott kommunikációs csatornák, a hírnévépítés, hírnévkezelés során is fontos szerepet tölthetnek be. Ennek köszönhetően nemcsak marketing, de PR szempontból is kiemelt szerepük lehet a jövőben is” – hívta fel a figyelmet a szakember.